download_600x399.png
Fotó: Máthé Zoltán/MTI


?Az idő igaz és eldönti, mi nem az ? mondja Petőfi Sándor. Csak az igazán fontos és jó ügyek tudnak ugyanis majd negyed évszázadon keresztül megmozgatni tömegeket. Mi, könyvolvasó emberek jól emlékszünk az első kötetekre, amelyeket innen vittünk haza. Ez a hely akkor egy gyár, egy elhanyagolt és veszélyes épület volt, amelyet aztán kulturális helyszínné tettünk, és ma már hétről hétre izgalmas programoknak, a könyvfesztivál pedig nagyszerű találkozási lehetőségeknek ad otthont? ? mondta el Balog Zoltán. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy április 22-én, pénteken búcsúzunk el Nobel-díjas írónktól, Kertész Imrétől.

 

?Ma Szlovákia a díszvendégünk, és ez esély arra, hogy megértsük, mit hogyan gondolnak a szomszédaink? ? emelte ki a miniszter. Hozzátette: a történelem viharos évtizedei után ma ismét esélyt kaptunk arra, hogy együtt nézhessünk szembe a válságokkal. ?A szokásosnál is nagyobb a tétje annak, hogy megértjük-e egymást, ezért szükségünk van olyan emberekre, akik megértetik ezt. Elsősorban az írókra gondolok, például Márai, Freud, Kafka, de Bartók is összeköt minket. Talán egyszer eljutunk majd oda is, hogy közösen írjunk könyveket múltról, jelenről, jövőről. Közép-Európa ugyanis összetartozást jelent, az elfogadást, és hogy ne engedjük elveszni egymás értékeit.?

 

Örvendetesnek nevezte Balog Zoltán, hogy egyre többen érdeklődnek szlovák gyökereik iránt hazánkban. Kiemelte, hogy a szlovák tannyelvű intézményekben tanuló diákok száma több mint kétszeresére emelkedett a 2010 előtti évekhez képest. ?Ezek a fiatalok éppen úgy hidat képeznek, mint azok a magyarok, akik a határon túl tanulnak, dolgoznak? ? mondta el a miniszter.

 


download1_600x389.png
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Marek Madaric, a díszvendég Szlovákia kulturális minisztere és a fesztivál díszvendég írója, a norvég Jostein Gaarder beszélget a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóján a Millenáris Teátrumban.Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Marek Madaric szlovák kulturális miniszter nagy kihívásként és egyben hatalmas lehetőségként tekint országa díszvendégségére. ?Kihívás, hogy bemutassuk önmagunkat, a kultúránkat, a viszonyunkat a szövetségesünkhöz, szomszédunkhoz. A meghívás egyúttal lehetőség arra, hogy a szlovák irodalmat eljuttassuk a magyar olvasókhoz. Nem kevésbé fontos, hogy a magyar kiadók együttműködjenek a szlovák irodalom népszerűsítésében, abban, hogy könyveink eljussanak a magyar könyvespolcokra? ? mondta el a miniszter. Nagy eredménynek nevezte, hogy évente körülbelül két-három szlovák szerző munkáját fordítják le magyarra, a mostani fesztivál kínálatában pedig összesen 40 szerző könyve szerepel. Nagyra értékelte a munka mögött álló anyagi segítséget, a jó diplomáciai kapcsolatokat, nem utolsó sorban pedig a fordítók tevékenységét. A magyar könyvkereskedők meghívása és a kiadók érdeklődése mögött véleménye szerint a két ország közötti kiváló kapcsolatok állnak, ezek tanúsítják, mennyire közel áll egymáshoz a két ország. ?Több évszázados közös múlt áll mögöttünk, amelyet olykor viták kísértek ugyan, de ma már együtt alakítjuk az európai kultúrát, és teremtjük meg a saját közép-európai kultúránkat? ? mondta el Elmesélte: szokása, hogy párhuzamosan több könyvet olvasson, a most terítéken levők közül pedig az egyik Esterházy Péter Harmonia caelestis című könyve, amelynek címe égi harmóniát jelent. ?Ahogy most a budapesti lehetőségeinket figyelem, némi túlzással, a földi harmóniát élem meg. Az irodalom segítségével ugyanis megértjük a másikat, amiből barátság alakulhat ki.?

 

Balog Zoltán köszöntötte a fesztivál díszvendégét is, a norvég Jostein Gaardert. A Budapest-nagydíj nyertese a filozófia nehezen megismerhető világát közérthető formában mutatja be az iskolások számára az egész világon. Ez önmagában figyelemre méltó, Balog Zoltán szerint talán idővel a történelemkönyvekbe is bekerülhetnek azok, akik ezt a világot közérthető nyelvre fordítják le. A miniszter szerint a szerző minden eddiginél kézzelfoghatóbbá tette a bölcsesség szeretetét. Az olvasás veszélybe került ugyanis, talán többet írnak, mint olvasnak ma már az emberek, és lassan többet is fényképeznek, mint írnak.

 

Kis könyves éj, Janne Teller és Nemes Jeles László

Janne Teller dán írónő, a jelentős nemzetközi és magyar szakmai és közönségsikert arató Semmi, valamint a hasonló fogadtatásban részesülő Minden szerzője lesz a Scolar Kiadó kiemelt vendége a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Janne Teller Semmi és Minden című köteteinek bemutatóját április 23-án tartják Csobánka Zsuzsa Emese közreműködésével. Kasuba Lídia, a kiadó marketingvezetője az MTI-nek korábban elmondta: idén is rangos világ- és magyar irodalmi válogatás szerepel a kiadó kínálatában. A családi emlékezet szilánkjaiból áll össze Száraz Miklós György eddigi legszemélyesebb regénye, az Apám darabokban, melyben édesapja, a Rákosi börtöneit megjárt író, Száraz György életét mutatja be, történelmi tablót állítva. A történet a sorsok és helyzetek kavalkádja ? akár Platón barlangjának árnyai ?, egy nagy szerelem lángoló tüze körül kering ? mondta. A marketingvezető kiemelte, hogy a szlovák díszvendégség kapcsán három könyv is megjelenik a Finlandia-díjra jelölt, szlovák-finn szerzőtől, Alexandra Salmelától. Például a 27 ? avagy halál teszi a művészt című kötet az írónő első regénye volt. A különös történetben a 27 éves Angie elhatározza, hogy bálványaihoz, Kurt Cobainhez, Jim Morrisonhoz, Janis Joplinhoz és Jimi Hendrixhez hasonlóan híres művésszé válik és meghal, még mielőtt betölti 28. életévét. A regény vegyíti a tragédiát, a helyzetkomikumot, a bohózatot és az önironikus fejlődéstörténetet.

 


download21_600x399.png
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Többek között a Saul fia című film alapjául szolgáló könyvet, Umberto Eco utolsó regényét, Albert Camus egyik főművének újrafordítását és Jonathan Franzen új regényét, összesen tizenöt kötetet jelentet meg az Európa Könyvkiadó az április 21-én kezdődött 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. Gideon Greif Könnyek nélkül sírtunk című könyve a második világháború talán legkülönlegesebb túlélőivel foglalkozik: a Sonderkommandók életben maradt tagjaival ? az izraeli történész fontos forrása volt Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas filmjének. A neves holokausztkutató munkája az auschwitz-birkenaui Sonderkommando életben maradt tagjaival készült beszélgetéseket tartalmazza: ezek a nagyrészt zsidókból álló munkacsapatok elsősorban a meggyilkoltak holttesteinek elégetését végezték, fogvatartóik parancsára. Gideon Greiffel és Nemes Jeles László filmrendezővel április 23-án, a könyvfesztiválon Veiszer Alinda beszélget, majd a szerző dedikáláson is részt vesz. Sokan leghíresebb regényeihez, A rózsa nevéhez és A Foucault-ingához hasonlítják a két hónapja elhunyt Umberto Eco utolsó regényét, a Mutatványszámot, melyet Barna Imre fordításában a könyvfesztiválra jelentet meg szintén az Európa Kiadó. A krimiszerű történet főhőse, egy politikai botrányokkal foglalkozó lap szerkesztője megdöbbentő információ birtokába jut: Mussolini helyett valójában a dublőrét végezhették ki 1945-ben, így a fasiszta diktátor Dél-Amerikába menekülhetett.

 

A könyvünnep egyik hagyományos záró rendezvényére minden évben a hatvan év fölötti, kerek születésnapjukat ünneplő, hazai vagy határon túli magyar alkotókat hívják meg egy személyes hangulatú beszélgetésre. Idén 15 író, költő kapott meghívást a programra, közülük nagyjából tizenkét vendégre számítanak ? mondta el a program házigazdája, Tarján Tamás irodalomtörténész az MTI-nek. Ebben az évben a meghívottak között van a 90 éves Vasadi Péter, a 85 éves Czigány György és Szakonyi Károly, a 80 éves Bodor Ádám, Buda Ferenc, Csukás István és Kabdebó Lóránt, a 75 éves Végel László, a 70 éves Bereményi Géza, Karádi Éva, Radnóti Sándor és Spiró György, valamint a 65 éves Györe Balázs, Kukorelly Endre, Markó Béla és Tóth Erzsébet. Tarján Tamás hozzáfűzte, hogy a forgatókönyv nélkül zajló beszélgetésen a meghívottak rendszerint felolvassák az erre az alkalomra készített vagy számukra fontos írásaikat.

 

A könyvfesztivállal párhuzamosan csaknem harminc budapesti és vidéki független könyvesbolt várja koncertekkel, foglalkozásokkal, vetítésekkel, irodalmi és egyéb programokkal a látogatókat a Kis könyves éjen április 22-én kora délutántól éjfélig. A független könyvesboltok már ötödik alkalommal szerveznek saját stílusukhoz illő kulturális programokat a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal partnerségben. A korábbi évekhez hasonlóan idén is számos kulturális intézet csatlakozott a rendezvénysorozathoz: a Camoes Intézet, a Cseh Centrum, a Dán Nagykövetség, a Goethe Intézet, a Lengyel Intézet, a Skandináv Ház és a Szlovák Intézet kötetbemutatóknak, irodalmi beszélgetéseknek talált otthont a Kis könyves éjen ? közölték az MTI-vel a szervezők.