IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.16

„Valami egészen mást akartam csinálni, mint eddig, lírai lemez született, szobapop" – mondta Lovasi András Tűzijáték délben című új, második szerzői anyagáról, amelyet március 28-án mutatott be a Vígszínházban.

lovasiandras
Forrás: BlackElectricEvent

„Egyes szám első személyben született dalok vannak rajta, ha úgy tetszik, egy belső monológ szakaszai. Nincs benne szerepjáték, kevés az elképzelt szituáció, a szövegek a gondolataim sokkal direktebb leképezései, mint a Kiscsillagban. Egyesek hiányolják belőle az öniróniát, holott ott van az, csak másként" – fejtette ki a dalszerző a Tűzijáték délben kapcsán.

Az albumot az eddig megjelent kritikák többsége kedvezően fogadta, igaz, volt egy netes hírportál, amely Lovasi András "ákosodási" folyamatáról írt. A lemez szövegvilágában hangsúlyos elem az elmúlás (Nem kell), a gyerekkor (Sziluetthuszár; 1971; Bükfürdő) és a közérzet (Ének rólunk, A szél).

Lovasi_1
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Tűzijáték délben tizennyolc évvel követte az énekes, zenész első, Bandi a hegyről című szólólemezét, amely még a Kispál és a Borz idején jelent meg. Mint most felidézte, az azon szereplő dalok abban az időben születtek, amikor évek elteltével újra elővette a gitárját, illetve megismerkedett zeneíró szoftverekkel.


„Gondolatban sokszor nekifutottam a második lemeznek az elmúlt kb. tíz évben, de a megszületett anyagra nem sok került rá a régi időkből. A legkorábbi talán a 2011-ben született Féreg, aminek a zenéjét Szabó Attilával közösen írtam, a gyerekkori dalok az utolsó két-három évben íródtak, a Hosszú árnyék és a Kell a hely pedig közvetlenül a lemezfelvételek előtt. Az eredeti terv az volt, hogy a lemez 2017 novemberére, az Arénában tartott 50. születésnapi koncertemre jön ki alkalmi kiadványként, de nem fért bele az időmbe" – mesélte az énekes.



Mint kifejtette, nagyon élvezi a projektet, amelyet rendkívüli módon feldob a fúvósok (oboa, tárogató, trombita, kürt) masszív jelenléte. "Nem akartam hangsúlyos gitárt, minél messzebb szerettem volna kerülni attól a hangzástól, amit eddig csináltam. Karakteresen másra törekedtem, mint amilyen mondjuk a Kiscsillag, például a lemezen nem nagyon hallható rockdob, inkább más ütőhangszerek".


Lovasi_2
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Lovasi András felidézte, hogy a kiegészítő hangszereket először vonósokkal képzelte el, de aztán letett erről. "A feleségem hatására mostanában viszonylag sokat járunk komolyzenei koncertekre, a Zeneakadémián és a Müpában néha a zenekar mögött is le lehet ülni a nézőknek. Ez a kedvenc helyem. Innen sokkal jobban hallom a színpadon hátul elhelyezkedő fúvósokat és az ütősöket, talán hangosabban is, mint az optimális. De imádom ezt a helyzetet, és biztos hatással volt a Tűzijáték délben hangzására, a fúvósok és az ütőhangszerek kiválasztására."


A lemezen közreműködött a Kiscsillag két tagja (Szesztay Dávid – zongora, gitár; Erős Márton – basszusgitár), az ütőhangszereket Gábor Andor szólaltatta meg. Fúvós hangszereken a Csík Zenekarból ismert Makó Péter (ő készítette a fúvós hangszereléseket az új és a régebbi Lovasi-dalokra), Erős József, Kis Árpád, Bizják Gábor és a pécsi Band of StreetS játszott.

lovasi2
Forrás: BlackElectricEvent

Lovasi András elmondta, hogy a produkció a lekötött Kiscsillag-koncertek miatt tavasszal és nyáron csak háromszor látható és hallható: május 25-én az Örvényeshegy Pikniken, május 31-én Kapolcson, június 19-én pedig a Fishing On Orfűn. Viszont novembertől országos turnéra indul a szólóanyaggal zenésztársaival, és néha kisebb közönségnek lesz egyszálgitáros verzió is.


Forrás: MTI

lukoviczky

azaranymegazasszony

2019.04.17

Az Opera április 26-án tűzi műsorra az „egyműves” Kenessey Jenő Krúdy-színdarabot feldolgozó egyfelvonásosát, melynek megírására az elismert balettkarmestert Nádasdy Kálmán ösztönözte. A mű régóta hiányzott a repertoárról, Tóth Péter Örkény-megzenésítése pedig most kerül első ízben közönség elé. Káel Csaba a két mű rendezői koncepciójáról beszélt.

barsonylaszlo

2019.04.16

Bársony László Liszt-díjas brácsaművész vehette át a Weiner Leó-emlékdíjat, amelyet a zeneszerző születésének 134. évfordulója alkalmából adtak át április 16-án a Zeneakadémián.

konyves_toth_mihaly_foto_Daniel_Delang

2019.04.15

Könyves-Tóth Mihály, az Opera zenekarának első trombitása huszonegy évesen került a dalszínházhoz. A Junior Prima díjas művész a rangos ARD versenyen a kortárs darabok interpretációjáért érdemelt ki különdíjat. Jelenleg a piccolo trombita az egyik kedvence, több koncerten orgonakísérettel játszott rajta. Szerencsésnek mondhatja magát amiatt is, hogy olyan emberekkel van körülvéve, akik szeretik hallgatni a trombita hangját.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma