782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.09.14

Az emberekre számos olyan esemény hat, amely döntően befolyásolja a személyiségüket. Ilyen mérföldkő volt az életemben Ludovico Einaudi zenéje. Az olasz zongorista – amellett, hogy szívből játszik – nagyon inspiráló személyiség, hiszen szüntelenül feszegeti a zenei határokat, folyamatosan megújítja önmagát és a zenéjét. Mindezt élőben hallani szavakkal alig megfogalmazható.

21457531_10154840388336129_4829084906670942251_o


Az olasz származású zongoristának napjainkig huszonkét lemeze jelent meg és számos híresebb alkotásban – többek között az Életrevalók vagy a This is England című filmben és a sorozatban is – közreműködött mint zeneszerző. Hazánkban mégsem lépett még fel soha, így értehető, hogy a jegyek pillanatok alatt elfogytak a szeptember 12-ei, Müpában megtartott koncertre. A nagy érdeklődés miatt Einaudi vállalt még egy fellépést szeptember 10-re is, mely szintén teltházas volt. Kicsit tartottam is attól, mennyit vesz ki a művészből még egy koncert, és milyen hatással lesz a szeptember 12-ei koncertre mindez. Utólag azonban nem is értem, hogyan juthatott ilyesmi az eszembe.


Nem mondanám magam a klasszikus zene szakértőjének, sőt valójában nagyon sokáig kerültem is ezt a műfajt. Majd találkoztam Ludovico Einaudival, és teljesen megváltozott a zenéről – és főként a klasszikus zenéről – alkotott véleményem. Lelki szemeim előtt egy idős zongorista képe lebegett, aki kisétál a hangszere mellé és ontja magából az általam jól ismert dalokat. Így készültem a koncertre is, azonban ennél jóval többet kaptam. Pontosan ezért nagyon sokáig nem is igen tudtam, hogyan fogalmazzam meg a látottakat. Egyet mindenesetre már az elején le kell szögeznem: a koncert után már biztosan állíthatom, hogy Einaudi a 21. század egyik zenei géniusza.


21458005_10154840388146129_4866232445006841030_o


Az esten legutóbbi, 2015-ben megjelent Elements című albumának közreműködőivel lépett fel. Az elsötétített színpadon egyszer csak kigyulladtak a fények, besétált Einaudi, leült háttal a közönségnek és belekezdett az Életrevalókból már jól ismert Una Mattina című dalba. Ennél a pillanatnál még minden a megszokott módon zajlott, majd a következő daloknál felcsendült a hegedű, a nagybőgő, végül becsatlakozott egy akusztikus, majd egy elektromos gitár, ezt követően egy basszusgitár, és egyszer csak felcsendült a dob, aztán előkerült egy csörgődob is, majd a cintányér és megannyi számomra ismeretlen hangszer. Mindeközben Einaudi a zongoránál ülve vezényelte a koncertet egyetlen kézmozdulat nélkül, mégis tökéletes összhangban csendületek fel a dalok. A fények mindeközben átváltottak zöldre, kékre, majd az est végére már minden lilában úszott, és egy ütemre mozogtak még a zenekarra kivetített képek is. Az egész egy megfogalmazhatatlan csodának tűnt, úgy éreztem magam, mintha egy zenei kísérlet közepén ülnék.


21457841_10154840388461129_394215094224876301_o


A legkülönösebb élmény az egész koncert közben egy akvárium volt, amely a zongora mellett kapott helyet. A koncert alatt egyszer csak odasétált a vízzel teli akváriumhoz az egyik zenész, egy rézlapot engedett bele óvatosan, félig kihúzta, majd végighúzott rajta egy ütőt, ettől pedig egy rezonáló, dobszerű hangot adott ki a lemez – mindez párosult a zongorával és a hegedűvel. Egész egyszerűen megfogalmazhatatlan élményt nyújtott. Ezt követően hirtelen újra elaludtak a fények, majd hatalmas ováció közepette levonultak a zenészek, és Einaudi teljesen egyedül ott maradt a színpadon a zongorájával. A koncert nagy részében ő kápráztatta el a közönséget, majd újra visszatértek a zenésztársak és nagy örömömre lejátszották az Experience és a Primavera című dalokat, melyeket a közönség állva, vastapssal jutalmazott. A legmeghatóbb az egészben pedig Einaudi viselkedése volt. Egész idő alatt egyelten egyszer sem fordult meg, végig háttal zongorázott, majd amikor befejeződött a koncert, úgy állt fel és hajolt meg, mintha ez lett volna élete első koncertje, ő maga tapsolta meg a közönséget és a zenésztársait, akiket külön-külön bemutatott.


 


Az est szünet nélkül zajlott, a két és fél órát azonban még így is kevésnek éreztem, talán még kétszer ennyi ideig el tudtam volna hallgatni Einaudi játékát, amely nem csak a tehetségétől és a kísérleti szellemtől különleges. A legnagyobb varázsát ugyanis az adja, hogy mindez szívből szól.

 


Fischer Viktória

Fotó: Müpa Facebook-oldala

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma