728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2014.11.26
Végh Nóra

„Gyermekként nem egyszer a zongora alatt aludtam, mert ahogy felkeltem, rögtön a zongorát akartam látni, és mással nem is foglalkozni. Persze ez azóta sem változott, olyannyira a zongora bűvkörében élek, hogy minden egyes percben eszembe jut egy melódia vagy dallam” – idézte fel élményeit Balázs János zongoraművész.

Magyarország legfiatalabb Liszt-versenyének győztesét, a Junior Prima díjas zongoraművészt a Művészetek Palotájában lévő közelgő koncertsorozatáról, a zenével való különleges kapcsolatáról, ingyenes gyermekkoncertjeiről, példaképéről, Liszt Ferencről és új albumáról kérdeztük.


Balazs.Janos.foto1

Balázs János három arca címmel készülsz hangversenyciklusra. Mit takar ez a három arc, mi Balázs János három arca?

Hogy miért három? Azért, mert ezt a három arcot érzem most a legfontosabbnak. Az első koncert a Zeneakadémián indul 2015. január 20-án Versenyművek címmel. Hangok versenyéről van szó: amikor a zongora és a zenekar versenyez. Az előadás érdekessége, hogy Bach versenyművek fognak felcsendülni. Idáig csak romantikus és kortárs versenyműveket szólaltattam meg, de most úgy érzem, én is hozzá tudok tenni. Az Anima Musicae kamarazenekarral fogok együtt játszani, akiket ragyogó fiatal művészeknek és remek kamaramuzsikusoknak tartok.


A második arc május 3-án Lajkó Félixszel közösen fog megmutatkozni, ami egy egészen különleges zenei találkozás lesz. Az elmúlt pár évben már számos alkalommal játszottunk együtt, például a Zeneakadémián is adtunk egy improvizációs estet, ami azért volt érdekes, mert semmi nem volt előre megbeszélve, abban a helyzetben, pillanatban találtuk ki a műsort. Ott helyben születtek meg a melódiák és a ritmus. Ez egy különleges, igazából besorolhatatlan zenei találkozás. Nem tudnám megnevezni, hogy milyen zenei világot képvisel, mivel az egész zeneirodalmat felöleli. És ehhez még hozzáadódik a mi kettőnk személyiségéből fakadó stílus. Egy nagy zenei utazás, amit a 90 perces koncert alatt bejárunk. Nagyon élvezzük, hiszen saját zenét mindig jobb játszani, a legőszintébb dolgok így születnek meg. Mivel érzelmekről van szó, elég komoly hatást gyakorol az emberekre, ami számunkra külön öröm, hiszen mi akkor is csinálnánk ezt, ha nem tetszene a közönségnek. Élvezzük, hogy ennyire szeretik és állandó teltház előtt játszunk. Mindig nagy lökést jelent, ha látjuk, hogy szeretettel fogadnak.


A bérletem harmadik arca október 28-án a Művészetek Palotája nagytermében kerül megrendezésre. Ez egy hagyományos zongoraest: adott a zongora és egy zongorista. Itt a program az, amiért az utolsó arcként szerepel: Liszt Ferenc 12 transzcendens etűdje fog megszólalni. Ez a legnagyobb kihívások ideje, - bármilyen nagy tehetségű zongoristának - ugyanis Liszt Ferenc transzcendenseknek nevezte el ezeket a műveket. A földtől elrugaszkodottan különleges dolgokat kell lezongorázni. Olyan művek vannak benne, mint a Lidércfény, a Hófúvás, a Vadhajsza, a Tájkép, csomó olyan dallam, amit gyakorlatilag nem lehetne elzongorázni, de kiderül, hogy mégis. Olyan dolgokat kell megeleveníteni, mint például a sárban éppen a kis lidércnek a villogása, a Mazeppában a lovaknak a dobogása, vagy a ló nyerítése. Mindezt egy koncerten előadni nagyon-nagy fizikai és lelki felkészültséget kíván, úgyhogy folyamatosan karban tartani és dolgozni kell ezeken a műveken. A többi zongoristától eltérve én hat-hat transzcendens etűdöt fogok eljátszani két részben és ezek elé teszek átiratokat, amik feloldják majd a felfokozott izgalmi állapotot. Először Schubert, majd a másik részben Chopin dalok Liszt Ferenc átiratai fognak megszólalni. Mind a három arc nagy kihívás, mert a versenyművek, az improvizáció és a transzcendens etűdök is külön felkészülést, külön hang és zenei elképzelést igényelnek.


Hogyan zajlanak a próbák?

Minden nap 5-6 órát szoktam gyakorolni. Lehetne több is, mert szeretnék többet gyakorolni, csak sajnos az időm nem engedi, de hétvégenként belefér a 7-8 óra is. Ez elengedhetetlen, ugyanis olyan hosszú darabokról van szó, amiket ha csak eljátszom és még nem is foglalkozom velük mélyrehatóan, akkor is közel 1 óra eltelik. A próbák folyamatosan zajlanak a zenekarral, de máshol is játszunk együtt. Például Lajkó Félixszel is számos közös fellépésünk volt itthon és külföldön. Az otthoni gyakorlás más koncerteken való programanyag gyakorlására is elengedhetetlen, mivel szerintem egy mai zongoristának minimum 20-szor 90 percnyi szólóanyagot kell kézben tartania. Az elmúlt ötven évben egy kicsit felgyorsultak a dolgok, nagyon-nagy igény lett arra, hogy egy zongoristának hatalmas repertoárja legyen, és akár holnap is be tudjon ugrani valaki helyett.


És hogyan indult a kapcsolat a zene és közted? Emlékszel, mikor zongoráztál először?

Állítólag már 3 évesen is odamentem a zongorához és pötyögtem valamit. Erről még sajnos nincsen bizonyíték, viszont 6 éves koromból már van, amikor otthon zongorázom. Éppen szólt a zongora, - édesapám jazz zongorista és hallottam játszani - saját magamtól odamentem és elkezdtem zongorázni. Kikerestem azokat a melódiákat, amiket hallottam tőle, és ezt hagyták is nekem. Sokáig csak saját kedvtelésemre játszottam, amit nagyon szerettem. Annyira, hogy gyermekként nem egyszer a zongora alatt aludtam, mert ahogy felkeltem, rögtön a zongorát akartam látni, és mással nem is foglalkozni. Persze ez azóta sem változott, olyannyira a zongora bűvkörében élek, hogy minden egyes percben eszembe jut egy melódia vagy dallam. Utána jöttek a zenei tanulmányok a középiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol ragyogó tanáraim voltak. A koncertezés elérésének a hivatalos menete - ami mindenkinél bekövetkezik általában, aki erre a pályára hivatott - a versenyek és a díjak. Több nemzetközi versenyen első díjat nyertem. Magyarországon is számos verseny volt az elmúlt években, ahol győzni tudtam és díjakat is kaptam. Zeneileg viszont nem tartom ezeket nagyon fontosnak.


Akkor a díjak nem is motiválnak?

Zeneileg egyáltalán nem befolyásolnak. Én ugyanúgy gyakoroltam akkor is, amikor nem volt díjam és nem készültem versenyre. Viszont a mai világban teljesen egyértelmű, hogy ezek a díjak nélkül nehéz kitűnni. Mindenképpen nyerni kell versenyeket és díjakat kapni, hogy valaki fókuszba kerüljön. Én nagyon szerencsés vagyok, hogy nem csak elhivatott vagyok a zongora felé, hanem van bennem egyféle versenyzőképesség is. A zongora és a zene az, amiért élek. Az elmúlt években nagyon sok helyen igen szép műveket játszhattam el. Volt egy európai turném, melynek során az utóbbi félévben 19 helyen léptem fel. Ez a Rising star nevű nemzetközi sorozat keretében valósult meg, ami az európai koncerttermek szövetségének díja. Minden országból nominálhatnak egy zenészt, és engem a Művészetek Palotája jelölt, ezáltal mind a 19 nagy koncertteremben szólóestet adhattam. Ilyen volt pl. a bécsi Konzerthaus, a brüsszeli Bozar, vagy az amszterdami Concertgebouw. Nagyon nagy élmény volt, több ezer ember ült a koncerteken. Jó kritikákat is kaptam, aminek szintén örülök, mert sok munka volt ennek a háta mögött. Például előfordult, hogy négy nap alatt három koncertem volt és teljesen különböző anyagokat kellett játszani. Ez hatalmas felkészültséget igényelt, aminek később nagy hasznát vettem, fejlesztettem a repertoárt és most kialakult egy újfajta nemzetközi rutinom. Most 2015-ben viszont Magyarországra fókuszálok. Szeretnék itthon is annyit játszani, mint külföldön. Többek között ezzel a sorozattal, illetve van még egy másik projekt, amit fontosnak tartok. A hangszerek világa címmel ingyenes gyerekkoncerteken játszom.


Balazs.Janos.foto2


Hogyan lehet ezeket a koncerteket látogatni, mit lehet tudni róla?

Szerintem a mai fiatal generáció nagyon kevés lehetőséget kap arra, hogy megszeresse, illetve megszerettessék velük a klasszikus zenét. Úgy vélem, hogy meg kell teremteni azt az utat, azt a fajta nyelvezetet és stílust, ami a legjobban elvezet a mai gyerekekhez. Ezért gondoltam, hogy valamit tennünk kellene ennek érdekében. Jakobi László koncertrendező egyből mellém állt és segített, és a mai napig segít ezeknek a koncerteknek a lebonyolításában. Illetve partnerintézményekre is találtunk, akik befogadták koncertjeinket: a MOM Kulturális Központ, a Festetics Palota és az Opera Zongoraterem elsőre igent mondtak. Ezáltal lehetővé tettük, hogy bárki jöhet, csak előtte regisztrálni kell. Az első koncerttől kezdve mindig dugig tele vannak a termek, most ezt szeretnénk kiteljesíteni vidékre és Budapest peremkerületeire is elvinni. Ugyanis tudom, hogy a távolság hatalmas gondot jelenthet, főleg egy kisgyereknél. A koncertek 3-6 éves, majd 6-14 éves korig zajlanak, ilyenkor naponta minimum két koncertet adok és szétválasztom a korcsoportokat, mert nyilván másképp kell magyarázni egy 5 évesnek, mint egy 11 évesnek. Nem professzionális szinten, viszont mélyrehatóan tudatom a gyerekkel a klasszikus zeneirodalom legszebb műveit. Például hangutánzó darabok, mint Chopin Vihar etűdje vagy Liszt szökőkútjai. Mielőtt még bármit elmondanék a zeneszerzőkről, elkezdek zongorázni és megkérdezem, mit hallottak és akkor már rögtön elkezdi őket érdekelni, hogy lehet azt hallani a zongorán, ahogy csordogál a víz, vagy hogyan lehet vihart hallani a zongorán. És akkor már elkezdik tanulni a zene mondanivalóját. Az előadás interaktív, kérdezhetnek, nyerhetnek is, élvezik és nagyon jó visszaigazolásokat kapok a szülőktől, például hogy azóta el szeretnék vinni a gyerekeket zeneiskolába vagy a gyerek nagyon megszeretett zongorázni vagy gitározni, és azt kéri, hogy komolyzene szóljon az autóban. Ez a legnagyobb boldogság számunkra és ez ad erőt abban, hogy minden hónapban csináljunk koncertet. Kapacitás és logisztika kérdése, de 2015-ben már vidékre is szeretnénk levinni a programot, hogy ők is részesei lehessenek ennek a missziónak.


Akkor a legfőbb célod ezzel a népszerűsítés.

Természetesen igen. A cél elsősorban a klasszikus zenei közönség kinevelése, ezzel párhuzamosan pedig az, hogy mindenki értéket kapjon. Sokszor még a szülők, nagyszülők is eljönnek egyedül, mert számukra is tudunk mutatni új és érdekfeszítő dolgokat. Ez is azt jelzi, hogy a felnőtteknek is élvezhető lehet, és hogy az embereknek van rá igényük, csak eddig nem volt lehetőségük. Az a lényeg, hogy minél többen jöjjenek, és hogy egy kicsit hozzátegyünk a zenei kultúrához. Szerintem egy művésznek mindig kötelessége az ilyen dolgok mellé állni. Mivel én ezt a nevelést kaptam, a tanáraimtól is, sőt visszamenőleg Liszt Ferenctől, minden zongorista atyjától, ezért kötelességünknek tartom ezt visszaadni valamilyen szinten. Amennyit Liszt Ferenc tett a magyar és a világ zenei kultúrájáért, az meghálálhatatlan. llyen lépésekkel talán egy kicsit mi is hozzá tudunk járulni.


Már négy Liszt CD-t is készítettél. Mit jelent számodra Liszt Ferenc?

Úgy gondolom, hogy Liszt Ferenc a zongora legnagyobb zsenije volt és ezt nemcsak zongoratechnikai szempontból értem, hogy lehengerlően zongorázott és a világ legnagyobb zongoristája volt. Azóta sem tud senki úgy zongorázni. Hiába nincsenek felvételek, zeneszerzők, kritikusok és a kotta sok mindent elárul. Mindezen felül a legnagyobb zeneszerzők egyike volt, aki nemcsak a romantikus és az impresszionizmus korszaknak volt a zeneszerzője, hanem előremutató darabjai is voltak, amikből Bartók Béla, vagy éppen Prokofjev és Schönberg is táplálkozott, ami egy egész egészen különleges időutazást jelent. Emellett ami még emelkedettebbé teszi a Liszti kultúrát, az az életút, ahogyan ő élt. Mindig ingyenesen oktatott, megalapította a Zeneakadémiát, és minden jótékonysági cél mellé odaállt. Bárkinek segített, nagylelkű volt, és időskorában rátalált a vallásra is. Úgy gondolom, hogy Liszt Ferenc életműve nemcsak a zenészek, hanem minden ember számára példaértékű lehet.


És mikor fogsz új albummal jelentkezni?

Egy-két héten belül megjelenik az első közös improvizációs lemezünk Lajkó Félixszel. Ez az újabb CD különleges hangulatúra sikeredett. A koncertekből kiválogattuk azokat a műveket, amelyek szerintünk a legjobban sikerültek. Illetve most az utolsó szólólemezem 2014. február 24-én készült a Zeneakadémia nagytermében, egy élő koncert felvétele, amelynek egyébként a címe a Zongora három arca volt, és ebből adódott a Balázs János három arca is. Egy koncerten belül megmutattam azt, amit én gondolok a zongoráról, most pedig 3 teljes koncerten mutathatom be az én 3 arcomat.

 

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

Tolcsvay1_R

2019.08.25

Az augusztus 20-ai rendezvények sokakat vonzanak, így nem árt, ha időben találunk olyan helyet, ahonnan gyönyörködhetünk a tűzijáték látványában anélkül, hogy nagy tömegben kellene feszengenünk. A Budapesti Nyári Fesztivál megoldást kínált erre: akik jegyet váltottak az Új Magyar Rapszódia – Magyar Mise elnevezésű koncertre, a maradandó zenei élmény mellett kényelmes székekben ülve, kivetítőn követhették a szünetben a tűzijátékot.

PMSZ_2

2019.08.25

Rancsó Dezső színművész kapta idén az Agárdy-emlékláncot a Pesti Magyar Színház társulatának szavazatai alapján. Sándor Erzsi portréja.

kavarga_R

2019.08.25

Dmitrij Kavarga a poszthumán művészet emblematikus képviselője: monumentális, ugyanakkor részletgazdag szobrai, kinetikus szerkezetei és interaktív installációi az antropocentrizmus kríziséről szólnak. A szentendrei MűvészetMalomban kiállított műveinek legfontosabb állítása: újra kell gondolnunk az emberi létezés alapvető kérdéseit, különben az emberiség saját magát fogja megsemmisíteni.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kapta meg idén a Tony Curtis-díjat. Az elismeréseket a Fényes Napok rendezvénysorozat keretében adták át a mátészalkai Zsinagógában tartott ünnepi rendezvényen. A tanács programjának fókuszában idén a 73. születésnapját ünneplő Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező állt.

A díjat tavaly hozta létre a Magyar Hollywood Tanács olyan személyiségek elismerésére, akik a filmes hagyományok ápolásáért, a fiatal nemzedékek számára továbbörökítéséért önzetlenül tevékenykednek. A díj átadása szimbolikus is volt, hiszen a helyszín Tony Curtis szüleinek városa, Mátészalka volt.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

Egy spanyol történész az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1939 óta heverő fadobozokban több mint 500, a spanyol polgárháborút megörökítő fotó negatívjára bukkantak. A Nemzeti Munkásszövetség (CNT) 1939 áprilisában csempészte ki Barcelonából az archívumot, amely egy hosszú út után –kitérőkkel Párizsban, valamint Harrogate és Oxford városaiban – 1947-ben érkezett meg az IISH-ba. A dobozokban több mint 500 olyan fotó negatívja lett meg, amelyet a spanyol polgárháború alatt, 1937 és 1938 között készített az akkor még Deutsch Kati néven dolgozó fotós. Spanyolországba érkezve Deutsch a CNT és az Ibériai Anarchista Föderáció (FAI) külső propagandaszolgálatához szegődött.

Szeptemberben mutatják be A csizmadia, a szélkirály és a nyúlpásztor esete című darabot, amelyet Nagy Orsolya írt és Markó Róbert rendezett. Kolozsi Angéla A libapásztorlány című meséjét Kuthy Ágnes rendezésében láthatjuk, a Papucsszaggató királykisasszonyok című előadást pedig Láposi Terka állítja színpadra. Az Óriásölő Margaret című darabot írója, Gimesi Dóra rendezi majd. A teátrum vasárnap tartja évadnyitó családi rendezvényét. Az Idesüss a figurásra! című programsorozatra a Nagytemplom mögötti Emlékkertben várják az érdeklődőket.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Ostrea_peregrina

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma