2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.03.15
Varga Adrienn

A Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság március 11-én 17 órakor mutatta be Móser Zoltán új könyvét, A voltat nézni kegyelmesen című művet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi-teremében. A Napkút Kiadó gondozásában megjelent könyvről Móser Zoltán és Dr. Hóvári János számolt be.

DSC_9257_Copy


Szigetváron hosszú évek óta megemlékezik a város valamilyen formában arról a jelentőségteljes eseményről, amely több száz évvel ezelőtt történt, és jócskán meghatározta színes magyar történelmünket. A januárban megkezdődött Zrínyi Miklós-emlékév alkalmából még nagyobb figyelmet szentelünk a múltnak, Móser Zoltán új könyve is erről tesz tanúbizonyságot. A voltat nézni kegyelmesen című könyvben fényképezőgépén keresztül mutatja be történelmünk egyik legfontosabb állomását.


DSC_9193_Copy


Dr. Hóvári János, a Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke az eseményen elmondta, hogy ez a kötet az emlékév első olyan kiadványa, amellyel gondolkodtatni kívánnak a mában, örökséget hagyni a jövőnek: mert a szigetvári emlékvilág volt, van és lesz.

„Móser Zoltán kalandozása a múlt és a jelen Szigetvárában olyan, mintha valaki szét akarná oszlatni a ködöt, és megmutatni, ha kell leselkedve, ha kell furmányosan, az eltűnő idő időtlenségét. Mert a múlt mégsem múlik el teljesen, töredék cserepei beleépülnek a mába. Sokszor oly ravaszul, hogy nem is tudjuk: itt vannak velünk” – mondta Dr. Hóvári János, majd hozzátette: „jó szem, jó szív és persze sok tudás kell ahhoz, hogy meglássuk a jelenben a múltat”.


DSC_9311_Copy


Arról, hogyan is készült a könyv, Móser Zoltán Balogh Rudolf-díjas magyar fotóművész, etnofotográfus és író így fogalmazott: „Tedd fel a húst, főzd meg vízben, sóban, abárold meg, azonban petrezselyemgyökeret és vereshagymát bővön tégy belé, főzd meg jól véle. Annakutána ecetezd meg jól, egy kevés bort is bocsáss belé; borsot, gyömbért, szerecsendióvirágot belé, és add fel” – illusztrálta az író, aki méltóképpen egy csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyvében olvasható, Balázs-lév címszó alatti recepthez hasonlította az alkotás folyamatát.


DSC_9293_Copy


Szigetvár nemcsak számunkra jelképes helyszín, de a horvát és a török történelemnek is fontos. Többek között itt halt meg Zrínyi Miklós, aki hősies csatában próbálta megfékezni a muszlim hódítókat, de itt vesztette életét Nagy Szulejmán is, akinek uralkodása alatt az Oszmán Birodalom a legfényesebb korszakát élte.


Gordan Grlic-Radman, Horvátország budapesti nagykövete is tiszteltét tette az eseményen.

„Ma este a történeteket hallgatva visszatértem a mi közös történelmünkbe, ahol magyarok és horvátok közösen harcoltunk azokért az értékekért, amelyeket fontosnak tartottunk és tartunk ma is. Közös erővel meg kell védenünk azt az örökséget, melyet megkaptunk” – fejtette ki Horvátország budapesti nagykövete.


DSC_9354_Copy


Az esemény házigazdája Egeresi Zoltán Törökország-szakértő volt, valamint felszólalt Szörényi László irodalomtörténész is, aki a megjelent mű történelmi hátteréről beszélt.

Az emlékbizottság tervei szerint szeptember 7-én, a szigetvári vár ostromának 450. évfordulóján egyszerre látogat a városba Áder János magyar, Recep Tayyip Erdogan török és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő.


DSC_9328_Copy


Varga Adrienn

Fotó: Csákvári Zsigmond

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma