IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.03.26

Kihirdették a Beethoven zeneszerzőverseny győzteseit, akiket május 2-án, a Beethoven Budán Fesztiválon hallhat a közönség.

Budavari_Beethoven_Zeneszerzoverseny

A Budavári Önkormányzat által meghirdetett nemzetközi pályázatra 25 mű érkezett, amelyek közül öttagú zsűri választotta ki a legjobbakat. Az első helyezett Lázár Dániel lett, a második díjat Per Dybro Sorensen dán zeneszerző kapta, harmadik helyen Oláh Patrik Gergő végzett. A zsűri különdíját az Ausztriában élő Otto Wanke érdemelte ki.

Az első helyezett 3 ezer (mintegy 906 ezer forint), a második 2 ezer, a harmadik helyezett ezer euró díjazásban részesül, a különdíjast szintén ezer euróval jutalmazzák.

A zsűri elnöke Maros Miklós zeneszerző, tagjai Fekete Gyula zeneszerző, Kovács Sándor zenetörténész, zenekritikus, Mácsai János zenetörténész, zenekritikus és Tornyai Péter zeneszerző, kamarazenész volt.

A második alkalommal meghirdetett zeneszerzőversenyre olyan új, eddig nem előadott 7-12 perces önálló zeneművel lehetett nevezni, amely Beethoven hegedűre és zongorára írt F-dúr „Tavaszi" szonátájának egy felismerhető motívumára épül. A zeneszerzőverseny gáláján Balog József és Rácz József adják elő a nyertes műveket a Zenetudományi Intézetben.

A 20. Beethoven Budán Fesztivál nyolc helyszínén április 30. és május 7. között 18 koncert várja az érdeklődőket. Az idei fesztivál újdonsága a balett műfaj beemelése a programba, hiszen a Várkert Bazárban május 5-én a Győri Balett és a Nemzeti Táncszínház Beethoven VII. szimfóniájára, valamint Kodály Zoltán műveire alkotott produkcióját tekintheti meg a közönség.

A fesztivál a Szalonszimfóniák sorozat első koncertjével kezdődik április 30-án a Budavári Városházán. A kamarazenészek négy koncerten a legváltozatosabb felállásokban és hangszerelésben mutatják be Beethoven kilenc szimfóniáját. A Budavári Városházán Alon Sariel és Michael Tsalka izraeli vendégművészek előadásában Beethoven ritkán hallható, mandolinra és fortepianóra írt művei szólalnak meg, a Krisztus az olajfák hegyén című oratórium a Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar és Purcell Kórus hangversenyén hangzik el a Krisztinavárosi Plébániatempolmban.

Balázs János zongoraművész és a Budafoki Dohnányi Zenekar közösen lép fel a MOM Kulturális Központban, a Hagyományok Házában Balázs Fecó és Benkő László ad koncertet Szakcsi Lakatos Béla közreműködésével. A gyerekeknek Eckhardt Gábor zongoraművész mesél Beethovenről a Jókai Anna Szalonban.

Idén is bemutatkoznak ifjú tehetségek a komolyzenei programsorozaton, május 4-én Persányi Zsófia és Gaál Eszter szólaltatják meg Beethoven dallamait, este pedig Király Csaba és Szilasi Alex a legnépszerűbb Beethoven-művek témáit gondolják tovább a Budavári Városházán. Malcolm Bilson fortepianón játszik a De la Motte-Beer palotában, Szabó Balázs orgonaművész physharmonikán ad elő Beethoven-átiratokat a De la Motte-Beer palotában. Fülei Balázs zongoraestjén Beethoven kései zongoraszonátái hangzanak el a Hagyományok Házában, a fesztivál zárónapján a Budai Zeneszalonban Szilasi Alex és Kovács Sándor járják körbe Beethoven és az improvizáció témakörét. A fesztivál Beethoven 1800. május 7-i budai fellépésének évfordulóján emlékhangversennyel zárul a felújított Várszínházban, ahol Baráti Kristóf hegedűművész és Berecz Mihály zongoraművész lép színpadra.

Forrás: MTI

lukoviczky

azaranymegazasszony

2019.04.17

Az Opera április 26-án tűzi műsorra az „egyműves” Kenessey Jenő Krúdy-színdarabot feldolgozó egyfelvonásosát, melynek megírására az elismert balettkarmestert Nádasdy Kálmán ösztönözte. A mű régóta hiányzott a repertoárról, Tóth Péter Örkény-megzenésítése pedig most kerül első ízben közönség elé. Káel Csaba a két mű rendezői koncepciójáról beszélt.

barsonylaszlo

2019.04.16

Bársony László Liszt-díjas brácsaművész vehette át a Weiner Leó-emlékdíjat, amelyet a zeneszerző születésének 134. évfordulója alkalmából adtak át április 16-án a Zeneakadémián.

lovasiandras

2019.04.16

„Valami egészen mást akartam csinálni, mint eddig, lírai lemez született, szobapop" – mondta Lovasi András Tűzijáték délben című új, második szerzői anyagáról, amelyet március 28-án mutatott be a Vígszínházban.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma