2018.11.17

Térzene és operett, cigányzene és jazz, zenebona a vurstli bódéiban és a cirkuszi előadásokon: a zene a 1867-es kiegyezéstől a 2. világháborúig fontos szerepet játszott a Városliget életében. Tavasztól őszig reggeltől estig szólt a zene, telente pedig a nyüzsgő korcsolyapálya környékén hangzottak fel népszerű melódiák.

Katonazenekarok, amatőr dalárdák, jazzbandák, virtuóz cigányprímások és istenített primadonnák – békésen megfért egymás mellett ezerféle zenei stílus. A populáris, szórakoztató zenei produkciók mellett gyakran magas művészi színvonalú előadások is a különféle ligeti helyszíneken.

A koncertek, zenés rendezvények a 19. század elejétől igen népszerűek voltak. A több ezer résztvevőt vonzó zenei események az eleinte a szabadban, majd 1885 után az Iparcsarnok hatalmas belső terében rendezett országos dalárdaünnepek voltak.

A Városliget zenei életének rangot adó művészek sorát az Európa-szerte ismert Liszt Ferenc nyitotta meg: 1856-ban a Hermina hercegkisasszony, József nádor fiatalon elhunyt leánya emlékére, közadakozásból emelt kápolna felszentelésén lépett fel.


2018_11_17_liget5
Márványtábla őrzi a templomavató mise vezénylésének emlékét a Hermina-kápolna falán (balra), a jobboldali képen pedig Liszt Ferenc városligeti fellépése idején, 1856-ban, Wilhelm von Kaulbach festményén.


Az 1890-es években a magyar írók és újságírók Otthon Köre már egész sor rangos résztvevővel rendezett nagyszabású jótékonysági koncertet az Iparcsarnokban. Az ország tűzkárosultjainak megsegítését célul tűző, jótékonysági hangversenyén Blaha Lujza és Goldmark Károly is fellépett. Az Ország-Világ című lap azt is hírül adta, hogy

Egy héttel az elit hangverseny után szabadtéri sétáló koncertet is tartottak az Iparcsarnok előtti korzón, katonazenekarok és cigányzenészek részvételével. Amint a már idézett lap írja: „Balogh Károly, Radics Béla, Rácz Pali, Berkes Béla és Bandi Marci prímások az Otthonban megjelentek és a tűzkárosultak javára készséggel megígérték díjtalan közreműködésüket.”


2018_11_17_liget
A kor egyik legismertebb bécsi zenésze, Goldmark Károly (balra), jobbra a fővárosi korzó zenepavilonja, háttérben a rangos hangversenyhelyszínnek számító Iparcsarnokkal


A kezdetben rendkívül népszerű Ős-Budavára, egy évtizeddel a mulatónegyed megnyitása után, hanyatlásnak indult. Tulajdonosai minden eszközt bevetettek, hogy visszacsalogassák az elpártoló közönséget. Többek között külföldi énekeseket szerződtettek az opera és a musical világából. Az Ország-Világ című lap 1907-ben képes tudósításban adta hírül, hogy „Frederiko Barbalogna olasz operaénekes a milánói Scala-színházból, esténkint nagy sikerrel lép fel Ős-Budavára variéte-szinpadán.” 1908-ban pedig arról jelent meg képes hír a Tolnai Világlapjában, hogy Lillian Hoerlein, Amerika legelső szubrettje az Amerikai Park sztárja, akit 20 ezer korona havi fizetéssel szerződtettek az új nyári mulatóba. Ős-Budavára felett ekkorra már eljárt az idő, csődöt jelentett és bezárták. Helyét a korszerűbb Amerikai Park, majd az Angol Park vette át.


2018_11_17_liget1
Frederiko Barbalogna (balra), Lillian Hoerlein szubrett (középen), az Amerikai Park egyik pavilonja (jobbra)


A Városliget legrangosabb, állandó szimfonikus zenekara az Állatkertben működött 1912-től. Az 1866-ban megnyitott intézményben kezdettől fogva rendeztek szabadtéri koncerteket, eleinte főként katonazenekarok közreműködésével. A főváros tulajdonába került Állatkert, 1912-es újranyitásától kezdve, megalapította saját szimfonikus zenekarát. Az új együttes első karmesterének a lübecki születésű Wieschendorff Henrik fagottművészt szerződtették a Magyar Királyi Operaházból. Ő állította össze a zenei programot és az állatkerti hangversenyek többségét személyesen dirigálta. Időnként azonban vendégkarmestereket is meghívott. A neves fellépők közül kiemelkedik egy később világkarriert befutó zenész, aki 1914-ben állt az állatkerti zenepavilon pulpitusára és közönségsikert arató koncertet adott. Reiner Frigyesnek (1888–1963, külföldön: Fritz Reiner) hívták a még csak 26 esztendős, rendkívül tehetséges, budapesti születésű művészt. Akkoriban a szász királyi udvari opera karmestereként működött Drezdában, később pedig a New York-i Metropolitan Opera karmestereként, a pittsburghi, majd a chicagói szimfonikusok zeneigazgatójaként vált világhírűvé. Bartók Béla utolsó, New York-i pódiumszereplésén is ő vezényelt 1943-ban.


2018_11_17_liget2
A Székesfővárosi Állatkert szimfonikus zenekara az állatkerti zenepavilonban, (balra), jobbra pedig a világkarriert befutó karmester, Reines Frigyes 1914-ben, városligeti fellépése idején


Az állatkerti szimfonikusok a háborús idők nehézségei miatt feloszlottak az 1. világháború végére. Néhány évnyi szünet után azonban újraéledt a rendszeres városligeti koncertélet. A Székesfővárosi Zenekar 1923-tól rendszeresen fellépett az Állatkertben, majd ingyenes koncerteket adott az Iparcsarnok előtti zenepavilonban is. Rögtön az első évadban félszáz állatkerti szabadtéri hangversenyt tartottak. Tódult a zeneszerető fővárosi közönség. A siker akkora volt, hogy a Magyar Rádió 1924-ben az Állatkertből sugározta első élő koncertközvetítését. A Bor Dezső karnagy által vezetett együttes sok neves szólistát, énekest is kísért a városligeti szabadtéri koncerteken. Az állatkerti koncertsorozat egyik kiemelkedő eseményére 1927. augusztus 22-én került sor. Ekkor rendezték meg Alpár Gitta (1903–1991) opera- és operetténekes búcsúhangversenyét abból az alkalomból, hogy a művésznő a berlini Staatsoperhez szerződött. Ez alkalommal Verdi: Rigoletto című operáját adták elő hangversenyszerűen. A zenekart Ábrányi Emil vezényelte. Az opera énekes előadói Alpár Gitta mellett Antal Károly, Laurisin Lajos, Ábrányi Margit, Lakatos Sándor, Kertész Ödön és Vermes Jenő voltak.


2018_11_17_liget3
Alpár Gitta 1932-ben egy németországi szabadtéri koncerten


A sokáig amatőr zenészekből álló Székesfővárosi Zenekar a két világháború közötti években 815 szabadtéri hangversenyt tartott a Városligetben. A nyári ingyenes hangversenyek másfél évtizedes sorozata az Iparcsarnok előtti zenepavilonban, úttörő kezdeményezésnek számított Budapest zenei életében. A klasszikus zeneirodalom gyöngyszemeit ezrek hallgatták alkalmanként mély csendben, áhítattal.


2018_11_17_liget6
A Székesfővárosi Zenekar 1933-ban az Iparcsarnok előtti zenepavilonban rendezte fennállásának 1000. hangversenyét (balra), jobbra rádiófelvétel vezénylése közben Ferencsik János, aki ifjú karmesterként rendszeresen fellépett a Városligetben


A ragyogó koncertek mellett a Liget fénykorában rengeteg zenés színdarabot is játszottak a tucatnyi kisebb-nagyobb színházban. A legnépszerűbbek az operett előadások voltak. Az 1935-től Erdélyi Mihály vezetésével működő Erzsébetvárosi Színházban (az egykori Városligeti Színkör épületében)egy-egy teltházas operett-előadáson 885 néző tapsolt olyan hírességeknek, mint Honthy Hanna, Jávor Pál, Somogyi Nusi, Kiss Manyi, ifj. Latabár Árpád és Latabár Kálmán. A színház 1944. november 30-án tartotta utolsó előadását.


2018_11_17_liget4
A városligeti színház bejárata az 1930-as években (balra). Jobbra: Jávor Pál volt Honthy Hanna partnere Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt című operettjében.


A 2. világháború bombázásai során a városligeti zenepavilonok – és jórészt a színházak is – megsemmisültek. A háború után az Állatkertben szabadtéri színpadot építettek a zenepavilon helyett, ám a működtetése nem volt gazdaságos. A zenei előadások az 1950-es években megszűntek, az állatkerti színpadot lebontották.

Több évtizedes szünet után, a 90-es évek közepén, a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje bizonyította, hogy van létjogosultsága a városligeti hangversenyéletnek. 2002 óta rendeznek ismét rendszeresen szabadtéri zenei programokat Zenés állatkerti esték címmel.


2018_11_17_liget7
Az épülő Magyar Zene Háza látványterve


Ezzel együtt is régi hiányt pótol a japán Sou Fujimoto tervei alapján épülő Magyar Zene Háza. Az új intézményben a zene sokszínű világával ismerkedhetnek majd a látogatók, a szabadtéri színpadán pedig újraéledhet az egykori városligeti szabadtéri koncertek hagyománya.


Lovas Dániel teljes írása a Liget.Budapest oldalon olvasható.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

06_marclay-R

2019.02.22

A művészeti műfajok közötti átjárás egyik izgalmas területe a zene, a hang és a kép, a vizualitás viszonya, lehetséges egymásra hatása. Alább olyan kortárs fotográfusok, vizuális művészek munkáiból láthatóak, akiknek a képeire a zene nem egyszerűen csak hatással volt, hanem a hang vizuális nyelvre való le- és átfordíthatóságának lehetőségei adja azok központi témáját.

pianoplays5
2019.02.22

A Győri Balett előadása nyitotta meg a Budapesti Táncfesztivált a Nemzeti Táncszínház nemrég átadott épületében a Millenárison. Velekei László művészeti vezető egy korábban már bemutatott darabját, a PianoPlayst, és egy kifejezetten a Nemzeti Táncszínház premierjére készített, élő zenés táncjátékát, a Passage-t láthatta a publikum.

Péntektől vasárnapig rendezik meg Melbourne-ben az ausztráliai magyarság legnagyobb rendezvényét, a Hungarofest kulturális seregszemlét, amelyen mintegy 60 programmal várják az érdeklődőket. A 15. találkozót 2-3 ezer vendég keresi fel alkalmanként a Magyar Központban. A pénteki megnyitón mutatták be Domaniczky Endre Ausztrália magyar szemmel című könyvét. Fellép többek között a Székely zenekar, a melbourne-i Gyöngyösbokréta, a Fonó tánccsoport és az Aranykalász tánccsoport, valamint a Csík János vezette Esszencia. Az eseményen Kű Lajos olimpiai ezüstérmes válogatott labdarúgóval is találkozhatnak az érdeklődők.

Hetedik alkalommal tartják meg február 28. és március 3. között Kárpátalján a magyar konyha hetét, amelyen 30 étterem és vendéglátóhely kínálja a megye hat járásában kedvezményes áron magyar ételeit. A magyar kormány által is támogatott, legnagyobb kárpátaljai gasztronómiai eseménynek jelentős szerepe van abban, hogy nagy mértékben nőtt Kárpátalján a kelet-ukrajnai konfliktus miatt néhány éve visszaesett idegenforgalom. A vendéglátóhelyek február 28-án, csütörtökön 50, a következő napokon pedig 25 százalékos árengedménnyel várják a vendégeiket. A vendéglátóhelyek listája, kínálatuk és áraik megtalálhatók itt.

A nemek közötti szakadékra mutatott rá a BBC kutatása, amely szerint a tavalyi toplistás popzenei számok előadói között háromszor annyi férfi volt, mint nő. Az olyan énekesek sikere ellenére, mint Dua Lipa és Ariana Grande, a nemek közötti szakadék tovább nőtt az elmúlt évtizedben. A tavalyi száz legnépszerűbb dalból csupán 13 olyan szerepelt a toplistán, amelyet kizárólag nők adtak elő, míg 2008-ban 35 ilyen szám volt. A BBC kutatása szerint a brit toplistákon nincs kevesebb a nő, mint tíz éve, viszont a férfi előadók száma 50 százalékkal nőtt, mivel a vezető popszámok esetében nagyon gyakori lett, hogy két popsztár együttműködéséből születnek. A popzenében mindig is jelen volt ez a nemek közötti kiegyenlítetlenség, elég visszatekinteni az elmúlt hatvan év legnagyobb sztárjaira, de mára többen hangsúlyozzák, hogy a kiegyenlítetlenség ellen tenni kellene.

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére. A Ludwig van Beethoven (1770-1827) élettörténetét jelenleg időrendben bemutató kiállítás gyökeres átdolgozásán kívül koncertek sorával és tudományos kongresszusokkal is megemlékeznek a zeneszerző születésének jubileumáról.

A milánói központú nemzetközi bankcsoport szociális projekteket finanszíroz a bevételből. Az olaszországi, ausztriai és németországi műgyűjteményeket dobják piacra, klasszikus és kortárs műveket, köztük 19. századi remekműveket, például impresszionisták képeit. Egyes műalkotásokat helyi múzeumoknak adományoznak, emellett fiatal művészeket is pártfogolni akar a bank. Az UniCredit tavaly 72,9 millió eurót fordított szociális projektekre Olaszországban, főleg mikrohitelezésre. Idén kiterjesztik a programot más olyan országokra is, amelyekben a bank jelen van, így Magyarországra is.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

index

Lezárult a Fashion Street Budapest, a Bartók Béla Boulevard és az ArtHungry.com Tales/ Art/Fashion művészeti pályázatsorozat első felvonása. Az eredmény: Bereczki Kata február 19-én Tales of my life címmel nyílt kiállítása.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma