IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.12

Nagy sikert aratott Edita Gruberova a hétvégén a Lammermoori Lucia címszerepében, ám rajta kívül is négy másik kiváló külföldi és magyar énekes örvendezteti meg az Erkel Színház közönségét a következő hetekben. Kolonits Klára és Sümegi Eszter főszerepekben, míg Elīna Garanča és Sonya Yoncheva gálaesteken lép a közönség elé, de az Opera Zenekar kíséri Olga Peretyatko áriaestjét is a Müpában.

lammermoori_gruberova_foto_nagy_attila
Edita Gruberova
Fotó: Nagy Attila


Több mint 20 perces ováció és lelkes rajongótábor köszöntötte Edita Gruberovát a Lammermoori Lucia február 9-i előadását követően. Az édesanyja révén magyar felmenőkkel is rendelkező, világhírű koloratúr szoprán még egy alkalommal, február 13-án énekli el pályája meghatározó Donizetti-szerepét Budapesten.


lammermoori_kolonits-foto_rakossy_peter
Kolonits Klára Lammermoori Lucia szerepében
Fotó: Rákossy Péter


Edita Gruberova mellett az ugyancsak tekintélyes rajongótáborral rendelkező Kolonits Klára látható Lucia szerepében, aki február 10-én öltötte magára újra a tragikus hősnő szerepét. A Liszt-díjas drámai koloratúrszoprán, aki 2013/14 után az idei szezonban másodszor lett az évad kamaraénekese, és januárban többek között A hugenották Margit királynéjeként aratott elismerést, február 14-én, 17-én és 23-án lép újra a közönség elé a Donizetti-darab címszerepében, Kovács János dirigálása mellett.


sumegi25_foto_berecz_valter
Sümegi Eszter
Fotó: Berecz Valter


A február 1-jei, 25 éves jubileumi gáláját követően az opera másik ünnepelt lírai-spinto szopránja, Sümegi Eszter a Gioconda címszerepében debütál az Erkel Színházban. Ponchielli leghíresebb operájának hősnőjét a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész a február 22-i premiert követően további öt alkalommal, 24-én, 28-án, március 3-án, 6-án és 10-én énekli Almási-Tóth András új rendezésében, Kesselyák Gergely vezényletével.


Garanca_foto_Holger_Hage
Elīna Garanča
Fotó: Holger Hage


Két nappal később a Bécsi Állami Operaház és a New York-i Metropolitan sztárja, Elīna Garanča lett mezzoszoprán ad áriaestet az Opera Zenekar közreműködésével az Erkel falai közt. A február 25-i esten a művésznő többek közt a Don Carlos és az Adriana Lecouvreur részleteit, valamint Gastaldon, Gadel, Castelao és Mato, valamint Sorozábel latinos dalait énekli. A Ion Marin által dirigált koncertet követően Elīna Garanča dedikál is a közönségnek.


Olga_Peretyatko_-_ALIKHAN_Photography_002
Olga Peretyatko
Fotó: ALIKHAN Photography


Ugyancsak az Opera Zenekar kíséri Olga Peretyatko áriaestjét másnap, február 26-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A világ vezető operaházainak keresett orosz szopránja, aki a Plácido Domingo által alapított Operalia énekversenyen tűnt fel 2007-ben, erre az alkalomra Mozart, Bellini, Donizetti, Verdi és Gounod népszerű műveiből válogatott részleteket, amelyek mellett az Opera Zenekar Rossini, Rachmaninov és Massenet közkedvelt dallamait is előadja Michelangelo Mazza vezényletével.


Az Opera idei, Puccini Itáliája tematikus évad kiemelt eseményének ígérkezik az Erkel Színház március 2-i Olasz Estélye, amelynek sztárvendége Sonya Yoncheva, aki másfél évtizedes, gazdag pályája során többek közt a milánói Scala, a berlini Staatsoper, a párizsi Opera és a New York-i Metropolitan közönségét is elvarázsolta. A bolgár szoprán az est sokszínű műsorában többek közt Puccini Lidércek, Bohémélet, Manon Lescaut és Pillangókisasszony című operáiból ad elő részleteket.


yoncheva_foto_kristian_schuller
Sonya Yoncheva
Fotó: Kristian Schuller


A gálán a művésznő partnere László Boldizsár lesz, valamint fellép Boncsér Gergely, Kálmándy Mihály és az évad kamaraénekese címmel kitüntetett Szegedi Csaba, továbbá Balga Gabriella, Fülep Máté, Gábor Géza, Kiss Tivadar, Rácz Rita, Rőser Orsolya Hajnalka, Szappanos Tibor és Wiedemann Bernadett. Közreműködnek az Opera Zenekar, Énekkar és Gyermekkar tagjai, a Magyar Nemzeti Balett művészei – Felméry Lili, Ivanova-Skoblikova Sofia, Kekalo Iurii, Lagunov Ievgen, Leblanc Gergely, Melnik Tatiana, Timofeev Dmitry – és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei. Az Estély rendezője Almási-Tóth András művészeti igazgató és Solymosi Tamás balettigazgató, míg az együtteseket Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.


Forrás: Magyar Állami Operaház

 

lukoviczky

mork

2019.04.20

Húsvétkor jelenik meg a Mörk két EP-ből álló albumának második fejezete, a tavalyi halált követő feltámatás, a The Resurrection of Mörk. A Junior Artisjus díjas zenekar április 21-én, az A38 Hajón mutatja be a teljes lemezt, ennek előfutára egy új videoklip, ami az All I Need című dalhoz készült.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

azaranymegazasszony

2019.04.17

Az Opera április 26-án tűzi műsorra az „egyműves” Kenessey Jenő Krúdy-színdarabot feldolgozó egyfelvonásosát, melynek megírására az elismert balettkarmestert Nádasdy Kálmán ösztönözte. A mű régóta hiányzott a repertoárról, Tóth Péter Örkény-megzenésítése pedig most kerül első ízben közönség elé. Káel Csaba a két mű rendezői koncepciójáról beszélt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma