IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.12

Nívódíjjal ismerték el a Talány Akusztik zenekart, amely az Újnyugat Irodalmi Kör és a József Attila Színház „Legendák nyomában” irodalmi szalonjában alakult, de nyáron például a Belvárosi Fesztiválon is fellépett. A Vasútdal, melyet a MÁV Nosztalgia Kft. most nívódíjjal ismert el, a Nyugatiban, a februári utastalálkozón debütált.

A Talány Akusztik ízig-vérig színházi zenekar, amelyet nagyrészt a József Attila Színház (és a Madách Színház) színművészei alkotnak, ugyanakkor ízig-vérig kortárs produkció is, hiszen az irodalmi életben elismert formációról beszélünk, amely 2016 szeptemberében, a kulturális örökség napjain az Óbudai Társaskörben mutatkozott be.

 

Szabo_Zoltan_Attila_Blazsovszky_Akos_Nemeth-Szabo_Tam_Korponay_Zsofi_Zold_Csaba
Szabó Zoltán Attila, Blazsovszky Ákos, Németh-Szabó Tamás, Korponay Zsófi, Zöld Csaba
Fotó: Morkuszt Tamás


A dalok mindegyike Szabó Zoltán Attila író, költő, művészeti vezető versein alapul, ezeket zenésítette meg Zöld Csaba, aki az angyalföldi teátrum Karenina, Anna előadásában Oblonszkij tanácsost, a Madáchban Jean Valjeant alakítja. Az együttes énekesnője Korponay Zsófi, gitáros-énekese Blazsovszky Ákos. A ritmusszekcióért Németh-Szabó Tamás felel.

 

A nyári szezonban is igen aktív formáció – amely az óbudai Krúdy-negyedben, a Belvárosi Fesztiválon, majd a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum kertjében is sikeres koncertszínházi produkcióval lepte meg a publikumot – vonzódik a különleges helyszínekhez. Gyakran lépnek fel boresteken, „elhagyott” mozikban, tanintézményekben (szeptember 10-én éppen Belváros-Lipótváros meghívására jártak a Váci utcai Ének-zenei Általános Iskolában) vagy olyan, a nagyközönség számára csak ritkán látogatható kultuszhelyeken, mint amilyen a Nyugati pályaudvar Királyi váróterme, amelyet egykoron Gustave Eiffel Ferenc József király és felesége, Sisi királyné tiszteletére tervezett.

 

Talany_Akusztik
Fotó: Morkuszt Tamás


A Vasútdal, melyet a MÁV Nosztalgia Kft. most nívódíjjal ismert el, a Nyugatiban, a februári utas-találkozón debütált. Maga a vers a Nyugat Plusz irodalmi folyóiratban jelent meg először. Egyébként Szabó Zoltán Attila az Ünnepi könyvhéten bemutatott kötetében (Gershwin szerelmei / Szép napot! – Napkút kiadó) több Talány-dal eredetije is felfedezhető, így a névadó Talány című vers is, amely a messiásvárást a jelenkor kulisszái között mutatja be, vagy a Klikk című opus, amely a számítógép és az ember sajátos viszonyáról, a virtuális szerelem furcsa jelenségéről mutat ironikus képet. A díjazott Vasútdal ugyanakkor az utazás, a felfedezés élményét dicséri, miközben a játékos szöveg egy fülkében „utaztatja” a mitológiai- és mesehősöket, köztük Dionüszoszt, Aphroditét, Szindbádot…

 

A társulat érdekessége, hogy műsoraiban egyfajta zenés irodalmi tükörben – amelyből nem hiányoznak a felolvasószínházi elemek sem – láttatja a nagyvilágot, az egykori és a mai Budapestet. A Talány Akusztikkal „együttutazó” közönség képzeletben, újra meg újra Pest-Buda olyan ikonikus pontjait barangolhatja be, mint a Ferenciek tere, a Pilinszky köz, a Szent István tér, vagy a Margitsziget. Sőt Krúdy Gyula mesevilágát is megidézik – egyebek közt – a Krúdy-puzzle-ben.

lukoviczky

Kozep-Europai_Kamarazenekar

2019.04.21

Folytatódik a Sonus Alapítvány kortárs zene és a spiritualitás kapcsolódási pontjait kutató Új/Lélek/Zene című koncertsorozata. A sorozat négy szimbólum: a lebegés, az érintés, a fény és a csend köré csoportosítja a hangszeres darabokból, improvizációkból és installációkból álló műsorát. A programon párbeszédbe lépnek klasszikus darabok (Johann Sebastian Bachtól Schuberten át Schönbergig) a kortárs magyar zeneszerzők kifejezetten az adott térre írt műveivel.

sumegi_eszter_gal_erika_foto_berecz_valter

2019.04.20

Már több mint negyed évszázada van a pályán, de két és fél évtizede az Opera tagja és egyik vezető szopránja Sümegi Eszter. Portré.

mork

2019.04.20

Húsvétkor jelenik meg a Mörk két EP-ből álló albumának második fejezete, a tavalyi halált követő feltámatás, a The Resurrection of Mörk. A Junior Artisjus díjas zenekar április 21-én, az A38 Hajón mutatja be a teljes lemezt, ennek előfutára egy új videoklip, ami az All I Need című dalhoz készült.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma