kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Apátsági Galériában. Gebauer Imola kurátorral beszélgettünk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve
Lucien Hervé: Saint-Philibert apátsági templom, Tournus (1953)


Nem különös, hogy egy harcos baloldali, vállaltan ateista művész képeit a Pannonhalmi Főapátságban állítják ki?

Számomra nem meglepő. Lucien Hervét megérintette a szent, a spiritualitás. Volt szerencsém együtt dolgozni vele élete utolsó 7-8 évében, de a cikkeiből és tanulmányaiból is kiderül, milyen nyitott ember volt. Míg büszkén hirdette, hogy ateista, a barátai között számos pap vagy szerzetes is akadt. A saját hitvallása nem akadályozta abban, hogy elfogadja mások álláspontját. Pannonhalma részéről sem érzem ezt a választást meglepőnek, mert ők sem világnézet alapján választanak, hanem művészi értéket, emberi mélységet keresnek.


LH_megnyito_foto_Csoszo_Gabriella_14
Fotó: Csoszó Gabriella


Milyennek ismerte meg a fotóművészt?

Amikor találkoztam vele, már elég idős volt, közel a 90-hez. Inkább csendes, kérdező és figyelő ember volt. Egész életében ez a figyelés jellemezhette: olvasott, hallgatott, nézett. A kiállításra beválogatott képek is arról beszélnek, hogy a megismerés izgatta: mindegyiken látszik, ahogy aprólékosan körüljárja az épületet.


A jelenlegi tárlat kialakításakor korábbi kiállításterveket gondoltak tovább. Milyen elképzelések ezek?

Hervé 1965-től szklerózis multiplexben szenvedett, emiatt helyhezkötött életet élt. Megrendelésre készült fotói nagy része 1945-1965 között készült, az utazásai alatt. Ugyan egészen a 2000-es évekig fotózott, de ekkor már inkább a műtermében és a dolgozószobájában tervezett kiállításokat, állított össze könyveket.


Saint-Pierre_apatsagi_templom_Moissac_1952__Lucien_Herve
Lucien Hervé: Saint-Pierre apátsági temlom, Moissac (1952)


A tárlatokról készült makettjei közül sok még mindig megvan. Művészettörténészként már majdnem húsz éve dolgozom az archívumával. A leveleiből, régi cikkeiből, valamint a feleségével való beszélgetések alapján is lehet tudni, hogy milyen kiállításokat tervezett. Jutka még mindig köztünk van, ő a másik kurátora a kiállításnak.


A Hervé szívéhez egyik legközelebb álló téma ötlete a 60-as években született, és a szíriai keresztény templomokról szólt. Ebben az időben szíriai régészeti feltárásokat fotózott megbízásra, de mellette a templomokról is készített képeket. Ez a Közel-Keleten készült sorozat a kiállítás gyökere.


Oszlopos_Simeon_temploma_Qalat_Siman_Sziria_1962_
Hervé: Oszlopos Simeon temploma, Qalat Siman Szíria (1962)


Nagyon mélyen foglalkoztatta minden témája, anyagot gyűjtött a korról, amellyel dolgozott, rengeteget olvasott, gyakran cikkeket is írt arról, ami a fotókon látható. Szerette szöveggel kiegészíteni a képeit. A könyveiben erre több lehetősége volt, de gyakran a tárlatokon is elhelyezett írásokat, hogy így egyfajta dialógust hozzon létre.


LH_megnyito_foto_Csoszo_Gabriella_9
Fotó: Csoszó Gabriella


Pannonhalmán is olvashatóak a szövegei. Az életmű nagy része ismert, de vannak olyan fotók, melyeket a nagyközönség eddig nem látott, ilyen több, szakrális témájú kép. A kiállítás anyagának válogatásakor nagyon örültünk annak, hogy ezek nyilvánosságra kerülhetnek.


Vannak olyan felvételek, amelyek önt is, mint a témát jól ismerő művészettörténészt meglepték és megszólították?

Több ilyen is van. Az egyik a Le Thoronet-i ciszterci apátság, mert úgy érzem, ez az egyik csúcsa Hervé művészetének. Formailag és tartalmilag is benne van a művész lényege, a megfigyelés. A minimalizmus, ahogy kevés eszközzel él a fotókon. A képeken az absztrakció és a valóság határán billeg, legmeghatározóbb a fény és árnyék viszonya. Közel megy a fotózott tárgyhoz, a falakhoz, a pillérekhez, így az anyag gazdagsága nagyon szépen megmutatkozhat. Ezek mind elmélkedésre késztető képek. Hervének ez emberi jellemzője, ami nemcsak a szakrális témájú fotóin érezhető. Ez az ő misztériuma, ahogy a képeit látva érzünk és látunk, gyakran csak sejtünk valamit. Miközben nézzük a fotóin az épületeket, mély spirituális élményt élhetünk át.


Le_Thoronet_ciszterci_apatsag_1951__Lucien_Herve_R
Lucien Hervé: Le Thoronet ciszterci apátság (1951)


Másik kedvencem a Galla Placidia mauzóleumáról készített kép. Ez is minimalista, de a kevés eszközzel gazdag tartalmat jelenít meg. A márványfal és egy alabástrom ablak látható, amelyen a fény átszűrődik. Ez a fény sejteti a fal finom erezetét. Aztán vannak a mozgalmasabb és emiatt talán játékosabb felvételek, például a Moissac-i Szent Pierre templom kapuzata. Szent Péter apostol szobra mellett egy nagy feketeség látható, amelybe harapásokként ékelődnek a kapuzat cikkcakkos elemei.


Galla_Placidia_siremlekeRavenna_1964__Lucien_Herve
Lucien Hervé: La Galla Placidia mauzóleum (1964)


Le Corbusier, akinek „házi fotósa” volt Hervé, azt mondta neki: „Magának építész lelke van, legyen a fotósom!” Hol láthatta meg ezt az építész lelket Hervében?

Konkrétan az időpontot is tudjuk, hogy mikor: 1949 decemberében. Ekkor ment Hervé Marseille-be Marie-Alain Couturier domonkos szerzetes megbízásából, hogy fotózza az ott épülő, forradalmian új Le Corbusier épületet, az Unité d’habitation-t. Az atya alakját is megidézzük a pannonhalmi kiállításon. Sokat tett azért, hogy modern szakrális épületek szülessenek, és olyanok is tervezzenek, akik nem vallásosak.


Tőle kapott Le Corbusier megbízást például a Le Thoronet-i ciszterci apátság tervezésére. Hervé egy egész napot fotózással töltött Marseille-ben, több mint 600 felvétel készített. Elküldte a kis képeket Le Corbusier-nek, akit valami nagyon megérintett a látottakban, mert válaszlevelében megkérte Hervét, hogy találkozzanak személyesen. Ekkor kérte fel a közös munkára. Sok minden összekötötte őket az alatt a jó másfél évtized alatt, amíg együtt dolgoztak: a festészet, az emberhez való viszony. Corbusier épületei talán hidegnek tűnnek, pedig az emberből indul ki, és ez a téma Hervét is nagyon foglalkoztatta.


LH_megnyito_foto_Csoszo_Gabriella_9
Fotó: Csoszó Gabriella


Milyen volt Lucien Hervé viszonya magyar származásához, a gyökereihez?

Nagyon fiatalon, 18 évesen hagyta el Magyarországot, de a családjához rendszeresen hazajárt látogatóba a háború után. Zsidó származását soha nem tagadta, de nem volt számára téma. A magyarsága érdekes módon a felesége, a szintén magyar Jutka által vált jelentőssé. A magyar irodalmat ő ismertette meg Hervével, például József Attila költészetét. Jutka mesélte, hogy amikor a háború után Franciaországban megismerkedtek, Hervé néha nehezen vagy helytelenül beszélte az anyanyelvét, annyira ritkán használta. Vele kezdett el ismét magyarul beszélni. A magyar emigráció tagjaival jó viszonyban volt. A kapcsolata a szülőföldjével mindig megmaradt: levelezett itthon élő barátaival, kiállításai voltak itt, és fia, Rudolf, a 90-es években Magyarországon élt.


A kiállítás 2019. november 11-ig ingyenesen megtekinthető a Pannonhalmi Apátsági Galériában.


Pál Amanda

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma