IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.15

Könyves-Tóth Mihály, az Opera zenekarának első trombitása huszonegy évesen került a dalszínházhoz. A Junior Prima díjas művész a rangos ARD versenyen a kortárs darabok interpretációjáért érdemelt ki különdíjat. Jelenleg a piccolo trombita az egyik kedvence, több koncerten orgonakísérettel játszott rajta. Szerencsésnek mondhatja magát amiatt is, hogy olyan emberekkel van körülvéve, akik szeretik hallgatni a trombita hangját.

konyves_toth_mihaly_foto_Daniel_Delang
Fotó: Daniel Delang

Tanáraid biztattak, vagy saját magadnak szerettél volna bizonyítani a müncheni megmérettetéssel?

A versenyzés híve voltam egészen mostanáig. Korábban Ulmban és Prágában is a dobogóra állhattam, de kétségtelen, hogy a trombitások között az ARD a legnagyobb megmérettetés. Nagyon örülök, hogy tanáraim, Bakó Roland, ifj. Kovács Kálmán és Kirsch János támogatásával ilyen eredményt értem el, hiszen a trombitára csak öt-hat évente kerül sor ezen az erőpróbán, így ez volt az utolsó lehetőségem.

Mennyire volt megterhelő a felkészülés?

Nyáron kellett több időt fordítanom erre egy egészen sűrű operaházi évad után. Napi négy-öt órát gyakoroltam, a versenyprogramot csak a felkészülés végén játszottam el tanáraimnak, illetve egyetlen koncertet adtam a műsorral. Szeretek szólóban játszani, ezért – bár nehéz időszak áll mögöttem –, mindvégig motivált tudtam maradni. Már annak is nagyon örültem, hogy a felvételeim alapján meghívást kaptam a müncheni fordulóra, az pedig, hogy döntőbe kerülhettem két másik fiatal trombitással, hihetetlen érzés volt.

konyves_toth_mihaly_foto_Daniel_Delang_
Fotó: Daniel Delang

Hogyan választottad a hangszered?

Nekem mindig a hangos zeneszerszámok tetszettek! A nagymamám a kőbányai zeneiskolában tanított zongorát, így találtuk meg Bakó Rolandot, akire azóta is a legnagyobb tisztelettel tekintek. Kilencéves voltam, amikor elkezdtem a hangszertanulást, de nem voltam biztos az utamban, amíg fel nem vettek a Weiner konziba, ahol végleg a trombita felé fordultam. Azt hiszem, ebben az időszakban gyakoroltam a legtöbbet, a Zeneakadémián pedig már tudatosan és átgondoltan állítottam be a napi rutint, Kirsch János segítségével.

Ezekben az években olyan amatőr együttesekben is játszottam, mint a Die Eber Kapelle, ami jelentősen fejlesztette az állóképességem, a Tutta Forzával pedig jelenleg is élő a kapcsolatom. A trombitához elengedhetetlen a fizikai adottság, ezért nem hallani arról – mint például a zongora esetében –, hogy valaki már ötévesen közönség elé lép. Vannak persze kivételek, Szergej Nakarjakov: tizenöt évesen készítette első lemezét.



Milyen arányban van jelen az életedben a szólózás és a zenekari munka?

A kettő egészen más, éppen ezért szeretném, ha mindegyik a mindennapjaim részévé válna. A zenekari játék során egy-két év gyakorlat szükséges ahhoz, hogy egy piano állás fél, vagy egy óra szünet után is a megfelelő módon szólaljon meg. A szólóműfajt tekintve ilyen technikai kihívásról nem beszélhetünk, hiszen a játék folyamatos.

Ebben az esetben inkább a repertoárépítésen van a hangsúly, hiszen nem lehet mindig Haydn vagy Hummel trombitaversenyével a színpadra állni. Hozzá kell tennem, hogy az ARD versenyen a kortárs darabok interpretációjáért érdemeltem ki a különdíjat. Jelenleg a piccolo trombita az egyik legnagyobb kedvencem, már több olyan koncertet is adtam, ahol orgonakísérettel játszottam rajta.


Konyves-Toth_Mihaly


Ahogy említetted, a hangos hangszereket szereted, sosem volt még konfliktusod a gyakorlás során?

Kőbányán kertes házban lakunk, a versenyt megelőző időszakban pedig a szomszédok nagyon jól viselték a napi több órás gyakorlást, nem egyszer örömmel vették a játékom. Nyaralások, kirándulások alkalmával a Balatonon, és Erdélyben is játszottam már a természetben, vagy egyszerűen egy hegy tetején. Amikor baráti társasággal vagyok, előfordul, hogy megkérnek arra, hogy vigyem a hangszerem is. Szerencsésnek mondhatom magam, mert olyan emberekkel vagyok körülvéve, aki szeretik a trombita hangját.

A teljes interjú az Opera Magazinban jelent meg.

lukoviczky

Kozep-Europai_Kamarazenekar

2019.04.21

Folytatódik a Sonus Alapítvány kortárs zene és a spiritualitás kapcsolódási pontjait kutató Új/Lélek/Zene című koncertsorozata. A sorozat négy szimbólum: a lebegés, az érintés, a fény és a csend köré csoportosítja a hangszeres darabokból, improvizációkból és installációkból álló műsorát. A programon párbeszédbe lépnek klasszikus darabok (Johann Sebastian Bachtól Schuberten át Schönbergig) a kortárs magyar zeneszerzők kifejezetten az adott térre írt műveivel.

sumegi_eszter_gal_erika_foto_berecz_valter

2019.04.20

Már több mint negyed évszázada van a pályán, de két és fél évtizede az Opera tagja és egyik vezető szopránja Sümegi Eszter. Portré.

mork

2019.04.20

Húsvétkor jelenik meg a Mörk két EP-ből álló albumának második fejezete, a tavalyi halált követő feltámatás, a The Resurrection of Mörk. A Junior Artisjus díjas zenekar április 21-én, az A38 Hajón mutatja be a teljes lemezt, ennek előfutára egy új videoklip, ami az All I Need című dalhoz készült.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma