2014.11.26
Végh Nóra

„Gyermekként nem egyszer a zongora alatt aludtam, mert ahogy felkeltem, rögtön a zongorát akartam látni, és mással nem is foglalkozni. Persze ez azóta sem változott, olyannyira a zongora bűvkörében élek, hogy minden egyes percben eszembe jut egy melódia vagy dallam” – idézte fel élményeit Balázs János zongoraművész.

Magyarország legfiatalabb Liszt-versenyének győztesét, a Junior Prima díjas zongoraművészt a Művészetek Palotájában lévő közelgő koncertsorozatáról, a zenével való különleges kapcsolatáról, ingyenes gyermekkoncertjeiről, példaképéről, Liszt Ferencről és új albumáról kérdeztük.


Balazs.Janos.foto1

Balázs János három arca címmel készülsz hangversenyciklusra. Mit takar ez a három arc, mi Balázs János három arca?

Hogy miért három? Azért, mert ezt a három arcot érzem most a legfontosabbnak. Az első koncert a Zeneakadémián indul 2015. január 20-án Versenyművek címmel. Hangok versenyéről van szó: amikor a zongora és a zenekar versenyez. Az előadás érdekessége, hogy Bach versenyművek fognak felcsendülni. Idáig csak romantikus és kortárs versenyműveket szólaltattam meg, de most úgy érzem, én is hozzá tudok tenni. Az Anima Musicae kamarazenekarral fogok együtt játszani, akiket ragyogó fiatal művészeknek és remek kamaramuzsikusoknak tartok.


A második arc május 3-án Lajkó Félixszel közösen fog megmutatkozni, ami egy egészen különleges zenei találkozás lesz. Az elmúlt pár évben már számos alkalommal játszottunk együtt, például a Zeneakadémián is adtunk egy improvizációs estet, ami azért volt érdekes, mert semmi nem volt előre megbeszélve, abban a helyzetben, pillanatban találtuk ki a műsort. Ott helyben születtek meg a melódiák és a ritmus. Ez egy különleges, igazából besorolhatatlan zenei találkozás. Nem tudnám megnevezni, hogy milyen zenei világot képvisel, mivel az egész zeneirodalmat felöleli. És ehhez még hozzáadódik a mi kettőnk személyiségéből fakadó stílus. Egy nagy zenei utazás, amit a 90 perces koncert alatt bejárunk. Nagyon élvezzük, hiszen saját zenét mindig jobb játszani, a legőszintébb dolgok így születnek meg. Mivel érzelmekről van szó, elég komoly hatást gyakorol az emberekre, ami számunkra külön öröm, hiszen mi akkor is csinálnánk ezt, ha nem tetszene a közönségnek. Élvezzük, hogy ennyire szeretik és állandó teltház előtt játszunk. Mindig nagy lökést jelent, ha látjuk, hogy szeretettel fogadnak.


A bérletem harmadik arca október 28-án a Művészetek Palotája nagytermében kerül megrendezésre. Ez egy hagyományos zongoraest: adott a zongora és egy zongorista. Itt a program az, amiért az utolsó arcként szerepel: Liszt Ferenc 12 transzcendens etűdje fog megszólalni. Ez a legnagyobb kihívások ideje, - bármilyen nagy tehetségű zongoristának - ugyanis Liszt Ferenc transzcendenseknek nevezte el ezeket a műveket. A földtől elrugaszkodottan különleges dolgokat kell lezongorázni. Olyan művek vannak benne, mint a Lidércfény, a Hófúvás, a Vadhajsza, a Tájkép, csomó olyan dallam, amit gyakorlatilag nem lehetne elzongorázni, de kiderül, hogy mégis. Olyan dolgokat kell megeleveníteni, mint például a sárban éppen a kis lidércnek a villogása, a Mazeppában a lovaknak a dobogása, vagy a ló nyerítése. Mindezt egy koncerten előadni nagyon-nagy fizikai és lelki felkészültséget kíván, úgyhogy folyamatosan karban tartani és dolgozni kell ezeken a műveken. A többi zongoristától eltérve én hat-hat transzcendens etűdöt fogok eljátszani két részben és ezek elé teszek átiratokat, amik feloldják majd a felfokozott izgalmi állapotot. Először Schubert, majd a másik részben Chopin dalok Liszt Ferenc átiratai fognak megszólalni. Mind a három arc nagy kihívás, mert a versenyművek, az improvizáció és a transzcendens etűdök is külön felkészülést, külön hang és zenei elképzelést igényelnek.


Hogyan zajlanak a próbák?

Minden nap 5-6 órát szoktam gyakorolni. Lehetne több is, mert szeretnék többet gyakorolni, csak sajnos az időm nem engedi, de hétvégenként belefér a 7-8 óra is. Ez elengedhetetlen, ugyanis olyan hosszú darabokról van szó, amiket ha csak eljátszom és még nem is foglalkozom velük mélyrehatóan, akkor is közel 1 óra eltelik. A próbák folyamatosan zajlanak a zenekarral, de máshol is játszunk együtt. Például Lajkó Félixszel is számos közös fellépésünk volt itthon és külföldön. Az otthoni gyakorlás más koncerteken való programanyag gyakorlására is elengedhetetlen, mivel szerintem egy mai zongoristának minimum 20-szor 90 percnyi szólóanyagot kell kézben tartania. Az elmúlt ötven évben egy kicsit felgyorsultak a dolgok, nagyon-nagy igény lett arra, hogy egy zongoristának hatalmas repertoárja legyen, és akár holnap is be tudjon ugrani valaki helyett.


És hogyan indult a kapcsolat a zene és közted? Emlékszel, mikor zongoráztál először?

Állítólag már 3 évesen is odamentem a zongorához és pötyögtem valamit. Erről még sajnos nincsen bizonyíték, viszont 6 éves koromból már van, amikor otthon zongorázom. Éppen szólt a zongora, - édesapám jazz zongorista és hallottam játszani - saját magamtól odamentem és elkezdtem zongorázni. Kikerestem azokat a melódiákat, amiket hallottam tőle, és ezt hagyták is nekem. Sokáig csak saját kedvtelésemre játszottam, amit nagyon szerettem. Annyira, hogy gyermekként nem egyszer a zongora alatt aludtam, mert ahogy felkeltem, rögtön a zongorát akartam látni, és mással nem is foglalkozni. Persze ez azóta sem változott, olyannyira a zongora bűvkörében élek, hogy minden egyes percben eszembe jut egy melódia vagy dallam. Utána jöttek a zenei tanulmányok a középiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol ragyogó tanáraim voltak. A koncertezés elérésének a hivatalos menete - ami mindenkinél bekövetkezik általában, aki erre a pályára hivatott - a versenyek és a díjak. Több nemzetközi versenyen első díjat nyertem. Magyarországon is számos verseny volt az elmúlt években, ahol győzni tudtam és díjakat is kaptam. Zeneileg viszont nem tartom ezeket nagyon fontosnak.


Akkor a díjak nem is motiválnak?

Zeneileg egyáltalán nem befolyásolnak. Én ugyanúgy gyakoroltam akkor is, amikor nem volt díjam és nem készültem versenyre. Viszont a mai világban teljesen egyértelmű, hogy ezek a díjak nélkül nehéz kitűnni. Mindenképpen nyerni kell versenyeket és díjakat kapni, hogy valaki fókuszba kerüljön. Én nagyon szerencsés vagyok, hogy nem csak elhivatott vagyok a zongora felé, hanem van bennem egyféle versenyzőképesség is. A zongora és a zene az, amiért élek. Az elmúlt években nagyon sok helyen igen szép műveket játszhattam el. Volt egy európai turném, melynek során az utóbbi félévben 19 helyen léptem fel. Ez a Rising star nevű nemzetközi sorozat keretében valósult meg, ami az európai koncerttermek szövetségének díja. Minden országból nominálhatnak egy zenészt, és engem a Művészetek Palotája jelölt, ezáltal mind a 19 nagy koncertteremben szólóestet adhattam. Ilyen volt pl. a bécsi Konzerthaus, a brüsszeli Bozar, vagy az amszterdami Concertgebouw. Nagyon nagy élmény volt, több ezer ember ült a koncerteken. Jó kritikákat is kaptam, aminek szintén örülök, mert sok munka volt ennek a háta mögött. Például előfordult, hogy négy nap alatt három koncertem volt és teljesen különböző anyagokat kellett játszani. Ez hatalmas felkészültséget igényelt, aminek később nagy hasznát vettem, fejlesztettem a repertoárt és most kialakult egy újfajta nemzetközi rutinom. Most 2015-ben viszont Magyarországra fókuszálok. Szeretnék itthon is annyit játszani, mint külföldön. Többek között ezzel a sorozattal, illetve van még egy másik projekt, amit fontosnak tartok. A hangszerek világa címmel ingyenes gyerekkoncerteken játszom.


Balazs.Janos.foto2


Hogyan lehet ezeket a koncerteket látogatni, mit lehet tudni róla?

Szerintem a mai fiatal generáció nagyon kevés lehetőséget kap arra, hogy megszeresse, illetve megszerettessék velük a klasszikus zenét. Úgy vélem, hogy meg kell teremteni azt az utat, azt a fajta nyelvezetet és stílust, ami a legjobban elvezet a mai gyerekekhez. Ezért gondoltam, hogy valamit tennünk kellene ennek érdekében. Jakobi László koncertrendező egyből mellém állt és segített, és a mai napig segít ezeknek a koncerteknek a lebonyolításában. Illetve partnerintézményekre is találtunk, akik befogadták koncertjeinket: a MOM Kulturális Központ, a Festetics Palota és az Opera Zongoraterem elsőre igent mondtak. Ezáltal lehetővé tettük, hogy bárki jöhet, csak előtte regisztrálni kell. Az első koncerttől kezdve mindig dugig tele vannak a termek, most ezt szeretnénk kiteljesíteni vidékre és Budapest peremkerületeire is elvinni. Ugyanis tudom, hogy a távolság hatalmas gondot jelenthet, főleg egy kisgyereknél. A koncertek 3-6 éves, majd 6-14 éves korig zajlanak, ilyenkor naponta minimum két koncertet adok és szétválasztom a korcsoportokat, mert nyilván másképp kell magyarázni egy 5 évesnek, mint egy 11 évesnek. Nem professzionális szinten, viszont mélyrehatóan tudatom a gyerekkel a klasszikus zeneirodalom legszebb műveit. Például hangutánzó darabok, mint Chopin Vihar etűdje vagy Liszt szökőkútjai. Mielőtt még bármit elmondanék a zeneszerzőkről, elkezdek zongorázni és megkérdezem, mit hallottak és akkor már rögtön elkezdi őket érdekelni, hogy lehet azt hallani a zongorán, ahogy csordogál a víz, vagy hogyan lehet vihart hallani a zongorán. És akkor már elkezdik tanulni a zene mondanivalóját. Az előadás interaktív, kérdezhetnek, nyerhetnek is, élvezik és nagyon jó visszaigazolásokat kapok a szülőktől, például hogy azóta el szeretnék vinni a gyerekeket zeneiskolába vagy a gyerek nagyon megszeretett zongorázni vagy gitározni, és azt kéri, hogy komolyzene szóljon az autóban. Ez a legnagyobb boldogság számunkra és ez ad erőt abban, hogy minden hónapban csináljunk koncertet. Kapacitás és logisztika kérdése, de 2015-ben már vidékre is szeretnénk levinni a programot, hogy ők is részesei lehessenek ennek a missziónak.


Akkor a legfőbb célod ezzel a népszerűsítés.

Természetesen igen. A cél elsősorban a klasszikus zenei közönség kinevelése, ezzel párhuzamosan pedig az, hogy mindenki értéket kapjon. Sokszor még a szülők, nagyszülők is eljönnek egyedül, mert számukra is tudunk mutatni új és érdekfeszítő dolgokat. Ez is azt jelzi, hogy a felnőtteknek is élvezhető lehet, és hogy az embereknek van rá igényük, csak eddig nem volt lehetőségük. Az a lényeg, hogy minél többen jöjjenek, és hogy egy kicsit hozzátegyünk a zenei kultúrához. Szerintem egy művésznek mindig kötelessége az ilyen dolgok mellé állni. Mivel én ezt a nevelést kaptam, a tanáraimtól is, sőt visszamenőleg Liszt Ferenctől, minden zongorista atyjától, ezért kötelességünknek tartom ezt visszaadni valamilyen szinten. Amennyit Liszt Ferenc tett a magyar és a világ zenei kultúrájáért, az meghálálhatatlan. llyen lépésekkel talán egy kicsit mi is hozzá tudunk járulni.


Már négy Liszt CD-t is készítettél. Mit jelent számodra Liszt Ferenc?

Úgy gondolom, hogy Liszt Ferenc a zongora legnagyobb zsenije volt és ezt nemcsak zongoratechnikai szempontból értem, hogy lehengerlően zongorázott és a világ legnagyobb zongoristája volt. Azóta sem tud senki úgy zongorázni. Hiába nincsenek felvételek, zeneszerzők, kritikusok és a kotta sok mindent elárul. Mindezen felül a legnagyobb zeneszerzők egyike volt, aki nemcsak a romantikus és az impresszionizmus korszaknak volt a zeneszerzője, hanem előremutató darabjai is voltak, amikből Bartók Béla, vagy éppen Prokofjev és Schönberg is táplálkozott, ami egy egész egészen különleges időutazást jelent. Emellett ami még emelkedettebbé teszi a Liszti kultúrát, az az életút, ahogyan ő élt. Mindig ingyenesen oktatott, megalapította a Zeneakadémiát, és minden jótékonysági cél mellé odaállt. Bárkinek segített, nagylelkű volt, és időskorában rátalált a vallásra is. Úgy gondolom, hogy Liszt Ferenc életműve nemcsak a zenészek, hanem minden ember számára példaértékű lehet.


És mikor fogsz új albummal jelentkezni?

Egy-két héten belül megjelenik az első közös improvizációs lemezünk Lajkó Félixszel. Ez az újabb CD különleges hangulatúra sikeredett. A koncertekből kiválogattuk azokat a műveket, amelyek szerintünk a legjobban sikerültek. Illetve most az utolsó szólólemezem 2014. február 24-én készült a Zeneakadémia nagytermében, egy élő koncert felvétele, amelynek egyébként a címe a Zongora három arca volt, és ebből adódott a Balázs János három arca is. Egy koncerten belül megmutattam azt, amit én gondolok a zongoráról, most pedig 3 teljes koncerten mutathatom be az én 3 arcomat.

 

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma