GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2015.04.03

Ránki András már egészen fiatalon zongoristaként nyert díjakat, később pedig zenetudományi és zeneesztétikai tanulmányokat folytatott. A Kodály Zoltán-ösztöndíjat elnyert fiatal tudóst kérdeztük eddigi, klasszikus zenéhez kapcsolódó pályájáról.

Hogyan került közel a klasszikus zenéhez, mi inspirálta, hogy zenével foglalkozzon: a család, az iskola vagy esetleg meghatározó zenei élmények?

Bár nem zenész famíliából származom, valamennyi családtagomról elmondható, hogy igen muzikális. Szüleim, testvéreim szép hangon és szépen énekelnek. Húgomnak, Ránki Borbálának jazzénekesnőként és zeneterapeutaként szintén hivatásává vált a zenélés. Összejöveteleinket, a barátokkal való együttléteinket a mai napig gyakran kíséri olykor akár órákon át tartó dalolás. Óvodás voltam, amikor a család egy olyan új lakásba költözött, amelynek egyik helyiségét egy meglehetősen romos zongora uralta. Nem kellett hozzá sok idő, hogy felfedezzem magamnak. A hangszer iránt tanúsított kitartó érdeklődésem hamar arra vezette szüleimet, hogy tanárt fogadjanak mellém. Ötévesen kaptam első zongoraleckéimet.


Milyen állomásai, eredményei voltak eddigi zenei tevékenységének?

Eleinte magánúton tanultam zongorázni. Később a Járdányi Pál zeneiskolában Surján Péterné Károly Zsuzsa növendéke lettem. Ezekben az években több budapesti, illetve országos zongoraversenyen sikeresen szerepeltem, melynek eredményeként a televízió kamerái előtt és a Bartók Rádióban is zongoráztam. Gimnáziumi tanulmányaim idején Schweitzer Katalin vett a szárnyai alá, mindeközben már évek óta Madarász Iván zeneszerző tanárnál tanultam az elméleti tárgyakat. A középiskolai évek derekán az előadói ambíciók helyére a zenére irányuló tudományos érdeklődés lépett.


Zeneelmélet iránti érdeklődése a továbbiakban hogyan folytatódott?

A Zeneakadémia muzikológus hallgatója lettem, párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen esztétika és filozófia szakpáron is folytattam stúdiumokat. Már az ELTE-s éveket megelőzően az a megtiszteltetés ért, hogy Zoltai Dénes professzor a lakásán a filozófiai zeneesztétika tárgyköreit taglaló magánszemináriumokat tartott nekem és egy kedves bölcsész barátomnak. A később munkakapcsolattá és barátsággá érett viszonyunk számomra becses dokumentuma az utolsó, még életében megjelent kötetének ajándékpéldányába írt, megindítóan közvetlen és meleg hangú dedikációja. A zeneakadémiai és ELTE-s diplomák megszerzését követően az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának Esztétika programját abszolváltam.


rankiandras


Zeneesztétaként milyen tudományos munkák fűződnek a nevéhez?

Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központjának Zenetudományi Intézetében dolgozom a „Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport munkatársaként, valamint disszertációmat írom a 20. század második felének magyar filozófiai zeneesztétikájáról. Szakmai tevékenységem jelentősebb eredményeként tekintek részvételemre Karl H. Wörner: A zene története című művének fordításában 2007-ben, valamint szerkesztői és kontrollfordítói tevékenységemre a P. von der Pfordten lejegyzésében fennmaradt Hegel-esztétika 2009-es magyar kiadásában (Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A művészet filozófiája). Fontosnak tartom továbbá a Pesti Bölcsész Akadémián - az ELTE BTK nyitott egyetemén - tartott előadássorozatomat a zenei modernitásról, valamint fordítói, kontrollfordítói, szaklektori tevékenységemet a Károli Gáspár Református Egyetem Német Tanszékének kebelében működő Hüperión Fordítói Műhelyben, amelynek első kötete, A zenei hallás - Szöveggyűjtemény tavaly látott napvilágot a L'Harmattan Kiadó gondozásában. Az újabb kutatásaimhoz kapcsolódó, Prahács Margit zeneértés-koncepciójáról írott tanulmányom is hamarosan megjelenik.


Kik hatottak leginkább Önre a zeneművészetben, milyen stílus, kor, zenei alkotó áll közel a személyiségéhez?

Elsőként Bach és Bartók jut az eszembe. Kezdetektől fogva vonzott e két szerző művészetének kimeríthetetlen belső vonatkozásgazdagsága. Rajtuk kívül nagy hatással volt rám Beethoven és Schubert zsenije is. Ám legalább annyira megragadott a második bécsi iskola triásza, Schönberg, Berg és Webern zenéje - sokáig Schönbergről készültem disszertációt írni. Nem tagadhatom, hogy mindig másvalaki az aktuális kedvenc. Mostanában majdnem kizárólag 20. századi szerzőket hallgatok, ám emellett egyre inkább foglalkoztat a középkori többszólamúság. Voltaképpen élvezem a változásnak ezt a játékát, a változások dinamikájának megfigyelését, ami tanulságos tapasztalat lehet kultúránk, önmagunk történetiségével kapcsolatban is. Hiszen a zene nem csak hangok dolga, ahogy a kultúra sem csak ismereteké, vagy a tudomány sem puszta tényeké.


Mivel foglalkozik az ösztöndíjas idő alatt, mi a kutatási területe?

Az ösztöndíjas időszak alatt Lukács György zenei tájékozódásának, kapcsolatrendszerének, a magyar zenei tudományosságra gyakorolt lehetséges hatásainak feltérképezését kezdem meg a publikált életmű, valamint a műhelymunka, a kulturális közéleti tevékenység, illetve a magánélet dokumentumainak a segítségével. A századelő módos polgárságának ahhoz a rétegéhez tartozott Lukács, amely legalább annyira élt a mindennapokban a művészetek, és így a zene termékeivel, mint amennyire támogatta is e művészeti produkciót. A világhírű magyar filozófus, esztéta körül egészen fiatal korától kezdve számos jelentős zeneközeli ember található: legjobb barátja például Popper Leó, David Popper gordonkaművész fia, húga pedig Popper-tanítványként Zeneakadémiát végzett gordonkaművésznő. A Lukács-család gyakori vendégei között ott találjuk Thomán István zongoraművészt, a Zeneakadémia hírneves tanárát, illetve a családtagként szeretett Dohnányi Ernőt, továbbá a Lukács-ház egy ideig Bartók Béla és családja otthonául is szolgált. A zeneélethez való sokrétű kapcsolódás, továbbá az, hogy az életműben több zenei vonatkozású szöveg is található, különösen érdekes abban a tekintetben, hogy a 20. század második felének magyar zeneesztétái szinte kivétel nélkül a Lukács-iskola neveltjei.


Csanda Mária

Kulcsszavak: Ránki Andrászongora

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma