Klasszikus/neoklasszikus tánc kategóriában első helyezést ért el a berlini TANZOLYMP Nemzetközi Táncfesztiválon Ruip Katica, a Magyar Nemzeti Balettintézet – a Magyar Nemzeti Balett előkészítő iskolájának – 3. évfolyamos növendéke. A tehetséges fiatal táncos teljesítménye alapján lehetőséget kapott, hogy bemutatkozhasson a Theater des Westensben február 18-án megrendezett gálán is, ahol zajos sikert aratott.

„Azért nem apad ki bennem a vágy, hogy színházat csináljak, mert tudom, hogy rengeteg remekmű van, amihez még nem nyúltam hozzá, amelyek mindig közelebb visznek magamhoz. Amelyek által jobban meg tudom ismerni azt, ami mindig is izgatott: hogy miért kerültem erre a világra” – mondja Bocsárdi László, akinek a vezetése alatt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a progresszív romániai magyar színjátszás egyik legfontosabb műhelye lett. Az igazgató-rendező a színházcsinálás korai éveiről, a megtett útról és a színház szerepéről is beszélt a Játéktérnek.

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Izgalmas filmek, bemutatók, premier előtti vetítések a frankofón világból a cannes-i, berlini, torontói fesztiválsikerek után bő egy hétig Budapesten a Corvin, Toldi és Puskin moziban, a Széchenyi Fürdőben, illetve a Francia Intézetben, valamint az ország 12 városában. 19 film 8 országból.

Városokról és a benne élő közösségekről szóló, fesztiváldíjas dokumentumfilmeket vetítenek március 7-10. között a 11. Budapesti Építészeti Filmnapokon a Toldi moziban. Az Apokalipszis később szlogent viselő szemle új nézőpontokat kínál a városi átalakulások nyomon követéséhez. A nyitófilm a Petrilla bolygó című, román dokumentumfilm, amely – a műfajra nem jellemző módon – a 2017-es Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) nyert közönségdíjat.

Navad Lapid izraeli rendező Szinonimák című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon szombaton. A Juliette Binoche vezette nemzetközi zsűri döntése a film vegyes kritikai visszhangja alapján meglepetés.

Dés Lászlót életműdíjjal, Szabó Tibort (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbertet (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címmel jutalmazták az Artisjus 2019-es díjainak átadóján hétfőn Budapesten.

A Zsolnay Vilmos Fúvószenekar (Zsolnay Wind Orchestra) a hétvégén rendezett 21. Prágai Nemzetközi Fúvószenekari Fesztiválon három díjat nyert.

Tomboló sikert aratott Edita Gruberova a hétvégén a Lammermoori Lucia címszerepében, ám rajta kívül is négy másik kiváló külföldi és magyar énekes örvendezteti meg az Erkel Színház közönségét a következő hetekben. Az Opera saját kiválóságai, Kolonits Klára és Sümegi Eszter főszerepekben, míg Elīna Garanča és Sonya Yoncheva gálaesteken lép a közönség elé, de az Opera Zenekar kíséri Olga Peretyatko áriaestjét is a Müpában.

Az Európai Unióban mintegy 8,7 millió ember, a munkavállalók 3,8 százaléka dolgozik kulturális területen, vagy foglalkozik a szektorral kapcsolatos tevékenységgel. Magyarországon mintegy 147 ezer ember dolgozik a kultúrát érintő területek egyikén – derült ki az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.

Belépődíj nélküli előadásokat hirdetett a Nemzeti Színház olyan felnőttek számára, akiket élethelyzetük megakadályoz abban, hogy színházlátogatók legyenek. Az ingyenes előadásokat az idén indult új program, #anemzetimindenkie keretében hirdetik meg. A sorozat első előadása hétfőn a Vitéz lélek volt.

Lázár Ervin program néven az általános iskolások kulturális eseményeken való részvételét, Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában címmel pedig nagyprodukciók létrehozását támogatja a kormány, amely a vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működését segítő források biztosításáról is határozatot hozott.

Immár másodszor ünneplik a magyar széppróza napját Jókai Mór születésnapján, február 18-án; a Magyar Írószövetség kezdeményezéséhez ebben az évben is számos szervezet csatlakozott az egész Kárpát-medencéből.

„Olyan reformokat vezettünk be, amelyekkel egyrészt a digitális térben, másrészt közösségi helyszíneken, például fesztiválokon, színházakban közvetlenül is megszólítottuk a kortárs magyar irodalom potenciális olvasóit” – mondja Szentmártoni János író, költő. A Magyar Írószövetség elnöke a magyar széppróza napjáról, a Versmaraton újdonságairól, kortárs költők verseire kiírt képzőművészeti pályázatról és az intézmény feladatairól is beszélt.

Nagy Gábor József Attila-díjas költő és Paszkál Gilevszki macedón költő, műfordító vette át idén a Balassi Bálint-emlékkardot, amelyet szerdán adtak át a budapesti Gellért Szállóban.

Andy Warhol megosztó művész, különös egyéniség volt, akinek munkásságát lehet szeretni, és el lehet utasítani, de a művészet iránt érdeklődőknek nem lehet kikerülni a vele való találkozást – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális ügyekért felelős államtitkára kedden, Békéscsabán. Fekete Péter az „Ezüst úton a bölcsőtől a ...-ig" című, Andy Warhol műveit bemutató kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy ennek a találkozásnak a lehetőségét teremtette meg most a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum.

Filmekből és irodalmi művekből is jól ismerhetjük azt a képet, hogy gyümölcsökkel és borral gazdagon megrakott asztalok körül jeles római férfiak tógában hevernek, táncosokat vagy más attrakciót figyelnek, miközben Dionüszosznak és Vénusznak hódolva átadják magukat az élvezeteknek. Első hallásra furcsának tűnik, mégis igaz: ehhez hasonló jelenetek a IV. században a mai Magyarország területén, egy Balatonhoz közel eső római villában – melynek urát Seusónak hívták – úgyszintén előfordultak.

Ritkán részesülhet látogató ennyire friss és modern élményben egy már elhunyt művész gyűjteményes tárlatán, mint Korniss Dezső kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában. A célját és feladatát korán kijelölő festőművész – a magyar hagyományokat és Bartók zenéjét követve – rendkívül látványos színvilágú, magyar neoavantgárd művészeti stílust alakított ki. Ezt az utat nem hagyta el soha, csupán kísérletező hajlamának engedve, különböző forrásokat felhasználva újította meg festészetét.