NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.10.10

A Nemzeti Filharmonikusok romantikus műsorát Fabrice Bollon francia karmester vezényli október 11-én a Zeneakadémián, a szólista pedig Simon Trpčeski macedón zongoraművész lesz. Mindketten a nemzetközi koncertélet ismert és kedvelt szereplői, jelentős lemezkiadók foglalkoztatott művészei. A programban elhangzik Brahms d-moll zongoraversenye, valamint Alexander von Zemlinsky A sellő című szimfonikus költeménye.
Simon_Trpceski_Steinway_Hall_of_Fame_photo_c_KulturOp_Lube_Saveski
Simon Trpčeski
Fotó: KulturOp/Lubè Saveski


Johannes Brahms első zongoraversenyét egészen fiatalon, húsz és huszonhat éves kora között komponálta. A közel egyórás mű fizikai és intellektuális szempontból is nagy megterhelés minden zongoraművész számára; Brahms robusztus zongorastílusa, zenéjének rendkívüli intenzitása különleges állóképességet követel. Az est szólistája Simon Trpčeski macedón zongoraművész, aki a világ legnagyobb zenekaraival és a hangversenytermeiben koncertezik. Sokan, az utóbbi évek egyik legígéretesebb tehetségének tartják, akinek a játéka sziporkázó és – amint a New York Times fogalmazott – „könnyed, mégis erőteljes (és) kedélyes”. A művész emellett a Macedónia kultúrájáról alkotott képet is igyekszik gazdagítani.


A koncert második felében a bécsi zeneszerző, Alexander von Zemlinsky (1871–1942) A sellő (Die Seejungfrau) című szimfonikus költeménye hangzik el, amely a dán meseíró, Hans Christian Andersen A kis hableány című elbeszélése alapján keletkezett. A szerző életútját nem kísérte sikerszéria. Hiába írt későromantikus muzsikát csodaszép dallamokkal, már életében a zenetörténet margójára került. Nem segített neki (vagy talán éppen rontott?), amit egykori tanítványa, Arnold Schönberg mondott róla: „Mindig is hittem benne, hogy nagy zeneszerző”. Nem származott előnye abból sem, hogy a Gustav Mahler körül csoportosult bécsi muzsikusok közé tartozott, de még az sem, hogy jelentős operakarmester volt: pedig ő irányította 1900-ban a Salome és a Tosca sikeres bécsi bemutatóját.


Az est karmestere, az 1965-ben, Párizsban született Fabrice Bollon a nemzetközi koncertvilág egyik legszínesebb egyénisége, aki mind az operák, mind a szimfonikus zeneművek vezénylésével nagy elismertségre tett szert, az egyik legsokoldalúbb francia karmesternek tartják. Három alkalommal is Az év karmestere címre jelölte az Opernwelt Évkönyv nemzetközi zsűrije.

Fabrice_Bollon2_M._Korbel
Fabrice Bollon
Fotó: M. Korbel

2018. október 11., csütörtök, 19:30 óra

Zeneakadémia (Ferencsik bérlet 1.)

Brahms: d-moll zongoraverseny, op. 15

Zemlinsky: A sellő – szimfonikus költemény

Közreműködik: Simon Trpčeski – zongora, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Fabrice Bollon


Következő hangversenyeink:

2018. október 12., péntek, 19:30

Pesti Vigadó (Lukács Ervin bérlet 1.)

Híres „B” betűsök

Brahms: d-moll zongoraverseny, op. 15 – szólista: Simon Trpčeski – zongora

Beethoven: IV. szimfónia B-dúr, op. 60


A műsorban szereplő két „B” betűs szerző sorsában közös, hogy gyermekéveik igen zűrös családi légkörben teltek, később kiváló zongoristák lettek, zömében Bécsben éltek és alkottak, sok magyar barátjuk volt, és leginkább a számukra elérhetetlen nőket tüntették ki szeretetteljes figyelmükkel; Beethoven férjezett vagy társadalmilag magasan fölötte álló hölgyeket, Brahms pedig jótevőjének, Robert Schumann özvegyét. Brahms első nagyzenekari műve a d-moll zongoraverseny volt, melyet 1859-ben ő mutatott be, és melynek második tételéhez a következő ajánlást írta: „Benedictus, qui venit in nomine Domini.” (Áldott, aki jön az Úr nevében). Egyesek szerint Brahms ezzel az idézettel legfőbb mentorára, Schumannra emlékeztetett, mások szerint viszont csak a lassú tétel légkörét kívánta érzékeltetni. A műsort záró Beethoven-szimfónia Schumann szerint olyan, mint valami karcsú görög lány két északi óriás szomszédja [Eroica és a Sors szimfónia] között.

Vezényel: Hamar Zsolt

Eiffel_Muhelyhaz2

2018.12.10

Több mint 120 éven át gőzmozdonyok karbantartására szolgált az a Kőbányai úti épület, amely hamarosan a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház műhelyházának és próbacentrumának ad otthont. Marosi Miklós Széchenyi-díjas építésszel a múlt emlékeinek megőrzéséről, tervezői kreativitásról és az épület további hasznosításáról is beszélgettünk.

Adyton_2016

2018.12.10

„A szabad zene puszta voltunkat szólaltatja meg a teremtés szerves forgatagában, ahol minden a magáét zengi, mondja, és mégis, nem önmagáért, hanem mindenekért muzsikál” ­ – vallotta Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. Az ő szellemiségét idézi meg az Adyton Karácsony december 11-én a Budapest Music Centerben.

piotr_anderszewski__600x440

2018.12.09

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

A kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába beépülő jogdíj januártól 41 kategóriában csökken. A CD-knél például 15 százalékkal, a DVD-knél 18-25, a pendrive-oknál 15-31,5 százalékkal, a zenelejátszóknál 25 százalékkal lesznek alacsonyabbak az alapjogdíjak. A tabletek, külső háttértárolók és a szórakoztatóelektronikai eszközökbe integrált tárolóegységek jogdíja nem változik jövőre, ebben a körben két éve volt díjcsökkentés.

Pesti Emma vajdasági festőművész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílik a budapesti Forrás Galériában. A képek visszatérő motívuma a táj, de nem szokványos értelemben: a művek látványalapúak, de erősen elvonatkoztatottak.

Bogdán Árpád Gettó Balboa című filmje nyerte a berlini Ake Dikhea? – Romani Filmek Fesztiválja fődíját. A rendező első egészestés dokumentumfilmje a józsefvárosi gyerekeket felkaroló, börtönviselt, később megtért edző, Misi és a világbajnoki címre törő, tehetséges, de nehéz szociális körülmények közül érkező fiatal bokszoló, Zoli életéről, kettejük kapcsolatáról szól. A film a budapesti VIII. kerületi roma közösség különleges erőfeszítése nyomán jöhetett létre.

Az aranyfáraó kincsei című kiállítás 2019 márciusában nyílik la francia fővárosban. A 150 kiállítási tárgy között több mint 50 először látható Egyiptomon kívül. Ezeket a gízai Nagy Egyiptomi Múzeum 2020-ra tervezett megnyitása előtt a világ 8 helyszínén mutatják be. Tutanhamon sírját 1922-ben fedezték fel a luxori Királyok völgyében. Az i.e. 1324-ben, 19 éves korában elhunyt fáraó sírkamráját a többi egyiptomi fáraó sírjával ellentétben nem fosztották ki, így a kutatók több mint 5000 tárgyat találtak benne.

A mézeskalács házak mellett a rátóti csikótojást, a vácrátóti népviseletet, a Szentföldet és Salamon király templománt is megformázzák süteményből, de megelevenedik a Hófehérke és a hét törpe története is. Az alkotóelemeket a helyiek 50 kilogramm lisztből, 15 kilogramm mézből 40 kilogramm cukorból és 250 tojásból készítették. A mesebeli falut a Mindenki karácsonya rendezvényen lehet megnézni december 15-20 között Vácrátóton. A figurákat jótékonysági céllal értékesítik majd, a bevételből a helyi óvodát támogatják.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

borbely_muhely

Lengyel esttel, benne Chopin műveivel és a virtuóz hegedűs Wieniawski polonézével indul az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Nemzetek zenéje című új kamarakoncert-sorozat december 13-án. A folytatásban lesz spanyol-argentin, francia, magyar és orosz zenés est is.

Jótékonysági koncertet szervez az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete és a Hagyományok Háza erdélyi hagyományőrző népzenészek megsegítésére. December 12-én az Üsztürü zenekar, Nyitrai Marianna, a Magos zenekar, valamint Mihó Attila és barátai lépnek fel a Budai Vigadóban.

„Virágos, gyümölcsös, fűszeres, orientális, szenvedélyes és nyugodt, pimasz és érzéki, karcos és finom, sportos, friss, puha és ölelnivaló illatok fogadják a betérő vevőket Hammerschmidt Miklós úr békebeli illatszertárában. Feszültség, félreértés, féltékenység, megcsalás, megértés, megbánás, érzelmi válság, vágy és vigasz, gyűlölet és szerelem: fanyar illatkavalkád. László Miklós vígjátékát Frigyesi András rendezésében mutatja be az egri Gárdony Géza Színház.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma