IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.14

Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Amilcare Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban. A 20 év kihagyás után műsorra tűzött darabban a pályafutása 25. évfordulóját ünneplő Sümegi Eszter debütál a címszerepben. A rendkívüli előadói apparátust igénylő művet Kesselyák Gergely vezényli, a darab híres balettbetétjét, az Órák táncát Barta Dóra koreografálta.

gioconda_kreativ_1920x1280px
Fotó: Magyar Állami Operaház


1999 után látható és hallható újra az Erkel színpadán Ponchielli Giocondája. Az 1876-ban bemutatott művet már 1883-ban játszotta a Nemzeti Színház, 1884-től pedig a frissen nyílt Operaház műsorára is kitűzték, az elmúlt húsz évben azonban kikerült a hazai figyelem középpontjából. A zeneszerző tíz operája közül ez a leghíresebb.

Ponchielli a milánói konzervatóriumban Puccini tanára volt, így természetes, hogy legnagyobb operája helyet kapott a Puccini Itáliája évad programjában. A Victor Hugo drámája nyomán született librettót az álnéven dolgozó Arrigo Boito írta.


A komponista a számára elsőre kuszának tűnő szövegkönyvhöz végül megtalálta a megfelelő zenei nyelvezetet, így született meg a grand opéra jegyeit magán viselő, bonyolult, összetett cselekményű és zenéjű Gioconda. Ez a komplexitás nehéz feladat elé állítja a rendezőt, aki az Opera új produkciójában Almási-Tóth András, az intézmény művészeti igazgatója. A darab a – létre nem jövő – emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt: az álom és valóság határán mozgó, romantikus karakterek nehezen találnak egymásra.


Sumegi25_r
Sümegi Eszter
Forrás: Magyar Állami Operaház


Az elszigeteltséget, az egymáshoz vezető utak korlátozottságát Szendrényi Éva díszletei teszik láthatóvá. A kortalan Velence látképe a város karneválok mögött húzódó sötét világát mutatja meg: a szűk sikátorokat, a barátságtalan csatornákat és – a színpadon megjelenő vízen keresztül – a tenger rejtette veszélyeket. Tóth Bori jelmezei hideg színekkel teszik még szemléletesebbé az egymástól elhidegült személyek közös vonásait, szembeállítva velük Gioconda vérvörös szoknyáját, s ezzel jellemét is.


A Giocondában nincs egyetlen főszerep, közel az összes énekest ugyanolyan kihívások elé állítja a szerző. Az opera előadása tehát egyenletesen magas színvonalú énekes szólistákat kíván. Sümegi Eszter címszereplése mellett a produkcióban színpadra lép többek közt Wiedemann Bernadett (vak asszony), Alexandru Agache (Barnaba), Boncsér Gergely (Enzo), Gál Erika (Laura) és Cser Krisztián (Alvise) is. Az opera leghíresebb részletét, a koncertdarabként is gyakran elhangzó Órák tánca című balettbetétet a Magyar Nemzeti Balett művészei, Audisio Alessandro, Boros Ildikó, Ciacci Michele, Kerényi Miklós Dávid, Sorokina Nadezhda és Szilágyi-Sári Réka adják elő Barta Dóra, a Kecskemét City Balett és a Badora Társulat vezetőjének koreográfiájára. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Kesselyák Gergely vezényli.


gioconda_met_1982
Marton Éva Gioconda szerepében 1982-ben
Fotó: martoneva.hu


Az egykori Gioconda, Marton Éva mint művészeti konzultáns segítségével születő produkciót február és március folyamán összesen hat alkalommal tekintheti meg a közönség az Erkel Színházban.


Forrás: Állami Magyar Operaház

 

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma