IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.03

A napokban 50. születésnapját ünneplő Juronics Tamás koreográfus 67. balettelőadására készül. Mélyre nyúl: családi traumákról és a kollektív tudattalanról mesél, miközben saját történeteket is elrejt koreográfiájában. Fő zenei motívumként kedvenc zeneszerzőjének a hitvallásról született művét hívja segítségül.

Juronics_Credo_1
Fotó: Tarnavölgyi Zoltán


Egy laikusnak nehéz elképzelni, hogyan születik egy táncjáték. A Credo miként jön létre?

Nagyon sok esetben a darabok több irányból állnak össze, bizonyos elemek összetalálkoznak. Az elmúlt két évben olyan események keresztezték egymást az életemben, amelyek valahogy összeálltak egy olyan gondolattá, hogy arra sarkallt, darabot kell csinálni. Az egyik ilyen irány, hogy alkotás közben az ember jobb esetben támaszkodhat olyan tudásra vagy segítségre, amit nem feltétlenül ő maga gyűjtött be vagy birtokol, hanem valahol része az egyetemes kulturális örökségnek. Egy olyan folyamnak, ahová a sok tudás beáramlik. Ez a „folyó” mindig alakul. Olyan tár, amiből lehet meríteni. Ez lényegében a kollektív tudattalan.


Juronics_proba
Fotó: Tarnavölgyi Zoltán


Az ihletnek is nevezhető segítség nagyon direkt módon tapintható alkotói folyamatomban. Megdöbbentő érzés. Az ember nem feltétlenül kódolja, honnan jönnek az ötletek, ezáltal valamiféle hitet hoz létre az ügyben, hogy létezik ez a fajta többlettudás. Szándékosan nem mondom az Isten nevét, bár őt nagyon sok irányból meg lehet fogalmazni, számos személyes magyarázatot tud adni mindenki a saját istenképére. Az emberiség közösen létrehozott tudása is lehet az a fogalom, amit Istennek tartunk, és amihez hozzáférésünk van. Ha kegyes hozzánk ez a tudás, akkor táplálkozhatunk, alkothatunk belőle.


A másik irány a darabomban a szűkebb környezetünkben tapasztalható bizonyos féle átöröklődések folyama, amik a kultúrához hasonlóan, az emberiséggel áramlanak előre. Ha csak családon belül nézünk traumákat vagy komplexusokat, akkor ott is egyértelműen látható, hogy ez is örökíthető, ugyanakkor kezelhető is, ha tudatosan foglalkozik vele az ember. Ha nem figyel rá, nem is tudja, hogy bizonyos problémái nem feltétlen az övéi, hanem mondjuk az őseié. Több generációra visszamenőleg tud hordozni az ember problémákat és átadni a gyermekének.


Juronics_Credo_2Juronics_Credo_3Juronics_Credo_5



Nyilván ez engem személyesen is érint, hiszen a nagyszüleim két éven belül haltak meg, a gyermekem pedig 2,5 éve született. A halál és a születés alapvető misztérium, és a legdirektebb pillanatok arra, hogy az ember a transzcendensre, az Istenre gondoljon. Vajon ki, mit ad tovább, és hol tud ebbe a „folyóba” belenyúlni. Bele tud, ugyanúgy, ahogy visszatérve az előző témához, tud alakítani a kultúra áramlatán is, ezáltal a következő generációk mást tudnak már meríteni. Tehát igen jelentős az egyéni hatásunk minderre. Ugyanez a szűkebb családban még inkább így van. Az is látható, hogy a 20. század borzalmasan összetett, és sok bűnnel bíró időszak, ami a legtöbb família életét traumával telítette, és ezeket most, itt, a 21. századi generációk hordozzák. Ezen dolgozni kell.


JuronicsT__Fiala_Gabor_portre
Juronics Tamás
Fotó: Fiala Gábor

Mindenkinek külön módszerei vannak, hogyan teszi ezt. Óriási szerencséje egy alkotóembernek, hogy van saját önkifejezési módja. Szóval ez a két irány kapcsolódik egymáshoz, és mind a kettőben azt a hitet lehet kifejezni, hogy ez a szellem, ami emberek között van, már elég arra, hogy ha megsokszorozódik, olyan spirituszt hozzon létre, ami fölöttünk való. Ez rendkívül fontos és misztikus dolog. Mit tehetek én, mint alkotó? Egyrészről kitalált történetekbe belehelyezhetem a saját életemet, mondanivalóimat, és ez milyen nagy szerencse! Kvázi szerepjátékot tudok eljátszatni a táncosaimmal, remélve azt, hogy ezekben a közönség számára is felismerhető történetekben valahol rá tudnak ismerni saját traumáikra. Semmi más dolgom nincs, mint színházcsinálónak, mint hogy olyan sztorikat meséljek, amikhez hozzá tud kapcsolódni valaki a lelkével, saját történeteivel. Ezáltal nemcsak magamból adom ki a fájdalmaimat, hanem lehet, hogy meg tudok szólítani más lelkeket is, akiknél ugyanúgy ez egyfajta feloldást tud elérni.


Credo_proba_2
Fotó: Tarnavölgyi Zoltán


No és hogy néz ki majd mindez a színpadon?

Azon gondolkodtam, hogy különböző élettörténeteket akarnék bemutatni, de pont az öröklődés miatt ezek időben nem egyszerre, hanem egymás után történnek, így gyakorlatilag egy időutazásra is hívom a nézőket. Négy generációra visszamenőleg, a húszas, negyvenes, hetvenes éveket és a jelent ábrázolom. Négy család, de egy helyszínen élnek, egy zárt térben. Az ilyen körbehatárolt díszlet egyrészt mindig konkretizál valamit, másrészt szimbólumként bármekkorára nyitható.


Itt a játéktér egy polgári lakás, amelyben fiatalok különböző időpontokban léteznek, és történnek velük dolgok. Természetesen nem találkoznak egymással, de nyilvánvalóan a cél az, hogy lássuk, mi történhetett valaha a múltjukban ahhoz képest, hogy most a jelenben mindez hogyan csapódik le generációkon keresztül őrajtuk. Ki, milyen traumákon megy át az előző életek, sorsok miatt. Négy történetet fogunk látni, összekötőként pedig szellemalakokat. Ők időtlen szereplők. Jelenlétükkel utalunk a párkákra, hogy a mitológiai szálat is behozzuk. Ez azért érdekes, mert a párkák az istenek fölötti hatalommal bíró nőszemélyek, akik az élet fonalát szövik, és ha akarják, elvágják. A születésről és halálról döntő három misztikus személy.


Credo_proba_1
Fotó: Tarnavölgyi Zoltán


Miért nyúlt ismét Arvo Pärt zenéjéhez?

Régóta szeretem, és dolgoztam már többször valamelyik művére, most pedig szembejött a Credo, amit 68-ban, pályája elején írt. Rettentő megrázó mű, mindössze 15 perc, de nagyon nagy ereje van. A cím is ehhez kapcsolódik, téma is adott volt. Ezek a találkozások így születnek. Egyszer csak ott volt az Arvo Pärt zene, rövid mű, mégis felépíti a darab zenei ívét, ezért ez lesz a csúcspont. A Credo hatására kezdtem el a többi zene irányában mozdulni: felhangzik majd Bach Prelude-je is, ami egy gyönyörű zongora téma. Azután, ha már Bach-mű, akkor jöjjön egy másik tőle, de ha már zongora, akkor kicsit kalandozzunk el ebbe az irányba is. Végül alapmotívumában a zongora uralja majd az egész előadást. A Credo visszatekintés a múltba a mából.


gkt


A Credót február 22-én mutatják be Szegeden, február 28-án pedig az új Nemzeti Táncszínházban, a Budapest Táncfesztiválon.

 

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma