IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.11

Csaknem 12 ezer órányi népzenei hangfelvétel vált hozzáférhetővé a kutatók és a nagyközönség számára a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Zenetudományi Intézetének Népzenei Hangarchívumából.

1024px-Bartok_recording_folk_music
Bartók népzenegyűjtés közben

 

A magyar népzene kutatásának a története több mint száz évre nyúlik vissza: 1896-ban Vikár Béla Európában elsőként használta a fonográfot népzenei gyűjtésre. Nyomában Bartók Béla, Kodály Zoltán és követőik több mint 4 ezer viaszhengernyi népzenei anyagot rögzítettek a század elején. A második világháborút követően különböző mágneses rögzítésű hangfelvevő eszközökkel rögzítették az adatokat, dalokat. Így a kutatás melléktermékeként jött létre az a hatalmas és nemzeti szempontból felbecsülhetetlen gyűjtemény, amely jelenleg körülbelül 18-20 ezer órányi felvételt őriz. A gyűjteményben 1896-tól egészen napjainkig találhatóak felvételek.

 


bartok1-620x442
Bartók Béla népdal archiválása közben. Kép: nyest.hu
Forrás: korkep.sk


A mostani digitális közreadás a korábbi évtizedek munkájára épül, egyik állomásaként annak a hatalmas munkáknak, amelynek során a hanganyagok mellett a hozzájuk tartozó papír dokumentumok teljes állományát is digitalizálják. Így a különböző dokumentumokat is be lehet hívni az egyes adatokhoz. Ehhez mind a hangfelvételeket, mind pedig a leíró dokumentációt is digitalizálni kellett. A munka nagyságát jól érzékelteti, hogy a papír dokumentáció, köztük a fotók, lejegyzések, jegyzőkönyvek oldalmennyisége 400-500 ezer tételt tesz ki.

 

nepzene
Forrás: Fortepan


A hozzáférhető anyag a zenei gyűjtemény két jelentős egységét tartalmazza. Az első a Kodály-rend, amely a Kodály által hátrahagyott mintegy 30 ezer adatot tartalmazza. A második egység az 1940-es évek végétől az 1990-es évekig tartó időszak alatt mágneses elven rögzített felvételeket jelenti. E két egység összesen 200 ezer adatsort és több mint 10 ezer órányi hangfelvételt foglal magába.

 

A digitalizált anyag nemcsak a kutatók számára érdekes, mindenki komoly forrásokat találhat benne, aki érdeklődik a népzene iránt. Elsődlegesen a kultúrházak vezetőinek, amatőr csoportok vezetőinek és azoknak a tanároknak, tanítóknak ajánlja, akik például környékük népzenei kincsét szeretnék a gyerekeknek bemutatni.


kodaly
Kodály Zoltán népdalgyűjtés közben.
Forrás: nepzene2.eoldal.hu

 

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívum a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyagaként jött létre, felölelve az elmúlt évszázad szinte valamennyi népzenei vonatkozású gyűjtését. A gyűjtemény gondozását és gyarapítását 1953-tól az MTA Kodály Zoltán által alapított Népzenekutató Csoportja, 1974-től pedig az egyesített Zenetudományi Intézet mindenkori folklórosztályai vállalták fel. Az 1960-as évek óta az archívum a magyar népzene és néptánc központi gyűjteményévé nőtte ki magát, és európai összehasonlításban is kimagasló jelentőségre tett szert.

 

A népzenei archívum mintegy 20 ezer órányi hangfelvételt őriz. Ennek nagy része az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel, de megtalálhatók más gyűjtemény felvételeinek az intézetben őrzött másolatai is. A magyar népzene és néptánc dokumentumai mellett számos felvételt őriznek szerte a világból, a legjelentősebbek más európai országokból, Ázsiából, Óceániából, Afrikából és Dél-Amerikából származnak.

lukoviczky

Kozep-Europai_Kamarazenekar

2019.04.21

Folytatódik a Sonus Alapítvány kortárs zene és a spiritualitás kapcsolódási pontjait kutató Új/Lélek/Zene című koncertsorozata. A sorozat négy szimbólum: a lebegés, az érintés, a fény és a csend köré csoportosítja a hangszeres darabokból, improvizációkból és installációkból álló műsorát. A programon párbeszédbe lépnek klasszikus darabok (Johann Sebastian Bachtól Schuberten át Schönbergig) a kortárs magyar zeneszerzők kifejezetten az adott térre írt műveivel.

sumegi_eszter_gal_erika_foto_berecz_valter

2019.04.20

Már több mint negyed évszázada van a pályán, de két és fél évtizede az Opera tagja és egyik vezető szopránja Sümegi Eszter. Portré.

mork

2019.04.20

Húsvétkor jelenik meg a Mörk két EP-ből álló albumának második fejezete, a tavalyi halált követő feltámatás, a The Resurrection of Mörk. A Junior Artisjus díjas zenekar április 21-én, az A38 Hajón mutatja be a teljes lemezt, ennek előfutára egy új videoklip, ami az All I Need című dalhoz készült.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma