hangf_spotify_banner_728x90

2015.04.03

Ránki András már egészen fiatalon zongoristaként nyert díjakat, később pedig zenetudományi és zeneesztétikai tanulmányokat folytatott. A Kodály Zoltán-ösztöndíjat elnyert fiatal tudóst kérdeztük eddigi, klasszikus zenéhez kapcsolódó pályájáról.

Hogyan került közel a klasszikus zenéhez, mi inspirálta, hogy zenével foglalkozzon: a család, az iskola vagy esetleg meghatározó zenei élmények?

Bár nem zenész famíliából származom, valamennyi családtagomról elmondható, hogy igen muzikális. Szüleim, testvéreim szép hangon és szépen énekelnek. Húgomnak, Ránki Borbálának jazzénekesnőként és zeneterapeutaként szintén hivatásává vált a zenélés. Összejöveteleinket, a barátokkal való együttléteinket a mai napig gyakran kíséri olykor akár órákon át tartó dalolás. Óvodás voltam, amikor a család egy olyan új lakásba költözött, amelynek egyik helyiségét egy meglehetősen romos zongora uralta. Nem kellett hozzá sok idő, hogy felfedezzem magamnak. A hangszer iránt tanúsított kitartó érdeklődésem hamar arra vezette szüleimet, hogy tanárt fogadjanak mellém. Ötévesen kaptam első zongoraleckéimet.


Milyen állomásai, eredményei voltak eddigi zenei tevékenységének?

Eleinte magánúton tanultam zongorázni. Később a Járdányi Pál zeneiskolában Surján Péterné Károly Zsuzsa növendéke lettem. Ezekben az években több budapesti, illetve országos zongoraversenyen sikeresen szerepeltem, melynek eredményeként a televízió kamerái előtt és a Bartók Rádióban is zongoráztam. Gimnáziumi tanulmányaim idején Schweitzer Katalin vett a szárnyai alá, mindeközben már évek óta Madarász Iván zeneszerző tanárnál tanultam az elméleti tárgyakat. A középiskolai évek derekán az előadói ambíciók helyére a zenére irányuló tudományos érdeklődés lépett.


Zeneelmélet iránti érdeklődése a továbbiakban hogyan folytatódott?

A Zeneakadémia muzikológus hallgatója lettem, párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen esztétika és filozófia szakpáron is folytattam stúdiumokat. Már az ELTE-s éveket megelőzően az a megtiszteltetés ért, hogy Zoltai Dénes professzor a lakásán a filozófiai zeneesztétika tárgyköreit taglaló magánszemináriumokat tartott nekem és egy kedves bölcsész barátomnak. A később munkakapcsolattá és barátsággá érett viszonyunk számomra becses dokumentuma az utolsó, még életében megjelent kötetének ajándékpéldányába írt, megindítóan közvetlen és meleg hangú dedikációja. A zeneakadémiai és ELTE-s diplomák megszerzését követően az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának Esztétika programját abszolváltam.


rankiandras


Zeneesztétaként milyen tudományos munkák fűződnek a nevéhez?

Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központjának Zenetudományi Intézetében dolgozom a „Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport munkatársaként, valamint disszertációmat írom a 20. század második felének magyar filozófiai zeneesztétikájáról. Szakmai tevékenységem jelentősebb eredményeként tekintek részvételemre Karl H. Wörner: A zene története című művének fordításában 2007-ben, valamint szerkesztői és kontrollfordítói tevékenységemre a P. von der Pfordten lejegyzésében fennmaradt Hegel-esztétika 2009-es magyar kiadásában (Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A művészet filozófiája). Fontosnak tartom továbbá a Pesti Bölcsész Akadémián - az ELTE BTK nyitott egyetemén - tartott előadássorozatomat a zenei modernitásról, valamint fordítói, kontrollfordítói, szaklektori tevékenységemet a Károli Gáspár Református Egyetem Német Tanszékének kebelében működő Hüperión Fordítói Műhelyben, amelynek első kötete, A zenei hallás - Szöveggyűjtemény tavaly látott napvilágot a L'Harmattan Kiadó gondozásában. Az újabb kutatásaimhoz kapcsolódó, Prahács Margit zeneértés-koncepciójáról írott tanulmányom is hamarosan megjelenik.


Kik hatottak leginkább Önre a zeneművészetben, milyen stílus, kor, zenei alkotó áll közel a személyiségéhez?

Elsőként Bach és Bartók jut az eszembe. Kezdetektől fogva vonzott e két szerző művészetének kimeríthetetlen belső vonatkozásgazdagsága. Rajtuk kívül nagy hatással volt rám Beethoven és Schubert zsenije is. Ám legalább annyira megragadott a második bécsi iskola triásza, Schönberg, Berg és Webern zenéje - sokáig Schönbergről készültem disszertációt írni. Nem tagadhatom, hogy mindig másvalaki az aktuális kedvenc. Mostanában majdnem kizárólag 20. századi szerzőket hallgatok, ám emellett egyre inkább foglalkoztat a középkori többszólamúság. Voltaképpen élvezem a változásnak ezt a játékát, a változások dinamikájának megfigyelését, ami tanulságos tapasztalat lehet kultúránk, önmagunk történetiségével kapcsolatban is. Hiszen a zene nem csak hangok dolga, ahogy a kultúra sem csak ismereteké, vagy a tudomány sem puszta tényeké.


Mivel foglalkozik az ösztöndíjas idő alatt, mi a kutatási területe?

Az ösztöndíjas időszak alatt Lukács György zenei tájékozódásának, kapcsolatrendszerének, a magyar zenei tudományosságra gyakorolt lehetséges hatásainak feltérképezését kezdem meg a publikált életmű, valamint a műhelymunka, a kulturális közéleti tevékenység, illetve a magánélet dokumentumainak a segítségével. A századelő módos polgárságának ahhoz a rétegéhez tartozott Lukács, amely legalább annyira élt a mindennapokban a művészetek, és így a zene termékeivel, mint amennyire támogatta is e művészeti produkciót. A világhírű magyar filozófus, esztéta körül egészen fiatal korától kezdve számos jelentős zeneközeli ember található: legjobb barátja például Popper Leó, David Popper gordonkaművész fia, húga pedig Popper-tanítványként Zeneakadémiát végzett gordonkaművésznő. A Lukács-család gyakori vendégei között ott találjuk Thomán István zongoraművészt, a Zeneakadémia hírneves tanárát, illetve a családtagként szeretett Dohnányi Ernőt, továbbá a Lukács-ház egy ideig Bartók Béla és családja otthonául is szolgált. A zeneélethez való sokrétű kapcsolódás, továbbá az, hogy az életműben több zenei vonatkozású szöveg is található, különösen érdekes abban a tekintetben, hogy a 20. század második felének magyar zeneesztétái szinte kivétel nélkül a Lukács-iskola neveltjei.


Csanda Mária

Kulcsszavak: Ránki Andrászongora

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

eleven_tavasz

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma