kultura.hu_banner_herend_002uj

2014.10.03

Titkos tárgyalások sorozatának köszönhetően érkezett haza a Seuso-kincsekből hét, az összesen tizennégy tárgyból álló leletegyüttesből pedig hat darab látható október 4-től a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. Az étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edények az 1980-as évektől izgatják a közvéleményt: miután megtaláltak azokat a Fejér megyei Polgárdi környékén, kalandos utat jártak be.

_DSC2004_CopyA Seuso-kincs néven ismert lelet egy ókori római eredetű ötvösremek-együttes. Tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből áll, továbbá az ezeket rejtő üstből. A szakemberek szerint azonban összességében ennél sokkal több tárgyról lehet szó. Az 1980-as évek óta izgatja a közvéleményt, a politikát és a tudósokat a Seuso-kincs eredete. Valószínűleg egy fiatalember, Sümegh József találta meg a kincset Polgárdi környékén, majd megpróbálta illegális csatornákon keresztül értékesíteni, ami végül a vesztét okozta. Sok-sok tárgyalás, hosszú küzdelem után került Magyarországra márciusban a kincs hét darabja. Október 4-től pedig a kincsek hazatérnek, és hat darab a Szent István Király Múzeum dísztermében lesz látható.

 

Ennyi idő távlatából elképesztő megtapasztalni, milyen minőségű tárgyi, kulturális élet valósult meg a Kr. u. 4. században – fejezte ki csodálatát Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. „Megtekintésükkel a mai világunk relatívvá válik, kiderül, hogy amit ma élvezünk, az már évszázadokkal korábban magasabb színvonalon állt rendelkezésre. Nagyon kreatív tárgyakat állítottak ki most is Székesfehérváron. Első között láthattam a Magyarországra visszatérő műtárgyakat: finomság, koncentráltság, igényesség szólal meg ezekből a tárgyakból. Saját magunk moderálására figyelmeztet, mellettük kicsi lesz az ember. Elgondolkodunk, hogy a mai modern valóban modernnek és a mai szépség szépségnek számít-e? Mert előttük is tudtak már hasonlót” – emelte ki. Hozzátette: nem csak Európához való tartozásunkat biztosítja a műtárgyegyüttes, hanem azt is, hogy bár a 20. század mindent szétzilált, amit összerakott a magyarság a század elejére, helyzetünk mégsem reménytelen, hiszen képesek vagyunk visszagörgetni az időt. Kötelessége és terve a kormánynak, hogy a Seuso-kincsek többi részét a brit magántulajdonból visszaszerezze, tehát a székesfehérvári tárlaton a leletegyüttes csak egy része jelenik meg. Azt s elmondta, hogy a következő hetekben több kultúrtörténeti tárgy tér haza és több történet végére kerül pont.

 

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere elmondta: kiemelkedő alkotások érkeztek meg Székesfehérváron. „A kincsek itthon vannak Székesfehérváron, hazajöttek Fejér megyébe” – jelentette ki. Sokan hosszú évtizedekig foglalkoztak a kincsekkel, munkájuk eredményeként kiállíthatják hazánkban az alkotásokat, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes kezdeményezésére múzeumi körülmények között először Székesfehérváron.

 

_DSC2054_CopyA Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszának egyik legjelentősebb ezüst ötvösművészeti lelete. A Kr. u. 4. században készült, nagyméretű ezüst edényekből és az elrejtésükhöz használt réz üstből áll. Nevét az egyik tálon feliratban megnevezett tulajdonosáról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz használt edényekkel. Tulajdonosa valószínűleg a Kr. u. 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el, feltehetően egy barbár támadás elől menekülve. A késő császárkorból ismert mintegy 30, lakomakészlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. Ezüst edényeinek tömege összesen kb. 68,5 kilogramm. Ezzel a ma ismert és fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsek között a legértékesebbnek számít.

 

A Seuso-kincsek az 1970-es évek közepén kerültek elő a Székesfehérvárhoz közeli Polgárdi környékéről. Sümegh Józsefről Polgárdiban mindenki tudta, hogy rendkívül értékes, hatalmas színezüst tálakat, kancsókat talált: 1980-ban felakasztva találták meg holttestét, a körülmények arra utalnak, hogy nem öngyilkosság történt, a feltételezések szerint egy vagy több titkosszolgálatnak is köze lehetett a történtekhez. A műkincsegyüttesnek nyoma veszett, közvetítők útján, a nyolcvanas években került a nyugat-európai illegális műkincspiacra. A kutatók úgy tudják, hogy a nyolcvanas évek elején és közepén vásárolta meg őket több gyűjtő hamis libanoni papírokkal. A kincseken egy angol főrend, Lord Northampton vezette konzorcium 1990-ben egy New York-i árverésen kívánt túladni, mai értéken mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron. Egy nappal az után, hogy a kollekcióból rendezett New York-i kiállítást megnyitották, először Libanon, majd egymás után Magyarország és az akkori Jugoszláv utódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék. A két ország 1993-ban a fellebviteli bíróságon is pert vesztett, Magyarország a tulajdonjogát akkor nem tudta bizonyítani, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.

 

A kincs nevét a több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, Seusoról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a Lacus Pelso – mai nevén Balaton – közelében élt. Feltehetőleg a Szabadbattyán közelébe részben már feltárt, 13 ezer négyzetméteres, egykori fényűző késő római kori palotában. Seuso vagy valamelyik örökösének katonái minden bizonnyal valamelyik – a feltételezések szerin a 375-ös kvád támadás – pannóniai katonai betörés alkalmával rejtették el a kincsek a 4. század végén.

 

A kincsek tulajdonosa igen magas rang személy lehetett, ez a leletegyüttesből is kiderül, amely nászajándék volt. A kincsek másodlagos előkerülési helye a palotától mintegy három kilométerre található, a tárgyakat megtalálásuk után helyezték a Polgárdi közelében lévő Borbély pincébe. A Balaton a palotától csak 14 kilométer és tudható, hogy a Balaton közelében lévőnek ábrázolták a híres Pelso-tálon az épületet, amely feltehetően Seusoé lehetett. A kapcsolatot valószínűsíti az is, hogy a Sárvíz moszatját megtalálták az egyik edényen. A Sárvíz pedig az egykori fényűző római palota mellett folyik el ma is.

 

A kincsek hét darabját márciusban hozták haza Magyarországra hosszas és titkos tárgyalások eredményeként. A magyar államot a tárgyalásokon Lázár János és Baán László, a szépművészeti Múzeum főigazgatója képviselte. A visszaszerzés költsége 15 millió euró volt, ami az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmadát teszi ki. A kincs a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével került haza. Magyarország a teljes kincs tulajdonjogát továbbra is magának követeli. Az itthon lévő négylábú állvány anyagvizsgálati összehasonlítása, a hazakerült darabokon fellelhető mikroszkopikus talajmaradványok további bizonyítékot szolgáltathatnak a tárgyak megtalálási helyéről.

iggy

2019.07.21

Bár az ősztől tavaszig tartó klubszezon rengeteg izgalmas bulit tartogat, semmihez sem fogható az a hangulat, amit a csillagos ég alatt, a szabadtéri koncerteken él át egy zenerajongó. És hál' istennek idén igencsak bőkezűek voltak a fesztiválok és szórakozóhelyek szervezői: augusztus végére biztosan széttáncoljuk a cipőinket, ugyanis minden hétre jut egy a világ élvonalbeli előadói közül.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

A temesvári Ceau, Cinema! „zsebfesztivál” fődíját, a Răzvan Georgescu Trófeát a Rossz versek című film nyerte el. Reisz Gábor rendezését a közönség is díjjal jutalmazta. A fődíj értéke 1000 euró, a közönségdíjé 500 euró. Reisz Gábor üzenetben köszönte meg az elismerést: „A Rossz versek hihetetlen utazás volt számunkra. A film elég személyes, a gyermekkorom és az utóbbi néhány évem története, így kissé fura érzés, hogy a közönség nevet rajta. De bevallom, nem bántam meg, hogy elkészült ez a film, mert hiszek abban, hogy néha érdemes úgy elmesélned az életed történetét, mintha vígjáték lenne. Olyan, mint egy terápia. Ha ez másnak is segít, vagy elfeledteti a kaotikus mindennapokat, akkor igazán boldog vagyok. Remélem a díj ezt igazolja.”

A Cereden zajló 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelepen a képzőművészek idén azt a képet alkothatják meg, amely rajtuk keresztül mutatja meg a művésztelepnek helyet adó Nógrád megyei falut. A hazai alkotókon kívül Hollandiából, Finnországból, Szlovákiából, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkeztek művészek az augusztus 7-ig tartó alkotótáborba. Az ArtPiknik Cered – 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelep a II. Nemzetközi Textileppel kezdődött el, július 25-én kapcsolódnak be a szobrászok, a 24. Szimpózium pedig augusztus első hetében tart. Augusztus 10-én hagyományosan nyílt napot szerveznek Cereden.

A Sackler család tulajdonában lévő Purdue Pharma gyógyszergyárat azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy úgy reklámozza OxyContin nevű opioid fájdalomcsillapítóját, mint amelytől szinte lehetetlen függővé válni, miközben tisztában vannak azzal, hogy ez nem igaz. Ezért Nan Goldin fotóművész szervezete arra ösztönöz a világban minden kulturális intézményt, hogy szakítsa meg a hivatalos kapcsolatot a családdal. A Louvre néhány terme egy jelentősebb adományt követően viselte a család nevét, a PAIN szervezet tüntetése óta azonban ragasztószalaggal letakarták a Sackler feliratokat.

A legmodernebb technológiákkal kialakított kiállítás július 20-án nyílt meg a brit uralkodó londoni rezidenciáján, Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kivetítések és hologramok révén a tárlat látogatói az uralkodónő legidősebb fia, VII. Eduárd király által elrendelt átalakítások előtti állapotban, élénk színekben pompázva vehetik szemügyre a palota belső tereit. A tárlaton, amelyre II. Erzsébet királynő is ellátogatott a héten, Viktória királynő trónja, báli ruhája és akvarelljei is helyet kaptak.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

hopp_tarlatvezetes

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma