Bélyegtervező Ipolyszécsénykéből

Cziglényi Ádám 1909. december 23-án, Ipolyszécsénykén született, ahol édesapja, Cziglényi Gyula kántortanítóként tevékenykedett. A család a Párkány melletti Muzsláról rajzott ki, Ádám édesapja a közeli Esztergomban végezte el a tanítóképzőt 1904-ben. Ipolyszécsénykén csupán néhány évet töltött a család, mert az 1910-es évek közepén az édesapát a nagymarosi elemi iskola rendes tanítójává nevezték ki. Képzőművészi érzékét Ádám fia génjeibe is átplántálta. A tehetséges ifjú már 16 évesen a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, és olyan mesterek egyengették az útját, mint Aba-Novák Vilmos (1894-1941) és Stein János (1874-1944).

1935-ben fejezte tanulmányait, majd ő maga is a főiskolán oktatott. Plakátokat, prospektusokat, reklámokat tervezett, tankönyveket illusztrált, majd fokozatosan áttért a bélyegtervezésre. 1938-és 1945 között a Magyar Állami Nyomda munkatársaként dolgozott, a II. világháborút követően pedig szabadfoglalkozású művészként folytatta tevékenységét.

Első jelentősebb, hat címletből álló bélyegsorozata (1938-ból) a debreceni Református Kollégiumnak állít emléket.

A későbbi évtizedekben a legváltozatosabb témájú (növények, lovassport, téli olimpia, tenisztörténet, űrhajózás, cirkusz, öttusa, labdarúgó EB, léghajózás stb.) egyedi bélyegeket, bélyegblokkokat és sorozatokat tervezett.

Tehetségét és ismertségét mutatja, hogy 250 magyar és vagy 1000 külföldi megrendelésre készült bélyegterv fűződik a nevéhez. Különösen a növényekről készült sorozatait tartották nagyra, de az alkalmi bélyegeket is tőle rendelték (pl. Husszein jordániai uralkodó elhunyt feleségének a gyászbélyegét).

Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából egy különös bélyeget tervezett, amely a Szent jobbot ábrázolja. Ez volt utolsó bélyegterveinek az egyike, mivel 1988-ban végleg befejezte a tervezői munkát. 1998. január 15-én hunyt el Budapesten.

Forrás: muzsa.sk