Bábok, mesék, varázslat

A különleges gyűjteményt 1970-ben hozta létre Belitska-Scholtz Hedvig azzal a szándékkal, hogy a magyar bábművészet dokumentumait és tárgyait összegyűjtse, és rendszerezett formában az érdeklődők elé tárja. A kiállításon fényképek, plakátok és egyéb ritkaságok várják még a látogatókat.

Január 30-án az eredetileg zenészként induló Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója tartott rendhagyó tárlatvezetést, és osztott meg számos kulisszatitkot. Mindenekelőtt megemlékezett a legendás bábművészről, Kemény Henrikről, aki január 29-én lett volna kilencvennégy éves."Kemény Henrikre minden bábművész szimbólumként gondol. Ő a magyar bábművészet Pán Péterre emlékeztető, örök gyermek figurája" - vélekedett.

"Mit várunk el a báboktól" - tette fel a kérdést. Úgy látja, hogy a választ a gyerekekkel való foglalkozás során kapjuk meg. Szerinte könnyű megkapaszkodnunk a bábokban rejlő archetípusokban, mert minél jobban tipizálunk, annál többet veszítünk el a közönségből. "A jó gyerekelőadást a felnőtt is élvezi" - hangsúlyozta.

Novák János részletesen beszélt a bábelőadások mögött rejlő mérhetetlen munkáról, az esetleges nehézségekről és az összhang fontosságáról, amely nagyban hozzátesz egy-egy darab sikeréhez. "Minden darab meghatározza a saját jelrendszerét" - jelentette ki.

Az izgalmasan berendezett, átlátható tárlat rövid történeti kitekintést nyújt a bábok életéből, arról, hogy a nemzetközi és a hazai bábélet alakulása milyen divatok, szakmai elképzelések szerint ment végbe. Többek között arra is fény derült, hogy az áttétes mozgatás miatt a marionettet tartják a legbonyolultabb bábtechnikának, hogy a hagyományos árnyékszínház Ázsiában indult diadalútjára és érkezett meg Európába a 17-18. században. A pálcás báb előképe az indonéz wayang báb, amit Magyarországon a legendás Szergej Obrazcov bábművész honosított meg. A kiállításon látható a A bábkészítés című tankönyvet jegyző Lellei Pált megformázó és az ő tiszteletére készített báb is.

Az Arany János műveiből készült bábelőadásokról részletes, tájékoztató jellegű szövegek segítik a látogatókat. A fülemilét például a Galíciából Magyarországra vándorolt Korngut Salamon ötlete alapján vitték színre, míg a szövegkönyvet idősebb Kemény Henrik írta. A Nemzeti Bábszínjáték megalakulásakor, 1941. március 17-én mutatták be a Toldit. Az igazgató, Rév István Árpád önerőből alapította az intézményt. A Toldi átütő sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy négy év alatt összesen 756-szor játszották. Az igazgató, egyben a darab rendezője és a bábok tervezője, húsz fős társulattal dolgozott. Érdekesség, hogy Arany elbeszélő költeménye szinte változtatás nélkül hangzott el a színpadon.

A tárlat interaktív, a szabadon elhelyezett bábokat meg lehet fogni, gyerekek és felnőttek is kipróbálhatják őket.

A Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésével és az Arany János-emlékév Emlékbizottsága támogatásával megvalósult kiállítás március 24-ig tekinthető meg.