Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.08.31
Szíjjártó Anita

Az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában láthatja a Zrínyi Miklós című, horvát nemzeti operát szeptember 18-án a magyar közönség a Magyar Állapi Operaház színpadán. Az Ivan Zajc szerezte, háromfelvonásos előadás a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév keretében valósul meg csaknem 250 vendégművész közreműködésével.

DSC_4748_Copy


A Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski) című opera most látható produkciója 2012 novemberében mutatkozott be Eszéken Nina Kleflin rendezésében. Az opera ősbemutatóját 1876. november 4-én tartották Zágrábban. A mű az akkori európai zenei irányzatokat a horvát dallamvilággal ötvözi, de igazi olasz típusú romantikus operáról van szó, illetve hangsúlyt kap a szemben álló keresztény és muzulmán világ zenei jellemzése. Egyik legnépszerűbb részlete a „Harcba! Harcba!” („U boj, u boj!”) kezdetű kórus, melyet Zajc tíz évvel az opera megírása előtt komponált, és önálló kórusműként is bemutatott.


A háromfelvonásos operát művészileg rendkívül értékes darabként aposztrofálta Gordan Grlić Radman, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete, aki kiemelte, hogy ez a projekt horvát-magyar közös produkció lesz, mely második alkalommal látható az Operában. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Zrínyi Miklós a hűség, a hazaszeretet, a bátorság szimbóluma, aki egyszerre volt magyar és horvát.

 

DSC_4666_Copy


Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója a vendégjátékkal kapcsolatban elmondta: „Azon túl, hogy Zrínyi alakja és története mindkét nép számára toposz, fontos gondolat, hogy a horvátoknak épp olyan elengedhetetlen emblematikus szerzőjük műveinek nemzetközi megismertetése és nevének Verdivel egy lapon említése, ahogyan nekünk Erkelé. Erre is alkalmat ad a 18-ai előadás.” Hozzátette: a két népet összefűző, történelmi opera rendezéséhez a budapesti dalszínház a környezetet, a szakmai biztosítást adja.


DSC_4778_Copy


Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnöke elmondta: különleges a kapcsolat a két ország között, hiszen a két nép a 15–16. században nemcsak egy államban, de sorsközösségben élt egymással: ami nekünk rossz volt, az a horvátoknak is, ami nekünk jó volt, az nekik is. „Ezt a kapcsolatot a 19. század alaposan megrongálta” – tette hozzá, kiemelve, hogy ez az opera összefügg a nemzettudatunk alakulásával.

Az opera keletkezéséről elmondta: 1866-ban a szigetvári csata 300. évfordulójára emlékezve – amikor egyébként Zágráb legnagyobb főterét Zrínyi után nevezték el – vita alakult ki, mennyire volt valódi hős Zrínyi Miklós. Erre a polémiára „válaszul” írta meg Ivan Zajc Zrínyi Miklós című operáját, amely pont erről szól. „A szövegkönyv, amelyet használt, pedig kultúrtörténeti kuriózum: a Habsburg Birodalomban a napóleoni háborúk idején szükség volt egy hősre, ezért Theodor Körner megírta a Zrínyi-drámát, amelyet a 19. század végéig játszottak a Habsburg-monarchia egész területén. Ez a mű az alapja Zajc operájának” – fejtette ki dr. Hóvári János.

Fontos az is, hogy a 21. századi generáció számára szintén van üzenete a műnek: a horvátokkal közös múltra hívja fel a figyelmet.

Hóvári János szólt a Zrínyi-emlékév egyéb eseményeiről is, kiemelve, hogy idén februártól jövő év elejéig lesznek programok az emlékév keretében. A központi rendezvény szeptember 7-én lesz Szigetváron – ez ugyanis Zrínyi kirohanásának és Szulejmán szultán halálának a napja. Bár 1833-től megrendezik a településen a Zrínyi-napokat, a mostani országos, sőt nemzetközi rendezvény lesz, Szigetvár pedig megkapja a Nemzeti Emlékhely-minősítést.


DSC_4810_Copy


Az előadás fővédnökei Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Kolinda Grabar Kitarović, a Horvát Köztársaság elnöke.


Ivan Zajc: Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski)

opera három felvonásban, nyolc képben


Librettó: Hugo Badalić

Karmester: Mladen Tutavac

Rendező: Nina Kleflin

Díszlettervező: Osman Arslanagić

Jelmeztervező: Amela Vilić

Koreográfus: Dinko Bogdanić

Világítástervező: Aleksandar Mondecar

Közreműködnek: az Eszéki Horvát Nemzeti Színház szólistái, kórusa, zene- és tánckara

 

2016. szeptember 18. (vasárnap) 18:00 | Operaház


Szíjjártó Anita
Fotó: Csákvári Zsigmond

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma