2017.11.13

A fiatalokat, az 1980 után születetteket szólítja meg Kiss Gy. Csaba frissen megjelent, Harminc év után 1987. Személyes történelem című kötete. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója közvetlen hangnemben, saját élményein keresztül szól az 1986–’87 közötti időszakról, a Kádár-kor kommunista diktatúrájáról, az ellenzék megosztottságáról, a szovjet megszállásról. A bemutatón Kovács Dávid egyetemi docens beszélgetett az íróval.

20171113_120442


Nevek, társadalmi és politikai események, zűrös politikai viszonyok, ellentétes nézetek, civil megmozdulások. A fiatal generáció leginkább a szülők és a nagyszülők elmeséléséből, az idősebb nemzedék történeteiből tájékozódhat a Kádár-korról, így nem csoda, ha sokaknak nincs pontos tudásuk az 1960-as–’80-as évek Magyarországáról. Többek között ezt a hiányt is pótolja Kiss Gy. Csaba egyetemi tanárnak, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik alapítójának újonnan megjelent könyve, amelyben a szerző személyes történetein, saját fiatalkorán keresztül mutatja be a szovjetek által megszállt, diktatórikus, megosztott Magyarországot.


A frissen megjelent Harminc év után 1987. Személyes történelem című könyv bemutatóját november 9-én tartották a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium – melynek egykor Kiss Gy. Csaba is a diákja volt – Békefi termében, ahol Kovács Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem docense beszélgetett az íróval életéről és annak fordulópontjairól, valamint az új könyvéről. A felvezetőben Kovács Dávid bemutatta a kötetet kiemelve, hogy Kiss Gy. Csaba nemcsak leírja, de elemzi is a történéseket és olyan fogalmakat igyekszik közben tisztázni, mint a demokratikus és a nemzeti ellenzék közötti különbség vagy a rendszerváltás, továbbá bemutatja a korabeli magyar nacionalizmus, a nemzeti öntudat kérdéskörét is.


Ciszter-006


Megnyitóbeszédében Kovács Dávid kiemelte: Kiss Gy. Csaba alapvető szándéka a könyvvel bizonyos értékminta átadása a következő generációnak. „Az én értelmezésem szerint ez az üzenet nem más, mint az, hogy az emberi méltóság, az emberi élet értelme elképzelhetetlen az ősök által ránk hagyott szellemi örökséggel való szerves kapcsolat, annak lehetősége nélkül” – mondta az egyetemi docens. Hozzátette: szerinte a kultúra jelentősége éppen abban áll, hogy képes olyan értéktartalmak, olyan tapasztalatok közvetítésére, amelyeket az egyén talán személyesen nem élt át. Ennek alakításában mindenképpen fontosak a visszaemlékezések.


A beszélgetés után Kiss Gy. Csaba a Kultúra.hu-nak választ adott a miértekre is: miért látta szükségét e könyv megírásának, miben jelent újat ez a kötet a fiatalok számára, és vajon tudatos volt-e a közvetlen írói stílus alkalmazása? Az első fejezet ugyanis – a téma ellenére meglepően könnyed hangnemének köszönhetően – rögtön magával ragadja az olvasót. „A történelmi emlékezet mindig nagy kérdés, meglátásom szerint e téren nagyon rosszul állunk, hiszen 1990 után nem készült egyértelmű kép a Kádár-korszakról. Ezért megpróbáltam megoldást kínálni a könyvemmel, hogy a következő nemzedék számára hozzáférhetőek legyenek ezek a tapasztalatok és a hozzájuk fűződő események” – fejtette ki az író.


Ciszter-003


Kiss Gy. Csaba visszaemlékezését esszé formában írta meg, és azokról a történésekről, illetve eseményekről szól, amelyeknél valóban jelen volt. Az író célja a múlt történéseinek bemutatása, valamint annak kifejtése, hogy a jelenből miként látja ezeket. A kötetet idén nyáron írta meg, és ahogy mondta: talán a „belső sürgetésből” adódik a mű közvetlen hangneme is. „Találhatóak a könyvben célzások, politológiai vagy eszmetörténeti elemzések, miközben törekedtem arra, hogy a szövegben a közbeszéd jellegzetes vonásai is tükröződjenek” – tette hozzá.


20171113_120501


Kiss Gy. Csaba Harminc év után 1987. Személyes történelem című könyvét a Nap Kiadó jelentette meg.



Révy Orsolya

Fotók a könyvbemutatóról: Nap Kiadó

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma