2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.22
Takács Erzsébet

Egyenként mutatja be társulatának tagjait a Közép-Európai Táncszínház (KET): a nyolctagú tánckar már harmadik táncosa nyűgözte le tudásával február 18-án a közönséget. Hargitai Mariann számára a már több díjat nyert táncos-koreográfus, Réti Anna készítette el a Lépcső című produkciót, amely a magány stációit ábrázolja annak kimondása nélkül.

„Nem használhattam a korábban megtanult technikákat, a produkció minden elemét most kellett megtanulnom, hiszen nem klasszikus táncos mozdulatokkal dolgoztunk. Néha bár a szöveg lassabb volt, a mozgásnak gyorsabbnak kellett lennie, éppen ezért hihetetlen koncentrációt és agymunkát igényelt a darab” – mesélte Hargitai Mariann táncos a produkcióról a bemutató után. Hozzátette: nem jelentett újdonságot, hogy beszélnie is kellett a produkció közben, de az ismétlődő szavak és rövid mondatok, vagy éppen ezek sorozatának, kombinációinak váltakozása rengeteg gyakorlást igényelt. „Szerencsére ezzel most nem volt gond” – utalt arra, hogy mozdulatait viszont gyorsnak ítélte. Réti Anna koreográfus szerint azonban nem okozott problémát a ritmus, a darab megengedi a zaklatottságot, nem is lehet kétszer ugyanúgy előadni. Az előadás elején ugyanis lassabb mozdulatokkal indít a táncos, akit később a címben jelzett képzeletbeli, csupán szavakkal megidézett lépcső végtelensége, céltalansága extatikus állapotba sodor.


Jokuti_Gyorgy_fotoja

 

„A témafelvetésem olyan alapérzés, monomán helyzet, amelyből az ember nem tud kilépni. Sok mindennel próbálkozik, azonban senki sincs, aki ebből kirántsa. Ezért újra és újra próbálkozik, de mindig visszaesik. Egyfajta mókuskerék-állapotot szeretnék megformálni. Megkértem Halasi Zoltán költőt, hogy írjon egy monológot erre az érzésre. Ez el is fog hangzani az előadáson, így nekem koreográfusként is különleges és új feladat, hogy élő szöveggel dolgozom” – olvasható egy, a színház honlapján még az előadás előtt megjelent, Réti Annával készült interjúban. Ebben hozzáteszi: az előadásban a tánc és a szöveg mellett a Debreczeni Márton komponálta hangkulissza hangzik el, mely szövetet, hangulatot képez a darab köré.

 

12716210_1169019639789852_5869790298850724795_o


A K-Arcok szólósorozat célja a társulat táncművészeinek személyiségéhez illő, egyéni koreográfiák létrehozása meghívott koreográfusok segítségével. A szóló műfajának köszönhetően minden egyes alkotás egy-egy portré a KET adott táncművészéről. A sorozat harmadik bemutatójában a táncos mellett a lépcső mint az élet színtere játssza a főszerepet, amely váratlan és nagyon is várt fordulókkal ajándékozza meg az embert. Hiszen a mozgó ember bizonytalan, a lépcső biztos. „Az ember gondolatai, vágyai is ilyen lépcsőjárók A szárnyaktól rég megváltak. Hol a padlástérbe kaptatnak, hol le az alagsorba. Sok ilyen társtalan vágy hagyja el a lakást, hogy odakint hirtelen önnön ellentétébe forduljon, vágytalan társsá váljék. Aki senkinek se kell, akinek senki se kell. Merészséghiány? Képességhiány? Mindenki annak látszik, ami nem. Van, aki küzd ellene, és abba bukik bele. Van, aki nem, és mások buknak bele. A lépcső, úgy tűnik, út, de nem kiút” – olvasható a darab leírásában.


12711133_1169019959789820_8716381753503412794_o

 

„Ismertük egymást korábbról. Akkor találkoztunk először, amikor Pécsen Anna a koncertvizsgámra készített koreográfiát. Illetve dolgoztunk együtt annak kapcsán is, hogy csinált egy egészestés darabot a KET-nek” – mondta el Hargitai Mariann. Réti Anna megerősítette, hogy egy szólódarab rendezése során igen személyes, intim kapcsolat alakul ki a táncos és a koreográfus között. „Nekem izgalmas, ugyanakkor nagyon intenzív is ez a négy hét, mivel sokkal lassabban szoktam dolgozni. Így kérdés, hogy mennyi mindenre elég az időnk. Azt is érdemes elmondani: más a munkamódszerünk, így meg kell tanulnunk együtt dolgozni, megtalálni a közös hangot, hogy kialakuljon a darab. Éppen ezért én nem az ő személyéből indultam ki, hanem hoztam egy témát, amely engem a felkérés idején foglalkoztatott. Erre a felvetésre reagált Mariann, így benne van az ő személyisége, mozgása, léte. Úgy mondanám, hogy maga a folyamat a portré” – mondta el korábban a darab koreográfusa a színház honlapján megjelent interjúban. Az előadást követően Hargitai Mariann megjegyezte: ugyan valóban a saját improvizációra épített a darab, érdekes érzés volt, hogy azokat nem dolgozhatja ki, hanem nyers valójukban kell megjelenítenie az első mozdulatokat. Tehát minden belőle építkezett ugyan, amit aztán újra meg kellett tanulnia, vagy éppen Réti Anna kérésére máshogy kombinálnia. „Nagyon nehéz volt a lufikkal is dolgozni, hiszen folyamatosan azokat kerülgetem, engedem őket feljebb. Az első pár körben adott útvonalon mozgok, de mivel később ezek összegabalyodhatnak, onnantól már minden próba más és más volt” – mesélte a táncos a próbafolyamatról.


12719105_1169019806456502_6362962592505018961_o

 

Az idő egyébként szerinte is borzasztóan kevés volt, „mert teljesen máshonnan jöttünk, más közegben dolgoztunk eddig. Azonban a folyamatban csak kettőnkre koncentrálódik a figyelem, sokkal személyesebbek a próbák. Rengeteg az instrukció, nagyon összetett és aprólékos ez a feladat. Úgy érzem, hogy minden figyelmemet és energiámat leköti a projekt. Az elején nyilván nem tudtam, hogyan fogja kiforrni magát a darab, de teljesen nyitott voltam Anna témájára, nagyon tetszett az ötlet.”


Takács Erzsébet

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma