Alkimista fotóművészet

A kiállítás címe: Ag, azaz az ezüst vegyjele. A művek alapját olyan elemek képezik, melyeket a diákok a műhelyben és a fotólaborban hagytak maguk után: elhasznált fixír folyadék, próbacsíkok, fotópapírok.

"A kísérletezés, a kisajátítás, a transzformálás és az újrahasznosítás gesztusa egyszerre van jelen mind az alkotási folyamatokat feltáró werk, mind pedig az azokat bemutató művekben. Árnyalatoknak lehetünk szemtanúi, melyek a kidobásra ítélt, helytelenül tárolt és fényt kapott fotópapírok előhívásakor keletkeznek. Apró tárgyakat, Petri-csészék, burák, poharak szélére kiülő enyhén tükröződő felületeket, alakzatokat, márványos papírokat láthatunk, melyek az elhasznált fixír folyadékból cinklapokkal vagy elektrolízissel kinyert ezüstből alakulnak ki" - írja Gellér Judit kurátor.

"Dobokay Máté fotográfiai kísérletei révén nem fotográfiák jönnek létre. Az alkotások az alkímia titkos és bonyolult tudományának, a fémek nemesfémekké való átalakításának, a lélek halhatatlanságára és a testi kínok gyógyítására alkalmas bölcsek köve keresésének folyamatait idézik. Dobokay egyedi és megismételhetetlen, absztrakt, festői képeket és tárgyakat készít, melyeken az ezüst fénylő szürkéinek megannyi árnyalata rajzolódik ki a különböző hordozófelületeken."

A kiállítás előzényeiről Dobokay elmondta: három évvel ezelőtt, diplomamunkáját követően azon gondolkodott, miként lehetne a fotográfiai kép szerkezetébe még jobban belemászni.

"Vannak cégek, amelyek veszélyes hulladékok semlegesítésével foglalkoznak. Ha ipari mennyiségű használt fixírt dolgoznak fel, megéri nekik elektrolízissel kinyerni belőle a bele oldódott ezüstöt. Az a gondolat fogott meg ezzel kapcsolatban, hogy ez a fixáláskor a papírból kioldódott ezüst tulajdonképpen a képek negatívja, és mint olyan nagyon izgalmas viszonyt ápol a képekkel. Ezt a gondolatot akkor félreraktam magamnak. Ezután nem sokkal elkezdtem gyűjteni a diákjaim elhagyott, kidobásra szánt próbacsíkjait, kicsit még céltalanul, csak mert érdekes a képi szerkezetük, és mindig is vonzottak a vázlatok, hogy miként épül fel valami" - mesélte.

Ezt a két döntést tartja a projekt alapjának, amely úgy állt össze, hogy megpróbálta összekötni az alkotói és oktatói munkáját. Folyamatosan szemezgetett a laborban maradt anyagokból, és kereste a harmadik pillért.

Amikor Gellér Judit felkereste a kiállítás ötletével, világossű vált, hogy ezt kellene kiállítani.

"Ahogy belekezdtem a fizikai kísérletekbe, nagyon gyorsan kiderült, hogy nem csak harmadik lába lesz a sorozatnak. Hétről-hétre átformálódott az anyag, folyamatosan új aspektusok és matériák kerültek elő és kísérletek buktak meg, vagy formálódtak át. Viszonylag kerekre sikerült a kiállítási anyag, de még egyszer ennyi ötlet van azóta a fejemben, az elsőre nem kivitelezhető kísérletekről nem is beszélve, szóval mindenképpen lesz folytatása" - tette hozzá.