2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.02.22
Takács Erzsébet

Egyenként mutatja be társulatának tagjait a Közép-Európai Táncszínház (KET): a nyolctagú tánckar már harmadik táncosa nyűgözte le tudásával február 18-án a közönséget. Hargitai Mariann számára a már több díjat nyert táncos-koreográfus, Réti Anna készítette el a Lépcső című produkciót, amely a magány stációit ábrázolja annak kimondása nélkül.

„Nem használhattam a korábban megtanult technikákat, a produkció minden elemét most kellett megtanulnom, hiszen nem klasszikus táncos mozdulatokkal dolgoztunk. Néha bár a szöveg lassabb volt, a mozgásnak gyorsabbnak kellett lennie, éppen ezért hihetetlen koncentrációt és agymunkát igényelt a darab” – mesélte Hargitai Mariann táncos a produkcióról a bemutató után. Hozzátette: nem jelentett újdonságot, hogy beszélnie is kellett a produkció közben, de az ismétlődő szavak és rövid mondatok, vagy éppen ezek sorozatának, kombinációinak váltakozása rengeteg gyakorlást igényelt. „Szerencsére ezzel most nem volt gond” – utalt arra, hogy mozdulatait viszont gyorsnak ítélte. Réti Anna koreográfus szerint azonban nem okozott problémát a ritmus, a darab megengedi a zaklatottságot, nem is lehet kétszer ugyanúgy előadni. Az előadás elején ugyanis lassabb mozdulatokkal indít a táncos, akit később a címben jelzett képzeletbeli, csupán szavakkal megidézett lépcső végtelensége, céltalansága extatikus állapotba sodor.


Jokuti_Gyorgy_fotoja

 

„A témafelvetésem olyan alapérzés, monomán helyzet, amelyből az ember nem tud kilépni. Sok mindennel próbálkozik, azonban senki sincs, aki ebből kirántsa. Ezért újra és újra próbálkozik, de mindig visszaesik. Egyfajta mókuskerék-állapotot szeretnék megformálni. Megkértem Halasi Zoltán költőt, hogy írjon egy monológot erre az érzésre. Ez el is fog hangzani az előadáson, így nekem koreográfusként is különleges és új feladat, hogy élő szöveggel dolgozom” – olvasható egy, a színház honlapján még az előadás előtt megjelent, Réti Annával készült interjúban. Ebben hozzáteszi: az előadásban a tánc és a szöveg mellett a Debreczeni Márton komponálta hangkulissza hangzik el, mely szövetet, hangulatot képez a darab köré.

 

12716210_1169019639789852_5869790298850724795_o


A K-Arcok szólósorozat célja a társulat táncművészeinek személyiségéhez illő, egyéni koreográfiák létrehozása meghívott koreográfusok segítségével. A szóló műfajának köszönhetően minden egyes alkotás egy-egy portré a KET adott táncművészéről. A sorozat harmadik bemutatójában a táncos mellett a lépcső mint az élet színtere játssza a főszerepet, amely váratlan és nagyon is várt fordulókkal ajándékozza meg az embert. Hiszen a mozgó ember bizonytalan, a lépcső biztos. „Az ember gondolatai, vágyai is ilyen lépcsőjárók A szárnyaktól rég megváltak. Hol a padlástérbe kaptatnak, hol le az alagsorba. Sok ilyen társtalan vágy hagyja el a lakást, hogy odakint hirtelen önnön ellentétébe forduljon, vágytalan társsá váljék. Aki senkinek se kell, akinek senki se kell. Merészséghiány? Képességhiány? Mindenki annak látszik, ami nem. Van, aki küzd ellene, és abba bukik bele. Van, aki nem, és mások buknak bele. A lépcső, úgy tűnik, út, de nem kiút” – olvasható a darab leírásában.


12711133_1169019959789820_8716381753503412794_o

 

„Ismertük egymást korábbról. Akkor találkoztunk először, amikor Pécsen Anna a koncertvizsgámra készített koreográfiát. Illetve dolgoztunk együtt annak kapcsán is, hogy csinált egy egészestés darabot a KET-nek” – mondta el Hargitai Mariann. Réti Anna megerősítette, hogy egy szólódarab rendezése során igen személyes, intim kapcsolat alakul ki a táncos és a koreográfus között. „Nekem izgalmas, ugyanakkor nagyon intenzív is ez a négy hét, mivel sokkal lassabban szoktam dolgozni. Így kérdés, hogy mennyi mindenre elég az időnk. Azt is érdemes elmondani: más a munkamódszerünk, így meg kell tanulnunk együtt dolgozni, megtalálni a közös hangot, hogy kialakuljon a darab. Éppen ezért én nem az ő személyéből indultam ki, hanem hoztam egy témát, amely engem a felkérés idején foglalkoztatott. Erre a felvetésre reagált Mariann, így benne van az ő személyisége, mozgása, léte. Úgy mondanám, hogy maga a folyamat a portré” – mondta el korábban a darab koreográfusa a színház honlapján megjelent interjúban. Az előadást követően Hargitai Mariann megjegyezte: ugyan valóban a saját improvizációra épített a darab, érdekes érzés volt, hogy azokat nem dolgozhatja ki, hanem nyers valójukban kell megjelenítenie az első mozdulatokat. Tehát minden belőle építkezett ugyan, amit aztán újra meg kellett tanulnia, vagy éppen Réti Anna kérésére máshogy kombinálnia. „Nagyon nehéz volt a lufikkal is dolgozni, hiszen folyamatosan azokat kerülgetem, engedem őket feljebb. Az első pár körben adott útvonalon mozgok, de mivel később ezek összegabalyodhatnak, onnantól már minden próba más és más volt” – mesélte a táncos a próbafolyamatról.


12719105_1169019806456502_6362962592505018961_o

 

Az idő egyébként szerinte is borzasztóan kevés volt, „mert teljesen máshonnan jöttünk, más közegben dolgoztunk eddig. Azonban a folyamatban csak kettőnkre koncentrálódik a figyelem, sokkal személyesebbek a próbák. Rengeteg az instrukció, nagyon összetett és aprólékos ez a feladat. Úgy érzem, hogy minden figyelmemet és energiámat leköti a projekt. Az elején nyilván nem tudtam, hogyan fogja kiforrni magát a darab, de teljesen nyitott voltam Anna témájára, nagyon tetszett az ötlet.”


Takács Erzsébet

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma