2017.09.13

„Ami Zentánál 320 évvel ezelőtt történt, annak nemcsak a hadtörténelem lapjain van helye, hanem a közép-európai, a délkelet-európai, sőt az európai külpolitika-történetben, sőt azon túl Közép-Európa 18. századi történetének egészében is” – fogalmazta meg dr. Hóvári János történész, turkológus szeptember 9-én a zentai csata 320. évfordulója alkalmából.

Dr. Hóvári János a Vienna ad Zentam Servata elnevezésű történelmi konferencián tartott előadást A zentai csata történelmi jelentősége címmel szeptember 9-én Zentán. A Vienna ad Zentam Servata magyarul azt jelenti: Zentánál megvédett, illetve megváltott Bécs. A kétnapos konferencián a téma magyarországi, osztrák, török és szerbiai szakértői szólaltak fel, köztük dr. Hóvári János történész, turkológus, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója is.

 

_d0a6552__copy__600x400


„Az életre-halálra menő ütközetek, a világtörténelmi csaták nem arról szólnak csupán, hogy a hadakat kiváló vagy épp elbotló hadvezérek vezették-e, és a katonák jól felszereltek vagy fáradtak voltak-e; hanem arról is, hogy egyes nagy csaták politikaformálók, jövőt megalapozók voltak, míg mások csak fordulói egy-egy nagy háborúnak. Ami Zentánál 320 évvel ezelőtt történt, annak nemcsak a hadtörténelem lapjain van helye, hanem a közép-európai, a délkelet-európai, sőt az európai külpolitika-történetben, sőt azon túl Közép-Európa 18. századi történetének egészében is” – mondta el Hóvári János, kiemelve, hogy a zentai csata 1697-ben fontos, sok tekintetben döntő állomás a Habsburg Monarchia megerősödési folyamatában, mivel Bécs hadereje és diplomáciája sikeresen és/vagy szerencsével harcolt az oszmánokkal és a franciákkal vívott kétfrontos háborúban. Nem kétséges tehát, hogy a zentai győztes Savoyai Jenő a Habsburg Birodalmat megmentő és megerősítő tábornokok egyike volt.


21731857_431967027197218_7080400462050824041_o
Fotó: Zenta Község facebook-oldala


A történész azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar történelmi és nemzeti emlékezetben Savoyai Jenőt nem volt egyszerű méltóképpen elhelyezni. Hiszen az, hogy a császárváros keményen felléphetett nemzetünk rendi hagyományai, majd modern alkotmányos törekvései ellen, épp a 17. századi és 18. század eleji győzelmeiből következett. Ebben pedig oroszlánrésze volt Savoyai Jenőnek. A kiegyezés óta heves vita is dúlt az egykori Magyar Királyság minden szögletében, hogy mihez is van közünk a magyar-osztrák közös történelemből. Vajon nevezhető Savoyai Jenő nemzeti hősnek? Bár a budai Várban még máig is ott áll emblematikus szobra, ha ma társadalmi vita kezdődne a témában, biztos lennének, akik más szobrot tennének a helyére.

 

Hóvári János azt is elmondta: bár mai szemmel nem kérdéses, miért volt fontos népünknek a török uralom alóli felszabadulás, az akkori emberek a háború terhei és a bécsi udvar túlkapásai miatt másképp látták a helyzetet. A történész felvázolta a zentai csatáig vezető külpolitikai helyzetet, és azt is, milyen kálváriát éltek meg ezekben az években a magyarok. Hiszen a mohácsi csatát követően két táborra szakadt a magyar politikai élet. A magyarság egyik része Bécsre (Magyar Királyság), másik része (Erdélyi Fejedelemség) pedig Isztambulra támaszkodva kívánta tovább vinni a magyar államiságot. Ez magával hozta a magyar-magyar szembefeszülést, de a gyakori testvérharcot is. A magyarokkal a Habsurg- és az Oszmán-ház játszott csaknem másfél évszázadig sakkjátékot. Az azonban bizonyos: az oszmán hadak zentai veresége után a szultáni diplomáciának be kellett látnia, hogy Temesköz kivételével Magyarországot elvesztették, és a legjobb megoldás a békekötés lesz. Ez vezetett a karlócai megállapodáshoz, ahol a tárgyalások vezetője Jenő herceg volt. Addigra jól ismerte Magyarországot, és tudta, hogy a Habsburg Birodalom az új helyzetben mennyit erősödött. Savoyai Jenő azonban nem értett teljesen egyet Bécs magyar politikájával, az alávetés elvével és gyakorlatával. A Rákóczi-szabadságharc idején nem harcolt Magyarországon, hanem a nyugati fronton próbált sikereket elérni. Nem kétséges, hogy híve volt a Rákóczival és híveivel való megegyezésnek.


21743832_431967017197219_6372898021574348785_o
Fotó: Zenta Község facebook-oldala


A történész hangsúlyozta: Zenta egy világtörténelmi fordulat városa, és az emlék gondozása fontos és jövőt építő folyamat. Ám Zenta világához hozzátartozik Savoyai Jenő emléke is. „Úgy gondolom, eljött az ideje, hogy Jenő hercegnek szobra legyen Zentán” – zárta gondolatait Hóvári János, hozzátéve: megítélése szerint ezzel a konferenciával és az elkövetkező évek szoboravatásaival új emlékezetkultúra vette kezdetét Zentán.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmod

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma