2019.05.13

Az 1847-ben átadott Nemzeti Múzeum kertje sokáig rendezetlen volt, a parkosítás a szabadságharc miatt elhúzódott, azonban 1855-re elkészült az angolpark, ezt a miliőt állította vissza a legutóbbi rekonstrukció is. A Közösségek hete programsorozathoz kapcsolódott az a séta, amely során Debreczeni-Droppán Béla vezetett minket körbe a frissen felújított Múzeumkertben.

Múzeumkert
Széchényi Ferenc szobra a Múzeumkertben

A múzeumpalota környéke rendezetlen állapotában is alkalmas volt arra, hogy népgyűlések színhelye legyen, annál is inkább, mivel egyébként kevés ilyen adottságú helyszíne volt a korabeli Pestnek.


Kézenfekvő volt, hogy 1848. március 15-én itt gyűljön össze a nép a szónoklatok meghallgatására. A legenda szerint Petőfi itt is elszavalta a Nemzeti dalt, amelyről még a múzeum mellvédjén található emléktábla is tudósít. A történelmi tény azonban az, hogy Petőfi verse nem ekkor és itt hagzott el, csupán szónoklatok voltak el ezen az eseményen.


Debreczeni-Droppán Béla
Debreczeni-Droppán Béla mesél a kert történetéről


1848-ban még több más, kisebb-nagyobb forradalmi gyűlésnek is helyet adott a múzeum előtti tér. Később itt tartották hadgyakorlataikat a nemzetőrök, felvonulási, sőt még kivégzési helyszín is volt a múzeum kertje. Rendes kerítése csak a mai Múzeum körúti vonalban volt, 1865-ig a másik három oldalon deszkapalánkkal jelölték ki a kert határait.


1848-ban Muszely Károly pesti műkertész nyújtott be egy tervet a múzeum körüli terület parkosítására, a kérdést azonban a forradalom és szabadságharc miatt egy ideig félretették. Kubinyi Ágoston főigazgató jótékonysági gyűjtést és hangverseny-sorozatot szervezett, amelynek köszönhetően 1855-re Petz Ármin tervei alapján elkészült az angolpark és a Wagner János tervezte „kertészház” is.


Múzeumkert
A sétányokat is rekonstruálták


1880-ban kiszélesítették a Múzeum körutat, ekkor alakult ki a kert mai területe is, ami a 20. század közepéig a pesti belváros egy fontos pihenőhelye volt.


A második világháborúban a kert is csatatérré változott, a pusztítás nyomai csak az 1952-es rekonstrukció során tűntek el. A kert 2018-ig jellemző arculata az 1970-es években alakult ki. Tavaly pedig elkezdődött egy nagyszabású, 21. századi rekonstrukció, amely során visszaállították a kert történeti hitelességű arcát és korszerű, többfunkciós zöldfelületté alakították a Múzeumkertet.


_D0A9897_Copy
Kisfaludy Sándor szobra


A Múzeumkert szobrai is elfoglalták eredeti helyüket. Ennek megfelelően a mellvédek mellé kerültek Istók János Széchényi Ferencet ábrázoló, valamint Vay Miklós Berzsenyi Dánielt megörökítő szobrai. Széchényi ugyan meghagyta végrendeletében, hogy halála után se készüljön róla ábrázolás, azonban ezt már gyermekei sem tartották tiszteletben, és Johan Enderrel megfestették apjuk képmását, amely az 1902-ben felavatott szobor mintaképe volt. A Múzeumkert legkorábbi szobra egyébként a Berzsenyit ábrázoló mű, amely minden ünnepség nélkül, szinte titokban került a helyére 1860-ban.


Szintén igen szerény körülmények között állították fel Kazinczy Ferenc mellszobrát is, amelyet ugyancsak Váy Miklós mintázott. Kazinczy mellszobrát követi a Herman Ottó emlékét őrző, durván faragott, nyers mészkőtömb, amelyből Herman arcának képmása tűnik elő. A II. világháború végéig két pacsirta is szerepelt Horvay János 1930-ban leleplezett alkotásán, azonban ezek helyét 1950-ben galambok vették át.


Herman Ottó szobra
Herman Ottó szobra


Herman szobra előtt ezen a helyen állt a Zsolnay gyár kacsás kútja, amit elég sok kritika ért: sokan gondolták úgy, hogy színessége és díszessége folytán nem illik a klasszicizáló kertbe, így amikor elromlott, lekerült a múzeum pincéjébe. A Herman szobor azonban tartalmazza a korábbi kút vízellátó rendszerét, sokáig csobogott is belőle a víz egy madáritatóba.


A restaurálást követően a Forum Romanumról származó oszlop is visszakerül eredeti helyére. A három méter magas korinthoszi oszlop Róma városa ajándékaként került Magyarországra, 1929. május 18-án Alessandro Monti ezredes emlékére állították fel a Múzeumkertben. 1814-től kezdve egyébként több római kőemlék is látható volt a kertben, a Múzeum helyhiány miatt helyezte ezeket a szabadba, azonban sokan nem rendeltetésszerűen használták, így a mostani kertben nem lesz helye a szarkofágoknak.


Arany János szobra
Arany János szobra


Izgalmas szobor még az a latinbetűs sírkő is, amelyet Washington kőként is ismernek, és amely Kubinyi magánkertjéből került ide 1859-ben. A kövön a felirat alig olvasható, jelenleg is dolgoznak a megfejtésén. Kisfaludy Sándor szobrát is felújították, így izgalmas részletek váltak újra láthatóvá.


A kert hátsó részét általában a gyerekek használták labdázásra, ez volt a Muzi/cska. 1888-ban rendelet is született a játszótér kialakítására, bár nem tudni, hogy akkor végül létrejött-e. A felújítás befejeztével most lesz olyan rész, ami kifejezetten a gyermekek szórakoztatását szolgálja majd.


_D0A9767_Copy


A Pollack Mihály utcai felőli kertrésznél található még Alessandro Monti és Visoczky szobra is, a Régészek emléke, valamint a Kertészház, amelynek felújítása jelenleg is zajlik, a tervek szerint kávézó vagy cukrászda lesz benne. Itt van Kisfaludy Károly szobra is, amit 1830-ban állítottak fel, azonban a jelenleg látható alkotásnál komplexebb műről volt szó: egy múzsa is tartozott hozzá, azonban az a rész jelenleg olyan rossz állapotban van, hogy kültéri felállítása már nem megoldható.


Az öntöttvasból készült Apolló szobor is visszakerült a kertbe, a Múzeum utcai felőli oldalra. Ez a másolata a Vatikánban őrzött és a hellenisztikus szobrászat egyik csúcsának tartott, XV. században előkerült alkotásnak. A szobrot Tömöri Anasztáz, a magyar tudományos és művészeti élet egyik nagylelkű mecénása végrendeletében hagyományozta a múzeumra.


Múzeumkert


A Múzeumkert központi helyén áll az Arany Jánosnak emléket állító, monumentális kompozíció, melyet 1893-ban avattak fel. A háromalakos szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette, a haraszti mészkőből felépülő többlépcsős talapzatot Schickedanz Albert tervezte. Az emlékmű közepén kimagasló Arany János alakját a Toldi-trilógia hőse, Toldi Miklós és szerelme, Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett ott vannak bronzban megformázott attribútumai, a pajzs, a kard és a sisak is.


Kocsis Katica

Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

noisebox

2019.05.21

Május 30-tól művészeti programok költöznek Buda egyik legnépszerűbb művésztanyájára, Bartók-negyedbe. Az érdeklődők ellátogathatnak többek között a Secret Mapping Experiment első önálló kiállítására, a Secret Spheres-re, valamint a Kiégő Izzók interaktív audiovizuális installációjára, a Noise Box-ra.

bodolay

2019.05.21

Májustól Bodolay Géza rendező vezeti az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet. Nem tervez radikális változtatásokat, de szeretné megszólítani – ahogyan fogalmazott, a nagybetűs – Ifjúságot. Kérdéseinkre írásban válaszolt.

ady_endre_boncza_berta_csinszka2

2019.05.21

„Az Ady verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy képeket, mint tudod nem én festem – de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba – ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok” – írta Csinszka 1929-ben egyik levelében. Boncza Berta Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratos hagyatékáról Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész mesélt az Ady Emlékmúzeumban.

A monumentális épületben a csecsemők etetésére szolgáló szobát júliusban adják át. Tavaly Kolkatában az anyák egy bevásárlóközpont előtt tüntettek, ahol egy alkalmazott azt mondta egy kismamának, hogy a vécén szoptassa meg a gyerekét. A Tádzs Mahalt évente akár nyolcmillióan is megtekintik. A 17. században a Jamuna folyó partján fehér márványból emelt mauzóleumot Sah Dzsehán, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója építtette szeretett felesége, a perzsa származású Mumtáz Mahal számára. Az asszony 1631-ben, fiatalon halt meg, Sah Dzsehán pedig megesküdött: olyan síremléket állít feledhetetlen szerelmének, amilyet még nem látott a világ.

Fréderic Chopin művei szólalnak meg Farkas Gábor zongoraművész lemezbemutató koncertjén június 5-én a Pesti Vigadóban. A művész a budapesti lemezbemutató után, 2019 nyarán a New York-i Lincoln Centerben ad kamarakoncertet és szólóestet, valamint fellép és mesterkurzusokat tart a Classical Bridge Festival nemzetközi zenei fesztiválon.

Május 22-én, szerdán Lichter Péter és Máté Bori The Rub című experimentális filmjét vetítik a budapesti Három Hollóban. A Berlinalén debütált alkotás Shakespeare Hamletjének rendhagyó adaptációja, amely teljes egészében a dráma főhősének szemszögén keresztül meséli el a történetet. A képzőművészeti szintre emelkedett mozgóképek hatását Horváth Ádám Márton szuggesszív dallamai teszik teljessé, amelyek ezúttal egy improvizatív koncert keretében elevenednek meg.

Mintegy hét év szünet után újra napirendre vették az új nemzeti könyvtár építésének projektjét Szlovéniában, az erről szóló dokumentumot hétfőn írta alá Jernej Pikalo oktatási és tudományos miniszter.

Június 9-ig tekinthető meg a Vajda Lajos Stúdió tagjainak tárlata az egyesület pinceműhelyében. Kiállít többek között: Almási M NHJH,KGT.MGertrúd, Krizbai Sándor, feLugossy László, drMáriás, ef Zámbó István. Bővebb információ itt olvasható.

Május 24. és 26. között huszonötödik alkalommal rendezik meg Szolnokon az Országos Néptáncfesztivált.

2295-szolnoki-orszagos-neptancfesztival

Természetfilm-vetítésekkel, szemléletformáló, családi és diák programokkal várják május utolsó hétvégéjén a természet- és környezetvédelmi filmnapok sorozatban résztvevő városok filmszínházai, művelődési házai, nemzeti parkjai az érdeklődőket.

A 2. Bánffy Music Day alkalmával ötórás klasszikus zenei maratont kínálnak a látogatóknak. A május 25-én 11 órakotr kezdődő eseményen a párhuzamosan zajló koncerteknek a kastély már helyreállított terei adnak helyet.

Május 22. és 26. között tartják Veszprémben a kortárs táncművészeti előadásokat bemutató Tánc Fesztiválját.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma