IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.12

A Bartók Plusz Operafesztivál programja új és klasszikus produkciókat is kínál a közönségnek június 14. és 23. között Miskolcon. A fesztiválon az elmúlt években húsz ősbemutatót láthatott a közönség a legjobb magyar kortárs zeneszerzők műveiből, negyven különböző Bartók-előadást mutattak be és a fiatal generációk értékformálásában is jelentős szerepe van.

Bartok-Plusz-2018_2
Felvonulás a 2018-as Bartók Plusz Operafesztiválon
Fotó: Vona Ildikó

Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkára a rendezvény csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a fesztivál három pillére – Bartók Béla életművének ápolása, szerepvállalás a kortárs magyar népopera megteremtésében, széles közönségrétegek megszólítása – mellett kiemelt jelentősége van annak a hatásnak is, amelyet kifejt a miskolci zenetanításra, az új generáció tehetségeinek bemutatkozására.

A nyitónapi operagálán a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara lép fel. Puccini, Sosztakovics, Korngold, Aldo Finzi és Albin Fries műve szerepel a műsoron.


Június 16-án tartják Eötvös Péter Az Aranysárkány című operájának magyarországi ősbemutatóját. A napjaink Európájának problémáit feldolgozó művet Frankfurt után először Miskolcon láthatja a közönség. A Roland Schimmelpfennig színdarabjából készült zeneművet az Israel Contemporary Players adja elő, a szereplők között van Meláth Andrea és Mikecz Kornél is, a karmestere Nagy Zsolt, a rendezője Bruno Berger Gorski lesz.

Aranysarkany2
Eötvös Péter: Aranysárkány, jelenet a walesi Sherman Theatre előadásából
Fotó: Clive Barda

Az operafesztivál negyedik alkalommal kiírt, 2018-as operaíró versenyét Albin Fries osztrák zeneszerző Nora című darabja nyerte, amely itt mutatkozik be először a közönség előtt.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar A kékszakállú herceg várát játssza majd. Az együttes zeneigazgatója, Hamar Zsolt elképzelései szerint az előadáson Judit szerepében Rost Andrea lép fel. A Kékszakállú plusz-est színorgonával és fényfestéssel kísért darabbal, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: A tűz költeménye művével zárul.

Az Ezrek operája programban látható majd Pietro Mascagni a Parasztbecsület című művének szabadtéri helyszíne, a miskolci Kálvária-domb. Egy másik Mascagni-művet, az Irist a plzeni Josef Kajetán Tyl Színház vendégjátékában mutatják be.

A Bartók Plusz zárógála 3 tenor koncertjén Verdi, Puccini, Gounod, Csajkovszkij és Strauss operáinak áriái hallhatók a Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével.

Juan-Diego-Florez
Juan Diego Flórez
Fotó forrása: juandiegoflorez.com

A fesztivál az idén is megnyitja a komolyzene és az opera műfaji határait. Bartók-művekből hoz jazzátiratokat a Sárik Péter Trió, Puccini Bohémélet című operája animációs filmből bontakozik ki, és „Echo” címmel felnőtteknek szóló báboperát mutatnak be. Igudesman és Joo Kis éji rémzene című világjáró show-műsorában a klasszikus zene humorral bontakozik ki. A tíznapos programon utcai hangversenyek és balett, kamarakoncert, kórusmuzsika, népzene, jazz és világzene szórakoztatja a közönséget.

A Bartók Plusz Operafesztivál és a Csimborasszó Production közös szervezésében, az Óbudai Danubia Zenekar közreműködésével, a világhírű tenor, Juan Diego Flórez október 22-én a Papp László Sportarénában lép fel.

lukoviczky

Kozep-Europai_Kamarazenekar

2019.04.21

Folytatódik a Sonus Alapítvány kortárs zene és a spiritualitás kapcsolódási pontjait kutató Új/Lélek/Zene című koncertsorozata. A sorozat négy szimbólum: a lebegés, az érintés, a fény és a csend köré csoportosítja a hangszeres darabokból, improvizációkból és installációkból álló műsorát. A programon párbeszédbe lépnek klasszikus darabok (Johann Sebastian Bachtól Schuberten át Schönbergig) a kortárs magyar zeneszerzők kifejezetten az adott térre írt műveivel.

sumegi_eszter_gal_erika_foto_berecz_valter

2019.04.20

Már több mint negyed évszázada van a pályán, de két és fél évtizede az Opera tagja és egyik vezető szopránja Sümegi Eszter. Portré.

mork

2019.04.20

Húsvétkor jelenik meg a Mörk két EP-ből álló albumának második fejezete, a tavalyi halált követő feltámatás, a The Resurrection of Mörk. A Junior Artisjus díjas zenekar április 21-én, az A38 Hajón mutatja be a teljes lemezt, ennek előfutára egy új videoklip, ami az All I Need című dalhoz készült.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma