NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

kaposfest_1_002
A cseh Josef Spacek és Baráti Kristóf hegedűművész koncertje

Hiszen mi marad meg többségünkben az ének-zene órákból? Egy hitevesztett tanárnő, aki próbálja lenyomni a torkunkon Mozart és Bach klasszikusait, mi pedig nem értjük, és unottan rágcsáljuk a ceruzánk végét heti 2x45 percig. Az idén tizedszerre megrendezett Kaposfest többek között ezt az attitűdöt hivatott megváltoztatni, ám kötelező jelleg helyett élményszerű, barátságos rávezetéssel.

kaposfest_2_002
Frankl Péter zongoraművész próbál


Egy pár évvel ezelőtti beszélgetésünk során a fesztiváligazgató, Bolyki György már sikeresnek ítélte ezt a küldetést. Ahogy betolongtunk a Szivárvány Kultúrpalotába, egyértelműen látszott, hogy idén is fiatalok foglalták be az összes párnajegyet. Bár az átlagéletkor továbbra is 40 körüli, jó pár kamasz és kisgyerek ült a sorokban. „Nem igaz, hogy nem érdekli a fiatalokat a műsor. Sosem volt még probléma velük, nem hangoskodnak, tényleg leköti őket a zene” – mesélte György.


A_holland_Rosanne_Philippens_hegedumuvesz_
A holland Rosanne Philippens hegedűművész

Mi Alexei Volodin és Edith Pena előadására érkeztünk meg, akik mihelyst zongorához értek, feszült figyelem követte minden egyes mozdulatukat. A program további részében felcsendültek még Bohuslav Martinů, Dmitrij Sosztakovics művei, utóbbit egy szenvedélyes arcú, mezítlábas fiatal lány hegedülte – végig arra gondoltam, hogy akár a barátnőm is lehetne. Az esti köztudottan a „nehezebb” szekció: itt már Schumann, Brahms és Dietrick művei elevenedtek meg, hegedű, zongora, cselló és brácsa váltották egymást.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_
A spanyol Uxía Martínez Botana nagybőgős

Nem állítom, hogy a művek befogadása az első perctől kezdve könnyű. Nem. A másfél órás komolyzenei alkotások valódi kihívást jelentenek egy popkultúrán nevelkedett embernek, és elsőre kifejezetten fárasztóak ilyen mennyiségben. Ehhez a zenéhez folyamatos figyelem, türelem és elmélyülés szükséges, ám megéri a belefektetett energiát, és egyértelműen gazdagabb lesz az, aki időnként erre cseréli megszokott lemezeit.

kaposfest_002

És bár elsőre azt gondolnánk, ez a világ teljesen elhatárolódik az általam ismert, rockzenén nevelkedett zeneiségtől, a(z egyébként zenész) barátom érdekes összefüggésekre hívta fel a figyelmem. A koncert végére megértettem, miért hallgatott Freddie Mercury annyi klasszikust (és egyben felfedeztem annak nyomait a Queenben), de még azt is, hogy a metálzene egyes elemeit hogyan formálja mondjuk a hegedű vagy a brácsa.

kaposfest_4_002
Frankl Péter zongoraművész mesterkurzust tart

A barátom arra is rávilágított, hogy ez a műfaj más típusú zenehallgatási szokást igényel. Brahms nem az a típusú zene, ami a háttérben üvölt a laptopról főzés közben, a verze és a refrén helyett pedig inkább történetet, dramaturgiát kell keresni a művekben. Ebben nem kis szerepe volt a hangszerek legmeglepőbb kombinációinak.

kaposfest_7_002
A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje a kaposvári református templomban

„Idén nagyon széles a paletta a művekben és az előadói apparátusokban. Ez leginkább a hangszercsoportok összeállításában mutatkozik meg, egyre sokszínűbb a repertoárunk” – árulta el Bolyki. Mint megtudhattam, az idei a fúvósok éve, ugyanis egyik korábbi fesztiválon sem volt jelen annyi közülük, mint idén. Részben ennek is köszönhető, hogy különösen elégedettek az idei évvel a szervezők.

boney_m_002
Sheyla Bonnick énekesnő a Boney M együttes koncertjén

Aki pedig a komolyzenei programok között lazítani akart egy kicsit, rengeteg lehetőség közül választhatott. A szervezők különösen nagy figyelmet fordítottak arra, hogy változatos, kellően minőségi, de egyben könnyen emészthető műsort állítsanak össze. A délelőtti és esti zenei szekciók között lovasíjász bemutatót, gasztronapot, sörkóstolót szerveztek, este csillagtúrát, stand-up bemutatót Bősze Ádámmal és Lackfi Jánossal. Utóbbi egyébként szinte már hazajár a Kaposfestre, az elmúlt években többször is színpadra lépett verseivel és egészestés műsoraival. Lackfi remekül reprezentálja azt, amit egyébként a koncertek közben is megfigyeltem: a magasművészet és a humor könnyedén megfér egymás mellett, és ízlésesen keverve remek elegyet alkothat.


Szóval, kedves húsz és harminc közötti kortársaim, ha rám hallgattok, évente legalább egy hétre érdemes kilépni a komfortzónából.

Takács Dalma

Fotók: MTI/Mohai Balázs

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

gyori-mark-R

2019.09.18

Győri Márk apja hippilelkész volt, az első keresztény rockbandát ő alapíotta. Ő tehénpásztornak készült, de operatőr lett, nem is akármilyen: az első magyar, aki netflixes filmet fényképezett, a Calibre című „skót Gyilkos túrát”, amely még Stephen Kingre is a frászt hozta. Dolgozott mások mellett Peter Stricklanddal (Varga Katalin balladája), Sopsits Árpáddal (A hetedik kör), a Mátyássy Áron rendezte Víkend című film fényképezéséért pedig Aranyszem-díjat kapott. Soós Tamás interjúja.

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

Le kell bontani a Sheraton-lánc egy szállodáját Cuzco városában, mert építésekor ötszáz éves inka falakat romboltak le – döntött egy perui bíróság. Arról is döntöttek, hogy a lerombolt inka falakat újra kell építeni. A hétemeletes szállodát olyan városrészben, Cuzco történelmi belvárosában emelték, ahol az épületek magasságát két emeletben korlátozzák. A kulturális minisztérium korábban az építtetőt 2,2 millió dollárra (664 millió forint) büntette. A hatóságok 2016-ban állították le az építkezést, amikor már majdnem készen állt a szálloda. Cuzco történelmi városközpontja 1983-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

image002

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma