2018.10.26

Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész és Soltész Enikő zongoraművész adott ünnepi koncertet október 23-án a Nagykovácsi Nagyboldogasszony Római Katolikus Templomban. Az esten többek között Liszt, Bach, Bellini, Beethoven, Chopin és Donizetti művei csendültek fel. A koncertről Soltész Enikő mesélt nekünk.

angel-2331407_1280
Fotó: pixabay.com


„Nagy sikerű koncertet adtunk október 23-án a Nagykovácsi Nagyboldogasszony Római Katolikus Templomban világhírű művészünkkel, Pitti Katalin Liszt-díjas érdemes művésszel. A hit és a zene talaján meggyökerezett testvéri kapcsolatunkat nemcsak a zene, hanem a koncert után készült kép is magában foglalja. Az est kapcsán Ady Endre szavai jutottak eszembe: nem volna más vallás, nem volna, csak ennyi, imádni az Istent és egymást szeretni” – fogalmazott Soltész Enikő, aki arról is beszélt: „a Liszt és kortársai című, majdnem kétórás esten csodálatos zeneművek hangzottak el, emellett azonban Pitti Katalin művésznő drámai hitelességgel szólt Márai Sándorról, Albert Camus-ről, Bibó Istvánról, továbbá Jókai Annáról, Wittner Máriáról, valamint Petőfi Sándorról is. A Magyarok Istene című költemény fantasztikus tolmácsolásával a legmagasabb művészi fokon juttatta kifejezésre a Liszt Ferenc születésnapjára, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére létrehozott estünk üzenetét: a hit, a haza és az embertársaink iránti testvéri szeretet fontosságát.”


koncert-templom
Soltész Enikő és Pitti Katalin a
Nagykovácsi Nagyboldogasszony Római Katolikus Templomban

 

Ahogy Soltész Enikő mesélte: az ünnepélyes koncerten a közönség vastapssal jutalmazta játékukat. „Liszt Ferenc, Beethoven, Chopin, Donizetti, Bach-Gounod, Cesar Franck, Erkel Ferenc és Verdi egy-egy művét is megszólaltattuk. Nagy öröm volt számomra, hogy a lelkét zenébe és prózába öntő Pitti Katalin művésznőt zongorán kísérhettem, ugyanakkor az is nagy boldogsággal töltött el, hogy Beethoven és Chopin műveit szóló előadásban tárhattam a hallgatóság elé” – emlékezett vissza Soltész Enikő. „Szívünk és lelkünk teljes átlényegülésével szinte egybe forrasztottuk művészetünket, így az Isten, a haza és az egymás iránti feltétlen szeretet üzenetét égi ajándékként juttattuk el a közönséghez” – fogalmazott Soltész Enikő, aki nagy örömmel gondol a közös koncertre, amelyre Isten ajándékaként tekint és reméli, hogy a jövőben még lesz alkalma együtt zenélni Pitti Katalin művésznővel.

 

Kultúra.hu

XI._Nemzetkozi_Lehar_Ferenc_Operett_Enekverseny_R
2019.01.17

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek, amelynek középdöntőjét és döntőjét Lehár szülővárosában, Komáromban május 4-én és 5-én, az azt követő gálaestet a Budapesti Operettszínházban rendezik május 6-án. A selejtezők többek között Prágában, Pozsonyban, Moszkvában, Kolozsváron és Budapesten, az Operettszínházban zajlanak.

julianna_avdejeva_R

2019.01.13

Julianna Avdejeva orosz zongoraművésznő szólóestjével kezdődik január 15-én az idei MVM Koncertek – A zongora sorozat a Müpában. A koncerten Debussy- és Chopin-darabok, valamint Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve hangzik el.

apacashow_repertoar
2019.01.11

2012 óta január 12-én ünneplik a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György alkotását, az Egy szerelem három éjszakáját. A darabot Szinetár Miklós parádés szereposztással állította színpadra.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma