2017.11.13

A fiatalokat, az 1980 után születetteket szólítja meg Kiss Gy. Csaba frissen megjelent, Harminc év után 1987. Személyes történelem című kötete. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója közvetlen hangnemben, saját élményein keresztül szól az 1986–’87 közötti időszakról, a Kádár-kor kommunista diktatúrájáról, az ellenzék megosztottságáról, a szovjet megszállásról. A bemutatón Kovács Dávid egyetemi docens beszélgetett az íróval.

20171113_120442


Nevek, társadalmi és politikai események, zűrös politikai viszonyok, ellentétes nézetek, civil megmozdulások. A fiatal generáció leginkább a szülők és a nagyszülők elmeséléséből, az idősebb nemzedék történeteiből tájékozódhat a Kádár-korról, így nem csoda, ha sokaknak nincs pontos tudásuk az 1960-as–’80-as évek Magyarországáról. Többek között ezt a hiányt is pótolja Kiss Gy. Csaba egyetemi tanárnak, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik alapítójának újonnan megjelent könyve, amelyben a szerző személyes történetein, saját fiatalkorán keresztül mutatja be a szovjetek által megszállt, diktatórikus, megosztott Magyarországot.


A frissen megjelent Harminc év után 1987. Személyes történelem című könyv bemutatóját november 9-én tartották a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium – melynek egykor Kiss Gy. Csaba is a diákja volt – Békefi termében, ahol Kovács Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem docense beszélgetett az íróval életéről és annak fordulópontjairól, valamint az új könyvéről. A felvezetőben Kovács Dávid bemutatta a kötetet kiemelve, hogy Kiss Gy. Csaba nemcsak leírja, de elemzi is a történéseket és olyan fogalmakat igyekszik közben tisztázni, mint a demokratikus és a nemzeti ellenzék közötti különbség vagy a rendszerváltás, továbbá bemutatja a korabeli magyar nacionalizmus, a nemzeti öntudat kérdéskörét is.


Ciszter-006


Megnyitóbeszédében Kovács Dávid kiemelte: Kiss Gy. Csaba alapvető szándéka a könyvvel bizonyos értékminta átadása a következő generációnak. „Az én értelmezésem szerint ez az üzenet nem más, mint az, hogy az emberi méltóság, az emberi élet értelme elképzelhetetlen az ősök által ránk hagyott szellemi örökséggel való szerves kapcsolat, annak lehetősége nélkül” – mondta az egyetemi docens. Hozzátette: szerinte a kultúra jelentősége éppen abban áll, hogy képes olyan értéktartalmak, olyan tapasztalatok közvetítésére, amelyeket az egyén talán személyesen nem élt át. Ennek alakításában mindenképpen fontosak a visszaemlékezések.


A beszélgetés után Kiss Gy. Csaba a Kultúra.hu-nak választ adott a miértekre is: miért látta szükségét e könyv megírásának, miben jelent újat ez a kötet a fiatalok számára, és vajon tudatos volt-e a közvetlen írói stílus alkalmazása? Az első fejezet ugyanis – a téma ellenére meglepően könnyed hangnemének köszönhetően – rögtön magával ragadja az olvasót. „A történelmi emlékezet mindig nagy kérdés, meglátásom szerint e téren nagyon rosszul állunk, hiszen 1990 után nem készült egyértelmű kép a Kádár-korszakról. Ezért megpróbáltam megoldást kínálni a könyvemmel, hogy a következő nemzedék számára hozzáférhetőek legyenek ezek a tapasztalatok és a hozzájuk fűződő események” – fejtette ki az író.


Ciszter-003


Kiss Gy. Csaba visszaemlékezését esszé formában írta meg, és azokról a történésekről, illetve eseményekről szól, amelyeknél valóban jelen volt. Az író célja a múlt történéseinek bemutatása, valamint annak kifejtése, hogy a jelenből miként látja ezeket. A kötetet idén nyáron írta meg, és ahogy mondta: talán a „belső sürgetésből” adódik a mű közvetlen hangneme is. „Találhatóak a könyvben célzások, politológiai vagy eszmetörténeti elemzések, miközben törekedtem arra, hogy a szövegben a közbeszéd jellegzetes vonásai is tükröződjenek” – tette hozzá.


20171113_120501


Kiss Gy. Csaba Harminc év után 1987. Személyes történelem című könyvét a Nap Kiadó jelentette meg.



Révy Orsolya

Fotók a könyvbemutatóról: Nap Kiadó

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma