GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.18

Dés Lászlót életműdíjjal, Szabó Tibort (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbertet (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címmel jutalmazták az Artisjus 2019-es díjainak átadóján hétfőn Budapesten.

Des_Laszlo
Dés László
Fotó forrása: recorder.blog.hu

A szerzői egyesület 19. alkalommal adta át az Artisjus-díjakat, a harminc évnél fiatalabb alkotókat ötödik éve ismeri el Junior Artisjus-díjjal. A cél felhívni a figyelmet a sikeres zenei produkciókba fektetett szerzői munkára.


Az Artisjus-díjat a szakma ítéli oda: a szélesebb körtől beérkező javaslatok alapján a zenei és irodalmi szerzőkből, valamint zeneműkiadóból álló vezetőség döntött a díjazottak személyéről. A harminc év alatti könnyűzenei szerzők díjazását egy külön erre dedikált szakmai bizottság készítette elő.


Hét zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint idén is odaítélték a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést. A hétfői díjátadó helyszíne a Dalszerző Expo részeként a Budapest Music Center koncertterme volt.


Könnyűzenei alkotói életműdíjat kapott Dés László, aki zeneszerző, szaxofonosként előadó és énekel is. Együtteseivel (Dimenzió, Trio Stendhal, Jazz+Az) jelentős sikereket ért el. Filmzenéiből slágerek születtek (Nagy utazás, Szerelem első vérig, C'est la vie), musicaljei (Valahol Európában, A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk) a szakma és a közönség elismerését is kivívták. A Kossuth-díjas művészt a díjátadón méltató Malek Miklós kiemelte: dzsesszmuzsikusként át tudta törni a műfaji határokat, és egy kifejezetten dallamos zenei világban is maradandót tudott alkotni.


Az év könnyűzeneszerzője Szabó Tibor, az idén húszéves Magna Cum Laude gitárosa lett. A muzsikus nyolc zenei album társszerzője, valamennyi Magna-szám zenéjét ő szerezte, köztük olyan slágerekét is, mint a Vidéki sanzon, a Pálinka dal vagy a Színezd újra. Írt dalt a Zanzibárnak, Freddie-nek, a Roy és Ádám formációnak is. Méltatásában Czutor Zoltán hangsúlyozta: Szabó Tibornak rendíthetetlen, nyitott és sajátját szívvel átadó hozzáállással születnek számai.


Az év könnyűzenei szövegírója Bérczesi Róbert, a Hiperkarma alapítója és vezetője lett, aki az elismerést a Napsütötte rész című dal szövegéért kapta. Az énekes, gitáros, dalszerző a hazai mainstream alternatív zenei színtér meghatározó arca. Dob+basszus című szerzeménye (2000) szállóigévé vált, dalszövegei egyéni látásmódúak és kegyetlenül őszinték, a szerző sajátos stílusával, asszociatív csavarjaival és lendületével hozott színt a magyar zenei életbe. „Szövegei főleg arról a küzdelemről szólnak, amit a mai társadalomba való beilleszkedés jelent – számára is, de láthatóan sok ezer rajongója tud azonosulni gondolataival" – írta róla Szabó Áron.


MAO_BMC
Modern Art Orchestra
Fotó: Csendes Krisztina/BMC


Az év produkciója a Modern Art Orchestra (MAO) Bartók: Tizenöt magyar parasztdal című lemeze lett. Az albumon, amelyet tavaly Bartók Béla születésnapján, március 25-én a BMC-ben mutattak be, David Liebman, Harcsa Veronika, Gőz László, Dresch Mihály és Lukács Miklós is közreműködött. A big band formáció Bartók-adaptációját négyen, Bacsó Kristóf, Ávéd János, Fekete-Kovács Kornél és Subitz Gábor készítették. Méltatásában Malek Miklós kifejtette: az együttes szerzői-hangszerelői közössége hitet tett a kortárs zene mellett, előadásaikon a modernitás, az új keresése a jellemző, miközben a klasszikus repertoárt is magas színvonalon képviselik. A nemzetközileg is elismert MAO a dzsessz, a pop, a klasszikus és a kortárs zenében is kiemelkedik.


Az év junior könnyűzenei alkotóinak járó díjat Áron András „Apey", a Mörk szerzői közössége és a Blahalouisiana alkotói csapata vehette át. Áron András „Apey"-t (Apey & The Pea) kiemelkedő dalszerzői teljesítményeiért, sokoldalú hangzásvilágáért díjazta az Artisjus. A szerző fiatal kora ellenére a mai magyar metálszíntér egyik legmeghatározóbb alakja. A Zentai Márk, Novai Gábor, Szeifert Bálint és Szabó Dániel Ferenc által alkotott Mörk, amely már nemzetközi sikereket is elért, soul és funk alapokra épülő zenét játszik társadalmi, pszichológiai és hétköznapi témában íródott dalszövegekkel. Eddig három lemezt adtak ki. A 2012 óta működő Blahalouisianában Jancsó Gábor, Mózner László, Szajkó András, Juhász Ádám és Pénzes Máté játszik Schoblocher Barbara énekesnő mellett. Hangzásuk a hatvanas éveket idézi, dalszerzői stílusukban ötvöződik a country, a blues és a modern amerikai pop. Ahol összeér című daluk már 1,3 milliós YouTube-megtekintésnél jár. A hazai fesztiválok mellett koncerteztek Erdélyben, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban, a Tallinn Music Weeken és Hágában is.


Az év komolyzenei műve Kurtág György Fin de Partie - Scénes et monologue című egyfelvonásos operája lett, amely Samuel Beckett színművére íródott. A kétszeres Kossuth-díjas, 93 éves Kurtág György 84 évesen kezdett bele első operájába. Szitha Tünde így méltatta a tavaly novemberben a milánói Scalában bemutatott művet: „Kurtág zenéjének tágas hivatkozási rendszere és ezerféle árnyalata térben és időben is új dimenziókat adott Beckett mondatainak".


Az év junior komolyzenei alkotója címet Dobos Dániel kapta, aki a Zeneakadémia II. éves zeneszerzés mesterszakos hallgatója és Drumul Dracului (Az ördög útja) című, moldvai táncdallamra épülő zongoradarabjával tavaly megnyerte az első Bartók Világversenyt.


Az év magyarnóta-szerzője Varjasi Ildikó lett, aki húsz éven át volt a Győri RÁBA Vegyes karának szólistája. 2005-ben szerzett nótaénekesi minősítést, eddig több mint száz magyar nótához írt zenét, rendszeresen fellép nótaesteken.


Az irodalmi díjazottak névsorát az Artisjus már korábban nyilvánosságra hozta, az elismeréseket szintén ezen az ünnepségen adták át. Az irodalmi nagydíjat Takács Zsuzsa kapta, a többi díjazott Markó Béla, Száz Pál, Thomka Beáta és Bán Zoltán András.


Forrás: MTI

Kulcsszavak:

plakat003

btf_190419_joseph_calleja_c_simon_fowler_decca

2019.03.17

Málta már nemcsak gyönyörű tájairól és nyaralóhelyeiről híres, hanem világklasszis sztártenorjáról, Joseph Callejáról is, akit sokan Pavarottihoz, Jussi Björlinghez, Beniamino Giglihez és Enrico Carusóhoz hasonlítanak. Az olasz repertoárban lenyűgöző magabiztossággal mozgó sztártenor április 19-én a Müpában lép fel.

Bach_mindenkinek_1_R
2019.03.16

Mától tíz napon át 71 település 250 helyszínén, koncerttermekben, aluljárókban, köztereken, iskolákban, kórházakban, börtönökben csendül fel Bach-muzsika szerte a Kárpát-medencében. A Bach Mindenkinek Fesztivál ingyenes, a mintegy háromezer fellépő önkéntesen vesz részt az eseményen. Kovács Zalán László fesztiváligazgatóval, tubaművésszel a Magyar Nemzet beszélgetett.

Tabanyi_egyuttes._r

2019.03.14

Hajmeresztő ötletnek tűnik rég üzemen kívül helyezett jazz-helyszínek bemutatása érdekfeszítően úgy, hogy a jazz iránt fogékony közönség lelkesedése ne hagyjon alább. Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, újságíró, a Jazztörténeti időutazás a belvárosban című városi séta vezetője sikerrel teljesítette a feladatot. Ebben segítsége is volt Szakcsi Lakatos Béla jazzmuzsikus személyében.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma