IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.08.31
Szíjjártó Anita

Az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában láthatja a Zrínyi Miklós című, horvát nemzeti operát szeptember 18-án a magyar közönség a Magyar Állapi Operaház színpadán. Az Ivan Zajc szerezte, háromfelvonásos előadás a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév keretében valósul meg csaknem 250 vendégművész közreműködésével.

DSC_4748_Copy


A Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski) című opera most látható produkciója 2012 novemberében mutatkozott be Eszéken Nina Kleflin rendezésében. Az opera ősbemutatóját 1876. november 4-én tartották Zágrábban. A mű az akkori európai zenei irányzatokat a horvát dallamvilággal ötvözi, de igazi olasz típusú romantikus operáról van szó, illetve hangsúlyt kap a szemben álló keresztény és muzulmán világ zenei jellemzése. Egyik legnépszerűbb részlete a „Harcba! Harcba!” („U boj, u boj!”) kezdetű kórus, melyet Zajc tíz évvel az opera megírása előtt komponált, és önálló kórusműként is bemutatott.


A háromfelvonásos operát művészileg rendkívül értékes darabként aposztrofálta Gordan Grlić Radman, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete, aki kiemelte, hogy ez a projekt horvát-magyar közös produkció lesz, mely második alkalommal látható az Operában. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Zrínyi Miklós a hűség, a hazaszeretet, a bátorság szimbóluma, aki egyszerre volt magyar és horvát.

 

DSC_4666_Copy


Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója a vendégjátékkal kapcsolatban elmondta: „Azon túl, hogy Zrínyi alakja és története mindkét nép számára toposz, fontos gondolat, hogy a horvátoknak épp olyan elengedhetetlen emblematikus szerzőjük műveinek nemzetközi megismertetése és nevének Verdivel egy lapon említése, ahogyan nekünk Erkelé. Erre is alkalmat ad a 18-ai előadás.” Hozzátette: a két népet összefűző, történelmi opera rendezéséhez a budapesti dalszínház a környezetet, a szakmai biztosítást adja.


DSC_4778_Copy


Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnöke elmondta: különleges a kapcsolat a két ország között, hiszen a két nép a 15–16. században nemcsak egy államban, de sorsközösségben élt egymással: ami nekünk rossz volt, az a horvátoknak is, ami nekünk jó volt, az nekik is. „Ezt a kapcsolatot a 19. század alaposan megrongálta” – tette hozzá, kiemelve, hogy ez az opera összefügg a nemzettudatunk alakulásával.

Az opera keletkezéséről elmondta: 1866-ban a szigetvári csata 300. évfordulójára emlékezve – amikor egyébként Zágráb legnagyobb főterét Zrínyi után nevezték el – vita alakult ki, mennyire volt valódi hős Zrínyi Miklós. Erre a polémiára „válaszul” írta meg Ivan Zajc Zrínyi Miklós című operáját, amely pont erről szól. „A szövegkönyv, amelyet használt, pedig kultúrtörténeti kuriózum: a Habsburg Birodalomban a napóleoni háborúk idején szükség volt egy hősre, ezért Theodor Körner megírta a Zrínyi-drámát, amelyet a 19. század végéig játszottak a Habsburg-monarchia egész területén. Ez a mű az alapja Zajc operájának” – fejtette ki dr. Hóvári János.

Fontos az is, hogy a 21. századi generáció számára szintén van üzenete a műnek: a horvátokkal közös múltra hívja fel a figyelmet.

Hóvári János szólt a Zrínyi-emlékév egyéb eseményeiről is, kiemelve, hogy idén februártól jövő év elejéig lesznek programok az emlékév keretében. A központi rendezvény szeptember 7-én lesz Szigetváron – ez ugyanis Zrínyi kirohanásának és Szulejmán szultán halálának a napja. Bár 1833-től megrendezik a településen a Zrínyi-napokat, a mostani országos, sőt nemzetközi rendezvény lesz, Szigetvár pedig megkapja a Nemzeti Emlékhely-minősítést.


DSC_4810_Copy


Az előadás fővédnökei Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Kolinda Grabar Kitarović, a Horvát Köztársaság elnöke.


Ivan Zajc: Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski)

opera három felvonásban, nyolc képben


Librettó: Hugo Badalić

Karmester: Mladen Tutavac

Rendező: Nina Kleflin

Díszlettervező: Osman Arslanagić

Jelmeztervező: Amela Vilić

Koreográfus: Dinko Bogdanić

Világítástervező: Aleksandar Mondecar

Közreműködnek: az Eszéki Horvát Nemzeti Színház szólistái, kórusa, zene- és tánckara

 

2016. szeptember 18. (vasárnap) 18:00 | Operaház


Szíjjártó Anita
Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma