2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.01.01

A XX. századi kultúrának hatalmas mérföldköve volt, amikor 1951-ben megjelent a Zabhegyező és szerzőjét beírta a köztudatba aki pont ez elől menekült el élete hátralévő részében. Az amerikai irodalom egyik legmegosztóbb alakja, Jerome David Salinger ma lenne 97 éves.

Jerome David Salinger 1919 első napján született Manhattanben, zsidó családba. Már a középiskolában foglalkozott az írással, legyen szó az iskolai lap szerkesztéséről, vagy történetek kitalálásáról. Harcolt a második világháborúban, amely érzelmileg megviselte és több történetében téma volt a háborúból hazatérő fiatalok élete.


salinger


1951-ben jelent meg legismertebb regénye, a Zabhegyező. A XX. század egyik legfontosabb regényének tartott írás ma is megosztja az embereket: több országban cenzúrázták vagy betiltották, máshol kötelező olvasmány lett Holden Caulfield története, akinek gondolatain keresztül ismerjük meg világlátását. Salinger azt ragadja meg, hogyan lép át a gyerek felnőttkorba, a tinédzser állapot minden problémájával együtt; más olvasatok szerint így fejezte ki a második világháború traumáját. Rossz tapasztalatai miatt Salinger sosem engedte meg, hogy adaptálják a művét, amely szerinte nem is működhetne filmként, hiába merült fel újra és újra a kérdés majd’ 60 éven át.


A regény magyar fordítása miatt a hazai olvasók körében is megosztó reakciókat váltott ki. Gyepes Judit 1964-ben megjelent fordítása elavult kifejezésekkel és félrefordításokkal van teli, amely címnél bukik ki igazán, hiszen annak semmi köze az eredeti Catcher in the Rye-hoz. A 2015-ben Rozsban a fogó címmel adták ki újra, Barna Imre interpretálásában, amely hűségesebben követi Salinger eredetijét és bevállalta a nem túl olvasóbarát cím tükörfordítását is.


Salinger kultuszát csak tovább növelte, hogy a hatvanas évektől kezdve a nyilvánosságtól visszavonultan élt, nem publikált, 1980 után pedig interjút sem adott. Kiadatlan művei iránt így máig hatalmas az érdeklődés.


2010. január 27-én halt meg otthonában, végrendeletében pedig pontosan meghatározta, hogy írásait 2015 és 2020 között publikálják.

SZFE_harmadeves_zenes_szinesz_szakos_hallgatoi_c_Ujhegyi_Eva

2016.12.04

MusicOnStage címmel mutatkozik be a Müpa új ismeretterjesztő sorozata, amely a Fesztivál Színházban avat be a zenés színpadi műfajok történetébe. A témát jól ismerő Erkel-díjas zeneszerző és operarendező, Selmeczi György december 6-tól kezdve négy előadáson át vezet be a törzsi rítusoktól az amerikai zenés színházig terjedő szellemtörténeti anyagba.

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

Roma, dzsessz, balkáni és klasszikus zenéket felvonultató fesztivált tartanak jövő ősszel a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt), az Esterházy-kastélyban. A Herbstgold elnevezésű program első napján, szeptember 6-án Nicolas Altstaedt vezényletével fellép az Osztrák-Magyar Haydn Filharmonikusok, amely a kismartoni Esterházy-kastély rezidens zenekara lesz az év végétől. A koncerten Beethoven, Sosztakovics és Haydn művei csendülnek fel.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma