Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.12.04

Bogányi-zongorát adományozott a finn államnak a függetlenség kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából a magyar állam. Az ünnepélyes átadás a két házelnök, Kövér László és Maria Lohela december 2-ai budapesti megbeszélése után történt. A hangszer leleplezését követően Bogányi Gergely Liszt Un Sospiro című művét adta elő.

boganyi1


Finnország tiszteletet és elismerést vívott ki magának a nagyvilágban. A két ország viszonyában a zenének különösen kiemelt szerepe van, az ottani élénk érdeklődés nyomán a hetvenes-nyolcvanas években számos magyar zenész és zeneoktató telepedett le Finnországban – mondta Kövér László az Országház Kupolatermében zajlott ünnepélyes eseményen. Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy miután Finnország 1917 decemberében több évszázados küzdelem után kézbe vehette saját sorsát, a függetlenség megvédését, a politikai és gazdasági válságokat követő talpraállást rendkívüli fejlődés követte. Megjegyezte, hogy napjainkban intenzívek a magyar-finn parlamenti kapcsolatok, ő maga májusban járt Finnországban, ahol az Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adta át Maria Lohelának.


boganyi3

 

Kövér László szólt arról, hogy a Bogányi-házaspár finn meghívásra 1987-ben érkezett négy gyermekkel Finnországba, mindannyian elismert zeneművésszé váltak, második hazájuknak tekintik Finnországot, Bogányi Gergely a Sibelius Akadémián végezte tanulmányait. Testvére, Bogányi Tibor vezényletével rendeztek hangversenyt december 3-án a Zeneakadémián a finn függetlenség 100. évfordulója alkalmából. „Bogányi Gergely forradalmian új zongorát alkotott, amelyen minden korábbinál tisztábban, zengőbben szólalhatnak meg a zongorairodalom remekei. A hangszer megtestesíti azt is, ami lassan összeforrt Finnország nevével, a túlzásokat mellőző, letisztult, elegáns, újító formatervezést” – mondta Kövér László.


boganyi2

 

Maria Lohela, a finn parlament elnöke úgy fogalmazott, hogy Bogányi Gergely teljesen egyedülálló hangszerével a szabadságot sikerült megfogalmazni, a zongora hangjain keresztül ezt élhetjük meg. „Azt hallottam valakitől, aki már kipróbálta, hogy olyan érzés játszani rajta, mintha a gravitáció rabságából megszabadulva az űrben egy űrhajóban zongoráznánk. Az egész finn nemzet és a finn emberek nevében köszönettel veszem át a hangszert és kívánom, hogy mindig Finnország mellett álljanak jóban-rosszban” – jelentette ki Maria Lohela. A hangszer megálmodója és tervezője, Bogányi Gergely arról beszélt, hogy néhány évtized, tíz év munka, több tízezer óra és csapatmunka a zongora története, lelkileg pedig egy élet. „Először is zenészként a hang érdekelt, tudtuk, hogy a hangszerek nem elég változatosak, Liszt Ferenc és Bach is mindig jobb hangszert szeretett volna csinálni. Az új anyagoknak köszönhetően a hangszer lelke, a rezonáns kompozitból készült, és nagyon fontos volt a zongora kinézete is: olyan fenséges hangszert szerettünk volna alkotni, ami hagyománytisztelő, mégis teljesen modern” – szögezte le a zongoraművész.

 

A hangszer leleplezése után Bogányi Gergely Liszt Un Sospiro című művét adta elő. A versenyzongora a helsinki Sibelius Akadémiára kerül.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma