Ady Endre örök

Térey János József Attila-díjas író, költő, drámaíró irodalmi igénnyel megírt megnyitószövegéből a közönség több érdekes információt, anekdotaszerű epizódot ismerhetett meg Ady debreceni éveiről, ottani tartózkodása alatt a személye körül kialakulófélben lévő kultuszról, pedig akkortájt az átütő sikert számára elhozó Új versek című kötet messze nem volt még a láthatáron.

?Ady nem igazán kedvelte szülővárosomat? ? mondta, majd hozzátette, hogy az ottaniak még Csokonai Vitéz Mihály kisöccsét sem akarták látni benne, mint később Borbély Szilárdban sem. Térey felhívta a figyelmet arra is, hogy a Párisban járt az Ősz és Az ős Kaján című emblematikus verseket jegyző szerző 1889-es debreceni időszaka és 1919-ben bekövetkezett halála között összesen húsz év telt el, életművét ennyi idő alatt sikerült létrehoznia. Szerinte Ady világlátása kelet-európai, megértéséhez kellő türelem és nem kis helyismeret szükséges. ?Nincs olyan magyar költő, aki ennyi olvasói reményt be tudna teljesíteni, és aki ennyire ellenállna a kisajátításnak.? ? állapította meg.

A tárlat nem sok helyet foglal, annál sűrűbb és változatosabb élményben részesíti a látogatót. Megtekinthetőek Ady versesköteteinek eredeti kiadványai, Ady Endre a tankönyvekből jól ismert fényképei, ritkán látott fotói és a temetéséről és síremléke avatásáról fennmaradt felvételek is.

Korabeli dokumentumokból és sajtóhírekből tudható, a költő temetésének napján az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el. A szertartás két órakor, Haypál Benő református lelkész búcsúztatójával indult, a kormányt Kunfi Zsigmond, a Vörösmarty Akadémiát Móricz Zsigmond, a Nyugatot Babits Mihály képviselte. A halottas menet négy órakor indult el a Kerepesi úti temetőbe, a díszsírhely Jókai Mór sírjával szemben található. Az 1930. márciusi szoboravatást hosszú előkészület előzte meg. Már a költő halála utáni napokban többen ? Schöpflin Aladár, Bíró Lajos, Hatvany Lajos, Molnár Ferenc ? arra tettek javaslatot, hogy érdemes lenne szobrot állítani emlékének. Később a tervek megvitatása céljából bírálóbizottság alakult, amely Csorba Géza ma is látható alkotását fogadta el.

Az 1919. január 27-én a budapesti Liget Szanatóriumban elhunyt költőről rendezett kiállítás 2020. január ötödikéig látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Ayhan Gökhan