2017.04.13

Interjú követ interjút, amikor én is beszélgethetek Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművészekkel a Fesztiválakadémiáról, amelynek szervezésébe már másodszor vágnak bele. Ahol a gyerekek mesterektől tanulhatnak zenélni, továbbképzik a zenepedagógusokat, várják a kvartettbe rendezett orvosokat, az egyik koncertjüket pedig a Széchenyi fürdőben tartják. Majd júniusban. Addig szerveznek, mert van mit.


„A kamarazenei irodalom 80 százaléka, mint például Mozart és Haydn kvartettjei, Brahms szextettjei vagy a szonáták azért íródtak, hogy az emberek társaságban muzsikáljanak.”

Kokas Katalin


_D0A1751_Copy


Kapkodjuk tehát a fejünket, amikor elsőként Kokas Katalin kezd el mesélni a programról, majd az egyik tévés interjút letudva Kelemen Barnabás is csatlakozik. Egymás szavait egészíti ki a pár, amely a harmadik gyermekét várja a hatalmas szervezési feladatok közepette. Nem is mertem megkérdezni, hogy a zenei program összeállítása mellett hogyan tudnak megfelelni ilyen áldott állapotban a logisztikai kihívásnak, de maguktól is arra terelték a szót.

 

Mikor kezdődött a szervezés? Lehet egyáltalán egy időpontot meghatározni?

Kokas Katalin: Az ember évekkel előre kezd el megtervezni egy ilyen programot. Hogy idén milyen művészek érkeznek hozzánk, az lehet, már három-négy éve megfogalmazódott bennünk. Sok művész ugyanis évekkel előre leköti magát. Nem lehet megállítani ezt a folyamatot, árad, folyik, mint a Duna. A fesztivál pont arra figyelmeztet, hogy leírhatok egy ötletet, amelyet aztán lehet, évekkel későbbre kell halasztanom. Annyira sokrétű ez a fesztivál, és olyan sok generációt, korosztályt ölel át, annyi lehetőséget ad a találkozásra, hiszen életre szóló zenei vagy emberi barátságok, szakmai kapcsolatok születhetnek, amelyekből aztán mindenki maga táplálkozhat.

 

„Ők már nem akárkik. A világhír benne foglaltatik a jövőjükben.”

Kokas Katalin

 

Már most látod a következő tíz évet? Nehéz lehet úgy szervezni, hogy közben minden olyan gyorsan változik, ott van ugyanakkor a kényszer, hogy a legjobbakat nyerjétek meg magatoknak.

K. K.: Ha úgy nézem, a végtelenben gondolkodunk. Azzal például, hogy elindítjuk az első kosoztályos Fehér Ilona Hegedűversenyt, és meghívjuk rá a legkisebb korosztályt is – nincs ugyanis alsó limit, csak tudásszintet nézünk a világ minden tájáról érkező jelölteknél –, tulajdonképpen lehet, hogy megalapozzuk az itt tíz-húsz év múlva fellépő nagy művészek magját. Ők azok a gyerekek, akik a hangszerükkel hivatásszerűen foglalkoznak öt-hat éves koruktól kezdve, és a saját országukban elértek már eredményeket és energiát fektetnek abba, hogy eljöjjenek Magyarországra, akár a Távol-Keletről vagy Amerikából. Ők már nem akárkik. A világhír benne foglaltatik a jövőjükben.

 

Izgalmas programnak ígérkezik a gyermekek számára. Lesz majd első, második és harmadik helyezett?

K. K.: Ez nem olyan verseny lesz, ahol a helyezések számítanak. Sokkal inkább szól majd a tehetségkutatásról, a tehetségek felkarolásáróNemzetközi l, de mi magyar pedagógusainknak is szeretnék megmutatni, hogy mi a szint a világmezőnyben. Mert egyébként se egy magyar család a tehetséges gyermekével, se egy magyar pedagógus nem engedheti meg magának, hogy saját érdeklődése okán külföldi alapfokú versenyeken vegyen részt, hallgasson bele a produkciókba. Itt erre a diáknak és a tanárnak is lesz lehetősége. Magyarországon ez az első ilyen fesztivál, amely ráadásul kiváló zsűritagokat soroltat fel, beleértve Mimi Zweiget, aki Amerikában az egyik leghíresebb alap-, közép- és felsőfokú professzor, és egyébként ő volt a világ egyik legünnepeltebb hegedűművészének, Joshua Bellnek a tanára is. Na, most ezek a pedagógusok órákat tartanak majd a versenyre jelentkező diákoknak. De még itt sorolhatjuk fel a Koreában híres nagyszerű hegedűtanárt, Hyuna Kimet vagy Sebestyén Katalint, aki a híres magyar tradíciót folytatta a Brüsszeli Zeneakadémián, mert Hubay Jenő és Gertler András után nagyon sokáig ő volt a tanszékvezető. Magyarországot pedig Ácsné Szily Éva és Dénes László mesterek képviselik. Ők egy egész héten át képzik majd a diákokat, ezeket a tanórákat pedig a zenepedagógusok is hallgathatják.

 

FESZTIVÁLAKADÉMIA BUDAPEST 2017

2017. június 10. és 16.

Liszt Ferenc Zeneakadémia, Pesti Vigadó, Ádám Jenő Zeneiskola,

Régi Zeneakadémia, Széchenyi fürdő

 

_D0A1779_Copy


Hogyhogy a tanárok is „iskolapadba ülnek”?

K. K.: Mert pont a pedagógustársadalom nem engedheti meg magának, hogy aktívan zenéljen, hiszen olyan őrületesen sokat tanítanak, ami igénybe veszi az ember lelkét, szellemét. Ha valóban oda akarja magát adni annak a 20-30 gyermeknek, elfogy az energiája, vagy alig jut arra, hogy ő maga is zenéljen. Ez a fesztivál lehetőséget ad arra, hogy kisebb kamaracsapatokba osztva gyakoroljanak. Ezzel talán újra tápláljuk bennük az érzést, hogy nemcsak tanítani csodálatos, hanem zenélni is kell, mert anélkül nem lehet élni.

 

Tapasztaltatok a tavaly elindított Fesztiválakadémia során olyan hiányt, amelyet mos igyekeztetek pótolni?

Kelemen Barnabás: Már tavaly abból indultunk ki, hogy a Zeneakadémia, ahol több másik helyszín mellett szervezünk programokat, nyáron kihasználatlanul áll, ha pedig fesztivált szervezünk a falai között, az adottságait is használjuk ki. Az volt a célunk, hogy tanítsanak is azok a művészek, akikkel már sokat dolgoztunk együtt. Erre persze van példa a világban, arra azonban, hogy a művészek együtt zenélnek a növendékekkel, nem sok. A korosztályos Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny azért hiánypótló Magyarországon, mert még hasonló sem volt. Pedig akármerre nézünk, Szerbiában, Horvátországban, Ausztriában is vannak nemzetközi korosztályos hegedűversenyek, ahol mi nagyon sok jó barátunkat ismertük meg 12-15 éves korunkban.

K. K.: Korcsoportonként rendezzük a diákokat, akik kapnak egy órarendet, és tanároknak jelentkező egyetemisták irányítják majd őket. A hat nap során belehallgathatnak a művészek próbáiba, a művészek műhelymunkáiba, amikor az egyetemistákkal dolgoznak együtt. Az egész programot áthatja Kodály hagyománya, aki sokakkal együtt felismerte, ép testben ép lélek. A zenész társadalom ugyanis sok olyan testi, fizikai problémával küzd, amelyre a mozgás, a speciális technikák jó megoldást jelentenek.

K. B.: Az énekes légzésétől kezdve a fúvós légzésén át sok mindent megmutatunk, és például rengeteg aszimmetrikus hangszer is létezik, amellyel nem egyszerű dolgozni. Ráadásul a színpadi fellépés mindenki számára különböző feszültséggel jár, amelyet valaki fel tud dolgozni, sokan viszont nem. Az a fajta mozgásterápia, amelyet Kovács Géza doktor és kutató, Kodály Zoltán nagyon jó barátja kidolgozott, nálunk szerephez jut, hiszen az ő egyedüli szellemi képviselője, Pásztor Zsuzsa, aki ráadásul Kadosa Pál növendéke volt a Zeneakadémián, adja tovább a tudását a Fesztiválakadémián. Arra fog figyelmeztetni minket, hogy a kisgyermekek számára több mozgásos pihenőt kell tartani. Nagyon könnyű ugyanis azt kihasználni szülőként, hogy a gyermek irányítható, és évekkel később derülhet csak ki, valamit rosszul csináltunk, esetleg a saját gyermekkori vágyainkat kényszerítettük rá. Fel kell ismerni, hogy hiába tehetséges zenészek ők, még gyerekek, és amíg csak lehet, annak is kell maradniuk. Mozogniuk, barátkozniuk kell, ismeretségeket kötniük. Emberi érzéseket szeretnénk közvetíteni, hiszen a zeneművek is emberi történetekről szólnak, legyen az opera, színházi előadás, balett vagy zene. Néha egyértelműek ezek az érzések a kottát és a szöveget olvasva, máskor azonban nem, ezért is kell ezeket megélni.

 

„A teljes fesztivál Kodály emlékét ápolja, akinek fő mottója volt, hogy a zene mindenkié.”

Kelemen Barnabás

 

És akkor ott van a másik oldal: akik nem követték vagy követhették az álmaikat.

K. B.: Bizony, hányan szerettek volna zenélni, de nem engedték nekik azzal a jelmondattal, hogy „legyen egy normális szakmájuk is”. Nagyon sok olyan idős, felnőtt korú ember van, aki mindezek ellenére nem tette le a lantot, és amellett, hogy napi rendszerességgel például szívműtéteket végez, a hangszerével is elboldogul.

K. K.: A teljes fesztivál Kodály emlékét ápolja, akinek fő mottója volt, hogy a zene mindenkié. Ezért tavaly már elindítottuk azt a programunkat, amellyel szakmájukat más irányba folytató orvosokat, ügyvédeket vagy éppen gyógyszerészeket szólítottunk meg, és hívtunk mesterkurzusainkra. Hasonlóról egyáltalán nem tudok a világban. Ez a fesztivál kiemeli azokat, akik bebizonyítják, hogy

 

a kamarazenei irodalom 80 százaléka, mint például Mozart és Haydn kvartettjei, Brahms szextettjei vagy a szonáták azért íródtak, hogy az emberek társaságban muzsikáljanak.

 

Őket szeretnénk segíteni az útjukon, hiszen nemcsak órákat kapnak, hanem fel is lépnek a Pesti Vigadóban.

K. B.: Tavaly már többször telt ház előtt játszottak. De minden programunk nagyon népszerű. A Solti Teremben például az, amikor Paganini Capriccióját Lendvay József adta elő, vagy amikor Bartók Vonósnégyeséről Kocsis Zoltán tartott előadást. Utóbbi esetében nem is fértünk be, és át kellett menni a nagyterembe. Mivel az első két nap után az orgona felújítása miatt nem áll rendelkezésre a Zeneakadémia, most a Pesti Vigadóban tartjuk ezeket.

K. K.: Idén ráadásul a teljesen fanatikusokból indulunk ki, akik minden programon ott szeretnének lenni. Mindennap Fazekas Gergely műismertetőjével kezdünk egy kávé mellett, amely érdekes, izgalmas, és a nagyközönségnek szól. Innentől fogva három-négy koncerten játszhatnak együtt a művészek a fiatal, a világ minden tájáról és természetesen Magyarországról is érkező egyetemistákkal. A világirodalom gyöngyszemeivel foglalkoznak itt a legkülönlegesebb kamaraművek közül. Aztán naponta tartunk tanórákat, például Kodály Zoltán hegedű-cselló duójáról Barnabás és Fenyő László beszél majd, akik a mű technikai és zenei töltéséről is beszámolnak, és akiket kérdezni is lehet majd. Természetesen az egyik este elő is adják a darabot. Exkluzív programjaink sorába illeszkedik, hogy a Széchenyi fürdőben június 12-én a fesztivál művészcsapata eljátssza Händel Vízizenéjét, amelyet akár a medencéből is meghallgathatunk.

 

_D0A1854_Copy


Milyen látogatottságra számítotok ilyen izgalmas programok mellett?

K. B.: A Zeneakadémia például 900 fős, amely többször meg is telt tavaly. A fesztivál kezdetén még nem adtuk el például az összes jegyet a záró műsorra – egy kamarazenei fesztiválhoz képest nem nagyon értették, mit keres a címben Shakespeare és Kurtág neve együtt –, de ahogy elindult a program, a második napra már nem lehetett jegyet kapni. Híre ment tehát annak, mi történik itt. Tavaly egyébként négynapos volt a fesztivál, most már hét napunk van a kurzusok megtartására. A versenyre öt korcsoportban tíz-tíz diákot tudunk befogadni hegedülni, ők lesznek egyúttal a Halász Ferenc Akkreditált Pedagógus Találkozó diákjai is. Az ötven, 18 év alatti gyerkőc mellett azonban mintegy 50-80 diákot várunk, akik bármilyen hangszeren játszanak, legyen az hegedű, brácsa, cselló, fuvola, nagybőgő, zongora, klarinét, vagy énekelnek. Visszatérő művészeket és diákokat is köszönthetünk majd, de új színfoltjai is lesznek a programnak. Itt lesz például Shai Wosner is, aki magyar származású szülők Izraelben született, New Yorkban élő gyermeke, aki tavaly Kocsis Zoltánnal együtt játszott egy Beethoven-zongoraversenyt a MÜPA-ban. Sikerült meggyőzni még Komlósi Ildikó primadonnát is, hogy tanítson nálunk.

 

Ki lehet emelni egy programot ebből a színes kavalkádból?

K. B.: Amellett, hogy a Széchenyi fürdőben tartott koncert sem átlagos, az egyik legizgalmasabb program, amely kicsit más lesz, mint a többi, az a június 15-ei koncert, ahol átjárást keresünk a népek zenéje és a klasszikus zene között. A cigányzenét Sárközy Lajos, a magyar népzenét Pál István Szalonna, a délszláv-balkáni zenét a Söndörgő, a zsidó zenét Nógrádi Gergő képviseli. Utóbbit a kántorok Pavarottijaként is szokás emlegetni, aki most jött haza egy amerikai koncertsorozatról. Lesz még tangó, Komlósi Ildikó a Carmenből énekel, és lesz jazz is, hiszen Sárközy Lajos elképesztő jazzhegedűs.


Bővebb információ: http://fesztivalakademia.hu/.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma