2018.12.20

A Budai Várban tartott, nagyszabású gálaesttel ünnepelte két évtized szakmai sikerét, valamint az idei év magyar zeneművészet kategóriában kapott, Csongrád megyei Príma-díját Benedekffy Katalin koloratúrszoprán énekesnő.

Donizetti_Szerelmi_bajital.j2peg


„Több mélypont után a sikert – a hit, és a bizonyítási vágy mellett – éppen az elengedés hozta el” – meséli a székelyföldi születésű Benedekffy Katalin. Az énekesnő a budapesti színművészeti diplomája megszerzése után számos vidéki és fővárosi színházban bizonyított: játszott főszerepet Győrben, Szolnokon, Debrecenben, a Budapesti Operettszínház és aThália Színház színpadán is.

 

Játszótér helyett a színpadon nőtt fel, ahová háromévesen állt fel először. „Már akkor is tudtam, hogy énekesnő, vagy színésznő szeretnék lenni. Azt mondtam édesanyámnak, hogy én akkora közönségnek szeretnék énekelni, hogy alig lássam a végét” – idézi fel.


Donizetti_Szerelmi_bajital

Ez a céltudatosság végigkísérte őt pályafutása alatt. Több országos és nemzetközi szavalóversenyt megnyert, de a Ceaușescu-rezsim túl sok lehetőséget nem tartogatott számára. Bár orvosi egyetemre készült, a színház mindennél jobban vonzotta. Úgy érezte, legfőképp az énekléssel tudja kifejezni magát, azt mondja, az ének nála a lelke mélyéről jövő késztetés.

 

Pályáját Temesváron, a Csíki Gergely Színházban kezdte, onnan került Budapestre előbb Vass Zoltán Iván színitanodájába, később a Nemzeti Színház Színiakadémiájára. A bölcsészkart is elvégezte, s párhuzamosan képezte magát klasszikus énekesnek is. Öt éven keresztül Szín-Varázs néven működtetett tanodát. 2016 őszén Egy csipetnyi Erdély néven közösségkovácsoló műhelyt indított, ahol legendákat, balladákat tanított családoknak. Szülőfaluja, Nagygalambfalva gyerekeinek zenei képzését anyagilag is támogatja.

 

„Bejártam egész Európát, jártam az Egyesült Államokban, Izraelben, Moszkvában és Kanadában is. Rengeteg volt a külföldi kurzus, koncert, kinyílt a világ: népdalok, prózai szerepek, musicalek, operettek. Határon túliként úgy éreztem, nem elég jónak lennem, nekem a legjobbnak kell lennem.”


Donizetti_Szerelmi_bajital3

 

Jövőre a Szegedi Szimfonikusokkal lesznek közös munkái. Újévi koncertjei után, februárban Traviatát énekel, majd Neddát a Bajazzókban.

 

Katalin Magyarországon teremtett egzisztenciát, de máig szülőhazáját érzi otthonának, a Fogarasi havasokban, a Madarasi Hargitán, Csíksomlyón töltekezik. „Azt szoktam mondani, Székelyföld nekem gyökeret adott, Magyarország pedig kenyeret és munkát.”

 

A fotókon a Szegedi Nemzeti Színház Donizetti: Szerelmi bájital című előadásából valók: Benedekffy Katalin (Adina), Yanis Benabdallah (Nemorino).

Képek forrása: Szegedi Nemzeti Színház



XI._Nemzetkozi_Lehar_Ferenc_Operett_Enekverseny_R
2019.01.17

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek, amelynek középdöntőjét és döntőjét Lehár szülővárosában, Komáromban május 4-én és 5-én, az azt követő gálaestet a Budapesti Operettszínházban rendezik május 6-án. A selejtezők többek között Prágában, Pozsonyban, Moszkvában, Kolozsváron és Budapesten, az Operettszínházban zajlanak.

julianna_avdejeva_R

2019.01.13

Julianna Avdejeva orosz zongoraművésznő szólóestjével kezdődik január 15-én az idei MVM Koncertek – A zongora sorozat a Müpában. A koncerten Debussy- és Chopin-darabok, valamint Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve hangzik el.

apacashow_repertoar
2019.01.11

2012 óta január 12-én ünneplik a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György alkotását, az Egy szerelem három éjszakáját. A darabot Szinetár Miklós parádés szereposztással állította színpadra.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma