IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.11.30

A mosoly országa című nagyoperettet szerdán Sanghajban, Káel Csaba rendezésében azért is övezte nagy érdeklődés, mert az országban most először került színre a mű. A kínai–magyar koprodukcióban született, látványos előadást Budapesten február 1-jén lehet majd látni.

A_mosoly_orszaga


Lehár késői operettjét 1929-ben mutatták be. A zeneszerző pályafutásának egyik meghatározó sikere ez az alkotás, évtizedekkel A víg özvegy (1905) és a Luxemburg grófja (1909) után. A történet a szerelemről szól, és izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi, Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a nagykövet, Szu-Csong herceg kapcsolata, amely nem bizonyul életképesnek: a nagylelkű keleti arisztokrata végül maga segíti hozzá az általa imádott Lisát, hogy megszökjön tőle.


A sanghaji előadás különlegessége Kelet és Nyugat találkozásában rejlik. Az európai rendező, karmester és díszlettervező fémjelezte előadás kosztümjeit, mintegy 200 jelmezt például egy Sanghajtól 200 kilométerre fekvő műhelyben készítették, kínai jelmeztervező felügyelete mellett.


A_mosoly_orszaga2

 

A közönség nagy ovációval fogadta az előadást. „A két kultúra különleges találkozását élhették át személyes élményként: az összekapcsolódás ráadásul a színpadon is megtörtént, hiszen valóban két különböző kultúrából érkeztek maguk a művészek is. Ettől vált a mű a nézők számára igazán magával ragadóvá. Igaz, a kínai szólisták közül néhányan Ausztriában vagy Németországban tanultak, európai hangképzésben is részesültek, ám például ahogy Mi szerepében az énekesnő a Lehár által elképzelt kínai dallamot énekli, vagy megszólal a Szu Csong által énekelt világhírű operettdallam, a Vágyom egy nő után, azzal itt Kínában is azonosulni tudtak, hiszen Lehár zenéjének elképesztő ereje van, egyszerűen fantasztikus hallgatni" – nyilatkozta Káel Csaba.


A_mosoly_orszaga3


A produkciót saját repertoárján tartja a Sanghaji Opera, valamint a tervek szerint az előadás kínai és európai turnéra is indul majd.

 

A februárban a Müpában is látható előadás különlegessége iit a nemzetköziségében, mivel a kínai szerepeket kínai, az európaiakat magyar és a kontinensről érkező művészek alakítják majd: Szu-Csong herceget a kínai tenor, Jicsie Si énekli, Lisa szerepében pedig a jól ismert örmény szoprán, Karine Babajanyan látható. Hszü Csung személyében a darab karmestere is Kínából érkezik. Február 1-jén és 2-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Ernyey Béla és Náray Erika is színpadra lép.


Fottás és fotó: Müpa

lukoviczky

sumegi_eszter_gal_erika_foto_berecz_valter

2019.04.20

Már több mint negyed évszázada van a pályán, de két és fél évtizede az Opera tagja és egyik vezető szopránja Sümegi Eszter. Portré.

mork

2019.04.20

Húsvétkor jelenik meg a Mörk két EP-ből álló albumának második fejezete, a tavalyi halált követő feltámatás, a The Resurrection of Mörk. A Junior Artisjus díjas zenekar április 21-én, az A38 Hajón mutatja be a teljes lemezt, ennek előfutára egy új videoklip, ami az All I Need című dalhoz készült.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

Alexander_Buzlov

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma