kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.05.07

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hetente egyszer hajóra száll, hogy az irodalom zenével és multimédiával, illetve új közönséggel találkozhasson. Erről tartott közös sajtótájékoztatót Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója és Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője. Demeter Szilárd elmondta: a Károlyi-palota falain kívülre szeretné vinni a múzeumban megszülető tartalmakat, az intézményt pedig Közép-Európa egyik irodalmi központjává tenné. A részletekről kérdeztük.

 
Demeter_Szilard_Bognar_Attila
Demeter Szilárd és Bognár Attila a sajtótájékoztatón
Forrás: PIM

A sajtótájékoztatón elmondta: úgy érzi, eljött az idő, hogy kilépjenek a komfortzónából a PIM eseményeivel. Mi az, amiben mindenképpen változást szeretne elérni?

A PIM-et eddig is a bátorság jellemezte, mármint a kiállításait tekintve. Amiben mindenféleképpen szeretnék változást elérni, az az, hogy legyünk produktív viták generálói. Nem föltétlenül muzeológiai feladat, bár manapság a provokáció már nem áll messze a muzeológiától sem. Én nem öncélú, vagy marketingértékű „provokációkat” szeretnék, hanem gondolatébresztő vitákat, együttgondolkodást, együttműködést, közös alkotást, kísérletezgetéseket. Valamit, amitől a magyar kultúra elevenebbé, izgalmasabbá, élhetőbbé, szerethetőbbé – vagyis megtartóbbá erősödhet.


Jammal
A közös programsorozat május 7-i alkalmán a Jammal and The GrooveTroop is fellép
Fotó forrása: Facebook

 

Hogy jött az ötlet, hogy épp az A38 Hajóval valósuljon meg az első együttműködés?

Adta magát. Az egyik hobbim a zenélés, különböző zenekarokkal többször fölléptem már az A38 Hajón, a vezetőjével, Bognár Attilával régi ismerősök vagyunk. Mondhatni, egyszerre kerestük egymást. Amikor azon gondolkodtam, hogyan tudjuk kivinni a Károlyi-palotán kívülre mindazt az izgalmas tartalmat, ami a PIM-en belül megtermelődik, vagy csak körvonalazódik, az A38 Hajó volt az egyik első helyszín, ami eszembe jutott. Van egy sajátos erőtere, amiben szervesülhet a kortárs irodalom, a zene, a színművészet és a multimédiás alkotás. Nem beszélve arról, hogy nagyon jó az infrastruktúrájuk, a Petőfi TV-nek régi beszállítói.


Kifejezetten azt szeretném – anélkül, persze, hogy a különböző produkciók tartalmába beleszólnék –, hogy az irodalom, a zene és egyéb társművészetek a maguk természetességében bocsátkozzanak párbeszédbe, a különböző művészek ott a helyszínen hozzanak létre olyan közös alkotásokat, amelyek legalább egy estére visszaadják a kultúra egészének elevenségét.


Lehet, hogy esetleges lesz olykor, lehet, hogy néha elbeszélnek egymás mellett – de hát a művészek emberből vannak, és ez az emberi vonatkozás az, ami izgalmas. Hogy hogyan tud egy, a végesség tudatával megvert lény, ha nem is az örökkévalóságnak, de majdnem annak dolgozni.


Tele vagyunk feladványokkal. Mihez kezd egy kortárs író egy rezidens zenekarral és egy DJ-vel? Hogyan reagálnak irodalmi szövegekre vizuális művészek? Mit kezd egy színész halott fehér emberek szövegeivel, ha épp az a feladat, hogy – mondjuk – „Csáth-koncertet” kell adnia? Egy pályakezdő irodalmár és egy pályakezdő zenekar megtalálja-e a közös hangot? Van-e nekik ilyen? Ha nincs, ki tudnak-e alakítani egyet legalább egy este erejéig? Ésatöbbi. Ráadásul szórakozni szeretnék, tartalmasan kikapcsolódni, nézni, ahogyan valami izgalmas megszületik a szemünk előtt.


csath3_600x285
Csáth Géza munkáiból halálának 100. évfordulója alkalmából
a napokban nyílt emlékkiállítás a PIM-ben

 

Említette, hogy kidolgoznak a Digitális Irodalmi Akadémián belül írói életpályamodellt. Miért szükséges ez, és miben állna?

Egy hegyet azért másznak meg, mert ott van. Írói életpályát azért raknánk össze, mert nincs. Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy van-e szükség rá. (Ha nagyon mélyen magamba nézek, és leveszem a főigazgatói szemüvegemet, akkor kifejezetten elleneznék egy ilyent. Nagyon nem szeretem, amikor az írók-költők verik az asztalt, hogyaszongya, adjanak nekik pénzt, mert az nekik alanyi jogon jár. Nem jár. Na, mindegy. Ez maradjon köztünk.)


Igazából az alapötlet abból a felismerésből származik, hogy a különböző ösztöndíjak nem épülnek egymásra, nem hasznosulnak a társadalom, vagy szűkebb értelemben vett írószakmai szcéna számára igazán. Adott a Móricz-ösztöndíj: a kezdő írók megírják a pályázatot, a szerencsés nyertesek megkapják a pénzt, az ösztöndíjidőszak végén leadják a kéziratot, csókolom. A DIA nagy öregjei pedig élvezik a megérdemelt juttatást valahol az Olümposz környékén, de sok közük nincs a móriczosokhoz.


pim1_500x333
A 2015-ös Móricz-ösztöndíjasok a PIM-ben: Lengyel Imre Zsolt, Neszlár Sándor,
Kalapos Éva Veronika és Farkas Wellmann Éva. Fotó: Kultúra.hu

Ezért mi szeretnénk egy alkotói ösztöndíjat a középgeneráció számára is, legyen Petőfi Lükeion, ha már annyi akadémia van, legyen líceum is. Ők mentorálnák a pályakezdőket, tisztelettel megszólítanák, olykor halandók közé csábítanák a nagy öregeket is, vagyis ők lennének az irodalmi derékhad. Tehát a legtehetségesebbeket már pályájuk kezdetétől egészen az élő klasszikussá válásig segíteni tudnánk. Nem csak pénzzel, hanem különböző lehetőségekkel is, nyilván.

 

Arról is beszélt, hogy szívesen kilépne az irodalom „burkából”, és nyitna az összművészeti projektek felé. Részletezné, mire gondol?

Erről szól az A38 Hajóra költözés, emellett szeretnék egy kulturális inkubátorházat is létrehozni a Kassák Múzeum földszinti termeiben, ahol kifejezetten fiatal művészek számára nyitnánk – majd, ha sikerül felújítani – divatos szóval „co-working” irodát. Nem idegen a PIM-től ez a gondolkodás, baromi nehéz irodalmi szövegekből kiállításokat rendezni, szükségszerűen hozzá kell nyúlni a társművészetek eszköztárához.


dsz
Demeter Szilárd
Fotó forrása: PIM


Mindemellett folyamatosan keressük azokat az innovatív megoldásokat, amelyek túllépnek önnön árnyékukon.

Néhány ilyen már a látóterünkbe került. Jelenleg várjuk, hogyan dönt a kormány a költségvetési vitában, mi beáraztuk, mit szeretnénk csinálni, és az mennyibe kerül. Ha megítélik a szükséges forrásokat, akkor megcsináljuk, mert akarat van rá, a célt látjuk. Ha kevesebbet kapunk a kértnél, akkor is megcsináljuk, csak épp átütemezve.


A gyermekirodalmi központ létrehozásának mi a célja? Milyen szerepet kapna ebben a Mesemúzeum?

Egyrészt szeretném, ha a gyermekem abban az élményvilágban nőne fel, mint ami nekem is osztályrészemül jutott. És ezt az olvasás biztosította számomra. Nyilván, ezt szeretném minden gyermek számára is. A családapai szempontjaimon túl pedig ez egyszerű matek: az olvasáskultúra teret veszít, egyre kevesebben olvasnak szépirodalmat, egyre kevesebben vásárolnak kortárs magyar irodalmat.


mesemuzeum
A Mesemúzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye
Forrás: mesemuzeum.hu


A korfa olyan, amilyen, ha nem feccölünk abba energiát, hogy az ifjúságot megtartsuk, vagy visszacsábítsuk az irodalom terébe, akkor előbb-utóbb elfogy az olvasó, és akkor kinek írnak az írók? A Mesemúzeum egy nagyon jól kitalált és jól működő intézmény, amúgy is fejlesztjük, most építjük meg a következő korosztály számára a történetalkotó részét. Mellé szeretnék egy (múzeum)pedagógiai és módszertani műhelyt, gyermekirodalmi kiadók munkáját segítő szolgáltatói központot, fórumot stb.-t létrehozni. Nem olyan nagy szcéna, de roppant fontos. És hihetetlenül jók a múzeumpedagógusaink, a gyermekíróink, az illusztrátoraink. Ráadásul egy olyan piaci szegmensről van szó, amiben azért van pénz, hát akkor azért biztosítsunk minőséget.

 

A tervezett ingatlanfejlesztés az irodalmi emlékházakat is érintené?

Már összeraktunk egy olyan szakmai anyagot, amely a legfontosabb Kárpát-medencei irodalmi emlékházakat és emlékhelyeket tekinti át egy rendszerben, beárazva a szükséges fejlesztéseket és javításokat. Ez egy olyan kormányhatározat előkészítését szolgálja, amely reményeink szerint a következő években a Kárpát-medencei magyar irodalmi emlékházak vonatkozásában elégséges forrást biztosít arra, hogy ismét teljes dicsőségükben pompázzanak ezek az erőközpontok vagy világítótornyok, kinek hogy tetszik. Saját élettapasztalatom, hogy egy irodalmi emlékház, ha okosan van kitalálva, megtartó erővel bír, jóval több, mint egy kulthely.


Mikszath_Kalman_Emlekhaz_Szklabonyan
A Mikszáth Kálmán Emlékház a felvidéki Szklabonyán


Sántha Attila József Attila-díjjal idén kitüntetett költő a Kultúra.hu-nak adott interjújában nemrég azt mondta, tapasztalata szerint az Erdélyben kiadott könyvek szinte nem is léteznek Magyarországon. A PIM-nek lehet feladata abban, hogy ez változzon?

A könyvkiadás és könyvterjesztés problémáját nem a PIM-ből fogjuk megoldani. Egyes szerzőket, műveket, régiók, elszakított nemzetrészek irodalmát viszont láthatóbbá tudjuk tenni.

 

Milyen PIM-et látna szívesen 5 év múlva?

Azt szeretném, ha öt év múlva a PIM nem csak a legnagyobb magyar irodalmi múzeum lenne, hanem a kortárs magyar irodalom egyik csúcsintézményévé, Közép-Európa egyik irodalmi központjává építenénk meg. Ez a cél.

 

B. Á. – T. D.

je_suis_belle_2R

2019.07.23

Csak pereg, pereg a varrógép, a hófehér textilen pedig lassan arcok, növények, kotyogós kávéfőző, kis csésze válik láthatóvá. Marozsán Erika naplója ez: a színésznő 2005 óta varrja személyes filmjét, amelyben szerepei, karakterei mellett életének jelentős pillanatai is megelevenednek. Ezek az individuális művek és a Je Suis Belle tervezőpáros e hímzéseket felhasználó ruhái láthatók a Deák Erika Galériában.

Delhusa_Gjon_R
2019.07.23

A magyar könnyűzene elmúlt évtizedeit feldolgozó, A magyarock története című kötet újrakiadása alkalmából Rozsonits Tamás készített interjút Jávorszky Béla Szilárddal. Az átdolgozott, bővített kiadás a Hangfoglaló Program támogatásával újra megjelenhet, a második kötetet pedig őszre ígéri a szerző.

tusvanyos._R
2019.07.23

„Akár hiszitek, akár nem: tündérek építették Bálványos várát”. Így kezdődik a rege, Benedek Elek gyűjtése. Székelyföldön e lidércek és medvék lakta, vadregényes helyen, fenyvesek, mohos lápok, tavak, sebes patakok, meredek ormok közt tartják immár 30 éve a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amely az utóbbi két évtizedben fesztivállá nőtte ki magát, erős kulturális kínálattal. Íme néhány a július 23-án kezdődő programsorozatból.

Szokurov „barátságtalansággal és agresszivitással" vádolta az orosz kulturális minisztériumot, ezzel indokolta a Primer Intonaciji (Példa az intonációra) elnevezésű alapítványának megszüntetését. Az orosz rendező 2013-ban hozta létre a szervezetet azzal a céllal, hogy támogassa a fiatal alkotókat, akik első lépéseiket teszik meg a filmiparban, ám 5 évvel később az orosz rendőrség nyomozást indított ellenük sikkasztás gyanújával. A vizsgálat végül semmilyen terhelő bizonyítékot nem talált, ám egy másik ukrán filmrendezőt bebörtönöztek, és Szukorov ebben az ügyben is felszólalt.

A Lennon-fal a hetvenes évek elején jött létre, azóta pedig bekerült a prágai turistakalauzokba is. A Máltai Lovagrend azonban szeretné megakadályozni, hogy a külföldi látogatók ellenőrzés nélkül bármit ráfesthessenek a falra. Mint kiderült, több turistacsoport idegenvezetője festékszórókat ad a külföldieknek, akik azután gyakran értelmetlen és durva jelszavakat, jelképeket fújnak a látványosságra, a közelmúltban feljelentés is érkezett ismeretlen tettes ellen rongálás miatt. A Lovagrend most kampányt indít, amelyben felhívja az idegenvezetők és a turisták figyelmét arra, hogy az ilyen viselkedés elfogadhatatlan és törvénysértő.

Plugor Sándor festő- és grafikusművésznek nyílik emlékkiállítása július 23-án, kedden 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban. A kiállítás augusztus 16-ig látogatható.

Az i. sz. 3. vagy 4. századból származó, 10 méter hosszú és 5 méter széles római hajót a híres Playa de Palma fürdőhely partjától 50 méterre fedezte fel a helyi lakos. Valószínűleg egy amforákat és más árut szállító teherhajóról van szó, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részéről indulhatott és a mallorcai partoktól néhány tíz méterre süllyedt el. Bár az ókori hajó nem süllyedt mélyre, csak most találtak rá, mert eddig homok borította a tengerfenéken. A víz hullámzása hordhatta el a homokot, amelynek eredményeként láthatóvá váltak a maradványok.

A világ minden tájáról mintegy 150 Mikulás kezdte meg hétfőn a korai előkészületeket a karácsonyi ünnepekre a dán fővárosban. A 62. Mikulás Világkongresszuson a piros ruhás férfiak és nők négy napon át vesznek részt különböző programokon. 1957 óta minden évben a világ legrégibb vidámparkjában, a Koppenhága melletti Bakkenben rendezik meg a világtalálkozót. A Mikulások a kongresszus nyitányaként hétfőn a turistákat szórakoztatták Koppenhága egyik fő nevezetességénél, a híres Andersen-mese főszereplője, a kis hableány szobránál, majd hajókiránduláson vettek részt. Kedden a Bellevue Beachen fognak strandolni és játszani, szerdán többek között akadályfutáson vesznek részt, csütörtökön pedig Mikulás-öttusa lesz a vidámparkban.

A hatodik alkalommal szervezett fesztiválnak idén Bárna község ad helyet augusztus 2. és 4. között. A világtalálkozó célja, hogy összefogja a palócságot, erősítse az identitást, és bemutassa az értékeket.

paloc_vilagtalalkozo

Művészeti tábort szerveznek a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben fogvatartottak gyermekeinek augusztus elején neves művészek közreműködésével.

 

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Bonnie Tyler, az ikonikus brit rockénekesnő, legnagyobb slágereivel és új dalaival érkezik július 27-én a Tokaj Fesztiválkatlanba.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma