NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.12.19

Több mint négymilliárd forintnyi hazai és európai uniós forrásból a Modern Városok Program keretében megkezdődik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének korszerűsítése – jelentette be Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora december 15-e.

Vigh Andrea a Kodály Zoltán születésének 135. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen elmondta: a kecskeméti intézetben a fejlesztés eredményeként lehetőség nyílik a hallgatók létszámának növelésére is a nemzetközi elvárásoknak megfelelő színvonalú oktatási körülmények biztosítása mellett. A beruházás három kecskeméti ingatlant érint: a Zeneakadémia vagyonkezelésében lévő Katona József téri műemlék kolostorépületet, a Kodály Intézet és a Kada Elek szakközépiskola által közösen használt, az 1980-as években átadott épület bővítését, valamint a szomszédos Kada Elek középiskola épületét. A tervek szerint a beruházás első ütemében egyebek mellett a műemlékvédelem alatt álló kolostorépület teljes korszerűsítése, az oktatási és kutatási funkciók bővítése, fejlesztése zajlik majd. Ezt követően a korábbi szakközépiskolai ingatlanon egy új épület megépítése mellett a hozzá kapcsolódó épületszárny teljes felújítása és az épületek által körülhatárolt Kodály-kert kivitelezése valósul meg egy 250-300 fő befogadására alkalmas hangversenyteremmel. Ott kap majd helyet a 100 hallgató szállására alkalmas új kollégium, valamint bővül a könyvtár és az archívum raktárterülete is.


D__US20171215001


A rektor a Zeneakadémia számára kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy a zeneszerzőt érintő kettős évfordulón ilyen figyelem irányul a Kodály Intézetre, amely a 4,2 milliárd forintos fejlesztés révén „a kodályi alapokon nyugvó zeneoktatás valódi fellegvárává válhat”. A korszerűsítésnek köszönhetően ugyanis az intézmény alkalmassá válik a nemzetközi tekintélynek örvendő foglalkozások, nyári kurzusok lebonyolítására, valamint a zeneszerző és zenetudós szellemi hagyatékának őrzésére, életművének ápolására és kutatására – mondta Vigh Andrea.


Nemes László Norbert, a Zeneakadémia Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének igazgatója kiemelte: az intézet évtizedek óta a Kodály Zoltán nevével fémjelzett nemzetközi zenepedagógia elméleti és gyakorlati oktatóközpontja. Mint mondta, a programjaik iránt töretlen érdeklődés a hallgatóik létszámában is tükröződik, hiszen tíz év óta egyre többen jelentkeznek intézményükbe. Ez teszi indokolttá a Kodály Intézet infrastrukturális fejlesztését. Az igazgató kiemelte: a Kodály-emlékév következő hónapjainak egyik legfontosabb eseményének ígérkezik a Kecskeméten megvalósuló Nemzeti Ifjúsági Kórus létrehozása. A különleges együttest júliusban egy kórustábor és egy öt hangversenyből álló turné részeként hívják életre. A koncertsorozat záróhangversenye egyben a kecskeméti Kodály Művészeti Fesztivál záróeseménye is lesz.


D__US20171215010


Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere az ünnepség kapcsán elmondta: a kecskeméti születésű Kodály Zoltán legnagyobb és legfontosabb értéke, hogy nemzetközi rangra emelte a magyar zenetudományt és ezen keresztül Kecskemétet. Örökségét ma számtalan művészeti műhely őrzi, ápolja és gondozza, terjeszti határainkon túl is. Az ünnepségen beszédet mondott a több évtizedes zeneoktatói tevékenységéért októberben kecskeméti Kodály Zoltán-díjjal kitüntetett Jámbor Zsolt karnagy-zenepedagógus. A galántai Kodály Zoltán Daloskör és a Kodály intézet hallgatói közreműködését követően a műsor zárásaként megkoszorúzták az intézet közelében lévő Psalmus Hungaricus emlékművet.

 


Forrás: MTI

Fotó: Ujvári Sándor/MTI

Acs_Janos
2018.12.12

Ács János karmester dirigálja a Nemzeti Énekkart december 15-én az Olasz Kultúrintézetben. Ács 1979-ben debütált Genovában, majd éveken keresztül „a három tenor” koncertjeinek volt ünnepelt dirigense. Az est középpontjában Rossini művei állnak, de Schubert Mirjam diadaléneke is felcsendül.

Eiffel_Muhelyhaz2

2018.12.10

Több mint 120 éven át gőzmozdonyok karbantartására szolgált az a Kőbányai úti épület, amely hamarosan a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház műhelyházának és próbacentrumának ad otthont. Marosi Miklós Széchenyi-díjas építésszel a múlt emlékeinek megőrzéséről, tervezői kreativitásról és az épület további hasznosításáról is beszélgettünk.

Adyton_2016

2018.12.10

„A szabad zene puszta voltunkat szólaltatja meg a teremtés szerves forgatagában, ahol minden a magáét zengi, mondja, és mégis, nem önmagáért, hanem mindenekért muzsikál” ­ – vallotta Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. Az ő szellemiségét idézi meg az Adyton Karácsony december 11-én a Budapest Music Centerben.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma