IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.12.04

Bogányi-zongorát adományozott a finn államnak a függetlenség kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából a magyar állam. Az ünnepélyes átadás a két házelnök, Kövér László és Maria Lohela december 2-ai budapesti megbeszélése után történt. A hangszer leleplezését követően Bogányi Gergely Liszt Un Sospiro című művét adta elő.

boganyi1


Finnország tiszteletet és elismerést vívott ki magának a nagyvilágban. A két ország viszonyában a zenének különösen kiemelt szerepe van, az ottani élénk érdeklődés nyomán a hetvenes-nyolcvanas években számos magyar zenész és zeneoktató telepedett le Finnországban – mondta Kövér László az Országház Kupolatermében zajlott ünnepélyes eseményen. Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy miután Finnország 1917 decemberében több évszázados küzdelem után kézbe vehette saját sorsát, a függetlenség megvédését, a politikai és gazdasági válságokat követő talpraállást rendkívüli fejlődés követte. Megjegyezte, hogy napjainkban intenzívek a magyar-finn parlamenti kapcsolatok, ő maga májusban járt Finnországban, ahol az Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adta át Maria Lohelának.


boganyi3

 

Kövér László szólt arról, hogy a Bogányi-házaspár finn meghívásra 1987-ben érkezett négy gyermekkel Finnországba, mindannyian elismert zeneművésszé váltak, második hazájuknak tekintik Finnországot, Bogányi Gergely a Sibelius Akadémián végezte tanulmányait. Testvére, Bogányi Tibor vezényletével rendeztek hangversenyt december 3-án a Zeneakadémián a finn függetlenség 100. évfordulója alkalmából. „Bogányi Gergely forradalmian új zongorát alkotott, amelyen minden korábbinál tisztábban, zengőbben szólalhatnak meg a zongorairodalom remekei. A hangszer megtestesíti azt is, ami lassan összeforrt Finnország nevével, a túlzásokat mellőző, letisztult, elegáns, újító formatervezést” – mondta Kövér László.


boganyi2

 

Maria Lohela, a finn parlament elnöke úgy fogalmazott, hogy Bogányi Gergely teljesen egyedülálló hangszerével a szabadságot sikerült megfogalmazni, a zongora hangjain keresztül ezt élhetjük meg. „Azt hallottam valakitől, aki már kipróbálta, hogy olyan érzés játszani rajta, mintha a gravitáció rabságából megszabadulva az űrben egy űrhajóban zongoráznánk. Az egész finn nemzet és a finn emberek nevében köszönettel veszem át a hangszert és kívánom, hogy mindig Finnország mellett álljanak jóban-rosszban” – jelentette ki Maria Lohela. A hangszer megálmodója és tervezője, Bogányi Gergely arról beszélt, hogy néhány évtized, tíz év munka, több tízezer óra és csapatmunka a zongora története, lelkileg pedig egy élet. „Először is zenészként a hang érdekelt, tudtuk, hogy a hangszerek nem elég változatosak, Liszt Ferenc és Bach is mindig jobb hangszert szeretett volna csinálni. Az új anyagoknak köszönhetően a hangszer lelke, a rezonáns kompozitból készült, és nagyon fontos volt a zongora kinézete is: olyan fenséges hangszert szerettünk volna alkotni, ami hagyománytisztelő, mégis teljesen modern” – szögezte le a zongoraművész.

 

A hangszer leleplezése után Bogányi Gergely Liszt Un Sospiro című művét adta elő. A versenyzongora a helsinki Sibelius Akadémiára kerül.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma