GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.21

A 2019/2020-as évadtól José Cura argentin operaénekes, zeneszerző, karmester a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) első állandó vendégművésze lesz. Az együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában.

Jose_Cura_Kovacs_Geza
José Cura argentin operaénekes, zeneszerző, karmester és Kovács Géza, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) ügyvezető igazgatója

A megállapodás szerint José Cura három évig az MRME első állandó vendégművésze lesz mint énekes, karmester és zeneszerző – jelentette be Kovács Géza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek ügyvezető igazgatója a José Cura részvételével zajló szerdai sajtótájékoztatón Budapesten.


Az ősszel induló koncertévadban José Cura a Müpában vezényli Verdi Requiemjét november 13-án, 2020. január 29-én pedig a Zeneakadémián saját vígoperája, a Montezuma és a rőthajú pap című darab ősbemutatóját dirigálja. Énekesként Leoncavallo Bajazzók című operájában láthatja őt a magyar közönség 2020. április 21-én Canio szerepében a Müpában Kovács János vezényletével – ismertette a programokat Kovács Géza, hozzátéve: Cura Magnificat és Ecce Homo című művét még idén ősszel hanglemezre rögzítik.

„Ez az együttműködés elsősorban a közönségnek hoz rengeteg gyümölcsöt" – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy már a közös külföldi hangversenykörútról is tárgyalnak. Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy Vásáry Tamás továbbra is a MRME örökös zenei főigazgatója, Kovács János pedig első állandó karmestere lesz.

Kovács Géza felidézte, hogy José Cura tavaly a José Cura zenei világa című produkcióban dolgozott együtt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, Énekkarával és Gyermekkórusával. A nagyhéten három műve, a Modus, a Magnificat és az Ecce Homo szólalt meg.


Jose_Cura_MTI
José Cura

 

José Cura az Ecce Homo című 45 perces, háromrészes oratóriumának ősszel kezdődő felvételéről elmondta, hogy ennek ütemezését ma kezdik el. A mű felvételén Elisa Balbo szoprán, Vesselina Kazarova mezzoszoprán, Ramón Vargas tenor és Nicolas Testé basszus működik majd közre. Tíz nappal a felvétel elkezdése után pedig megtartják első nyilvános szereplésüket Verdi Requiem című művével, ami szintén nagy kihívást jelent – közölte a művész.


A Montezuma és a rőthajú pap című vígoperát úgy jellemezte, hogy a zene mögött egy nem annyira vicces, de csodálatos történet áll. Szerinte a mű a közönségnek jó szórakozást nyújthat, hiszen Vivaldi, Scarlatti és Händel találkozását és beszélgetését eleveníti fel. A Magyar Rádió Művészeti Együtteseivel közös terveikről elárulta, hogy többek között Németországba és Szlovéniába utaznak majd turnékörútra.


Forrás: MTI

Fotók: MTI/Kovács Tamás

plakat003

btf_190419_joseph_calleja_c_simon_fowler_decca

2019.03.17

Málta már nemcsak gyönyörű tájairól és nyaralóhelyeiről híres, hanem világklasszis sztártenorjáról, Joseph Callejáról is, akit sokan Pavarottihoz, Jussi Björlinghez, Beniamino Giglihez és Enrico Carusóhoz hasonlítanak. Az olasz repertoárban lenyűgöző magabiztossággal mozgó sztártenor április 19-én a Müpában lép fel.

Bach_mindenkinek_1_R
2019.03.16

Mától tíz napon át 71 település 250 helyszínén, koncerttermekben, aluljárókban, köztereken, iskolákban, kórházakban, börtönökben csendül fel Bach-muzsika szerte a Kárpát-medencében. A Bach Mindenkinek Fesztivál ingyenes, a mintegy háromezer fellépő önkéntesen vesz részt az eseményen. Kovács Zalán László fesztiváligazgatóval, tubaművésszel a Magyar Nemzet beszélgetett.

Tabanyi_egyuttes._r

2019.03.14

Hajmeresztő ötletnek tűnik rég üzemen kívül helyezett jazz-helyszínek bemutatása érdekfeszítően úgy, hogy a jazz iránt fogékony közönség lelkesedése ne hagyjon alább. Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, újságíró, a Jazztörténeti időutazás a belvárosban című városi séta vezetője sikerrel teljesítette a feladatot. Ebben segítsége is volt Szakcsi Lakatos Béla jazzmuzsikus személyében.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma