kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.05.13

Az 1847-ben átadott Nemzeti Múzeum kertje sokáig rendezetlen volt, a parkosítás a szabadságharc miatt elhúzódott, azonban 1855-re elkészült az angolpark, ezt a miliőt állította vissza a legutóbbi rekonstrukció is. A Közösségek hete programsorozathoz kapcsolódott az a séta, amely során Debreczeni-Droppán Béla vezetett minket körbe a frissen felújított Múzeumkertben.

Múzeumkert
Széchényi Ferenc szobra a Múzeumkertben

A múzeumpalota környéke rendezetlen állapotában is alkalmas volt arra, hogy népgyűlések színhelye legyen, annál is inkább, mivel egyébként kevés ilyen adottságú helyszíne volt a korabeli Pestnek.


Kézenfekvő volt, hogy 1848. március 15-én itt gyűljön össze a nép a szónoklatok meghallgatására. A legenda szerint Petőfi itt is elszavalta a Nemzeti dalt, amelyről még a múzeum mellvédjén található emléktábla is tudósít. A történelmi tény azonban az, hogy Petőfi verse nem ekkor és itt hagzott el, csupán szónoklatok voltak el ezen az eseményen.


Debreczeni-Droppán Béla
Debreczeni-Droppán Béla mesél a kert történetéről


1848-ban még több más, kisebb-nagyobb forradalmi gyűlésnek is helyet adott a múzeum előtti tér. Később itt tartották hadgyakorlataikat a nemzetőrök, felvonulási, sőt még kivégzési helyszín is volt a múzeum kertje. Rendes kerítése csak a mai Múzeum körúti vonalban volt, 1865-ig a másik három oldalon deszkapalánkkal jelölték ki a kert határait.


1848-ban Muszely Károly pesti műkertész nyújtott be egy tervet a múzeum körüli terület parkosítására, a kérdést azonban a forradalom és szabadságharc miatt egy ideig félretették. Kubinyi Ágoston főigazgató jótékonysági gyűjtést és hangverseny-sorozatot szervezett, amelynek köszönhetően 1855-re Petz Ármin tervei alapján elkészült az angolpark és a Wagner János tervezte „kertészház” is.


Múzeumkert
A sétányokat is rekonstruálták


1880-ban kiszélesítették a Múzeum körutat, ekkor alakult ki a kert mai területe is, ami a 20. század közepéig a pesti belváros egy fontos pihenőhelye volt.


A második világháborúban a kert is csatatérré változott, a pusztítás nyomai csak az 1952-es rekonstrukció során tűntek el. A kert 2018-ig jellemző arculata az 1970-es években alakult ki. Tavaly pedig elkezdődött egy nagyszabású, 21. századi rekonstrukció, amely során visszaállították a kert történeti hitelességű arcát és korszerű, többfunkciós zöldfelületté alakították a Múzeumkertet.


_D0A9897_Copy
Kisfaludy Sándor szobra


A Múzeumkert szobrai is elfoglalták eredeti helyüket. Ennek megfelelően a mellvédek mellé kerültek Istók János Széchényi Ferencet ábrázoló, valamint Vay Miklós Berzsenyi Dánielt megörökítő szobrai. Széchényi ugyan meghagyta végrendeletében, hogy halála után se készüljön róla ábrázolás, azonban ezt már gyermekei sem tartották tiszteletben, és Johan Enderrel megfestették apjuk képmását, amely az 1902-ben felavatott szobor mintaképe volt. A Múzeumkert legkorábbi szobra egyébként a Berzsenyit ábrázoló mű, amely minden ünnepség nélkül, szinte titokban került a helyére 1860-ban.


Szintén igen szerény körülmények között állították fel Kazinczy Ferenc mellszobrát is, amelyet ugyancsak Váy Miklós mintázott. Kazinczy mellszobrát követi a Herman Ottó emlékét őrző, durván faragott, nyers mészkőtömb, amelyből Herman arcának képmása tűnik elő. A II. világháború végéig két pacsirta is szerepelt Horvay János 1930-ban leleplezett alkotásán, azonban ezek helyét 1950-ben galambok vették át.


Herman Ottó szobra
Herman Ottó szobra


Herman szobra előtt ezen a helyen állt a Zsolnay gyár kacsás kútja, amit elég sok kritika ért: sokan gondolták úgy, hogy színessége és díszessége folytán nem illik a klasszicizáló kertbe, így amikor elromlott, lekerült a múzeum pincéjébe. A Herman szobor azonban tartalmazza a korábbi kút vízellátó rendszerét, sokáig csobogott is belőle a víz egy madáritatóba.


A restaurálást követően a Forum Romanumról származó oszlop is visszakerül eredeti helyére. A három méter magas korinthoszi oszlop Róma városa ajándékaként került Magyarországra, 1929. május 18-án Alessandro Monti ezredes emlékére állították fel a Múzeumkertben. 1814-től kezdve egyébként több római kőemlék is látható volt a kertben, a Múzeum helyhiány miatt helyezte ezeket a szabadba, azonban sokan nem rendeltetésszerűen használták, így a mostani kertben nem lesz helye a szarkofágoknak.


Arany János szobra
Arany János szobra


Izgalmas szobor még az a latinbetűs sírkő is, amelyet Washington kőként is ismernek, és amely Kubinyi magánkertjéből került ide 1859-ben. A kövön a felirat alig olvasható, jelenleg is dolgoznak a megfejtésén. Kisfaludy Sándor szobrát is felújították, így izgalmas részletek váltak újra láthatóvá.


A kert hátsó részét általában a gyerekek használták labdázásra, ez volt a Muzi/cska. 1888-ban rendelet is született a játszótér kialakítására, bár nem tudni, hogy akkor végül létrejött-e. A felújítás befejeztével most lesz olyan rész, ami kifejezetten a gyermekek szórakoztatását szolgálja majd.


_D0A9767_Copy


A Pollack Mihály utcai felőli kertrésznél található még Alessandro Monti és Visoczky szobra is, a Régészek emléke, valamint a Kertészház, amelynek felújítása jelenleg is zajlik, a tervek szerint kávézó vagy cukrászda lesz benne. Itt van Kisfaludy Károly szobra is, amit 1830-ban állítottak fel, azonban a jelenleg látható alkotásnál komplexebb műről volt szó: egy múzsa is tartozott hozzá, azonban az a rész jelenleg olyan rossz állapotban van, hogy kültéri felállítása már nem megoldható.


Az öntöttvasból készült Apolló szobor is visszakerült a kertbe, a Múzeum utcai felőli oldalra. Ez a másolata a Vatikánban őrzött és a hellenisztikus szobrászat egyik csúcsának tartott, XV. században előkerült alkotásnak. A szobrot Tömöri Anasztáz, a magyar tudományos és művészeti élet egyik nagylelkű mecénása végrendeletében hagyományozta a múzeumra.


Múzeumkert


A Múzeumkert központi helyén áll az Arany Jánosnak emléket állító, monumentális kompozíció, melyet 1893-ban avattak fel. A háromalakos szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette, a haraszti mészkőből felépülő többlépcsős talapzatot Schickedanz Albert tervezte. Az emlékmű közepén kimagasló Arany János alakját a Toldi-trilógia hőse, Toldi Miklós és szerelme, Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett ott vannak bronzban megformázott attribútumai, a pajzs, a kard és a sisak is.


Kocsis Katica

Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma