Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.12.28

Demeter Szilárdot december 17-én nevezte ki az emberi erőforrások minisztere a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott főigazgatójává. Az író szabadidejében zenészként, főállásban a Századvégnél dolgozott. Azt mondja: nem ő kereste a kihívást, de áll elébe. Célja megemelni az intézmény dolgozóinak fizetését, és azt már most elérte, hogy az OSZMI Budapesten maradjon. INTERJÚ.

demeter-szilard2
Fotó: origo.hu

Miként lett a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott főigazgatója?

Ez nem az én óhajom volt. A Századvég munkatársaként kaptam a feladatot, hogy gondoljam újra a Petőfi Irodalmi Múzeum helyzetét a kortárs irodalmi szcénában; egy agytrösztnek ez a feladata, tehát sok hasonló munkát végeztünk. Tekintve, hogy íróként már volt kötődésem az irodalomhoz, nekem jutott ez a megtisztelő feladat. Leadtam a koncepciót a megadott határidőre, és nagy meglepetésemre egy hónappal később behívtak a döntéshozók, hogy olvasták az anyagomat, nagyon tetszik nekik, és míg el nem válik, hogy ki lesz az intézmény végleges főigazgatója, addig vállaljam el ezt a feladatot, én pedig igent mondtam.


Meddig tart az ideiglenes kinevezése?

Január 17-ig kell beadni a pályázatot, és további két hónap áll a miniszter úr rendelkezésére, hogy döntsön.


Megpályázza a posztot?

Természetesen.


petofi_irodalmi_muzeum
A Petőfi Irodalmi Múzeum épülete
Fotó: ittlakunk.hu


Pályázata a korábban századvégesként kidolgozott koncepciójára épül?

Alapvetően igen. De az elképzelésről még nem beszélhetek részletesen, mert úgy tudom, a múzeumból belső pályázó is lesz, így én abban egyeztem meg a kollégákkal, hogy csak akkor hozom nyilvánosságra az anyagot, amikor benyújtottam a pályázatot, hogy ne befolyásoljuk egymást. Addig az a feladatom, hogy konszolidáljam az intézmény helyzetét.


Mi a gond a PIM helyzetével?

Felhalmozott adósságokat görget maga előtt. Azt próbáltam elérni az elmúlt alig több mint egy hétben, hogy ezt az adósságállományt valahogyan ledolgozzuk, és a 2019-es évet „mínusz nulláról” kezdjük. Azért mínusz nulláról, mert a közgyűjteményekben rendkívül alacsony bérekért dolgoznak, úgyhogy a következő lépésben szeretném, hogyha valamilyen úton-módon rendezhetnénk a béreket, és csak utána fognánk bármilyen fejlesztésbe.


De a közgyűjteményi dolgozók bérét központi szabályozás határozza meg.

Van ebben mozgástere egy főigazgatónak, tehát én most azt szeretném elérni, hogy a kormány megemelje a PIM bázisköltségvetését, hogy végrehajthassuk a béremelést.


demeter-szilard
Fotó: origo.hu


Mekkora jelenleg a PIM éves költségvetése?

900 millió forint körül van, de ne feledje, hogy ebben már a tagintézményeink büdzséje is benne van.


Ráadásul régóta esedékes az otthonukként szolgáló Károlyi-palota újabb felújítása.

Ez a következő lépés. A múzeumi kollégák – többéves munkával – elkészítették az ingatlanfejlesztési koncepciót, ezt most átnézzük, és igyekszünk ütemezve megvalósítani. Több milliárd forintos beruházásról van szó, ám a felújítás azt is jelenti, hogy csökkennek a működési költségek.


PIM2
A valamikori Károlyi Palota mai arculata az 1830-as években alakult ki
Fotó: arcanum


Karácsony előtt jelent meg a kormányhatározat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vidékre költöztetéséről. Mi lesz a PIM tagintézményeként működő OSZMI-val?

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a jelenlegi épületeiben marad. A kormányhatározat megjelenése után azonnal felvettem a kapcsolatot Fekete Péter kulturális államtitkár úrral, és többkörös tárgyalás után a vidékre költöztetés lekerült a napirendről. Az intézmény jelenlegi igazgatója, Ács Piroska eléri a nyugdíjkorhatárt, így január elején – mint főigazgató – pályázatot írok ki az OSZMI vezetésére.


Egy korábbi interjújában beszélt arról, hogy mit gondol a magyar irodalmi életről, és nem volt hízelgő a kép.

Nekem az a bajom az elmúlt évtizedek irodalompolitikájával vagy – ha úgy tetszik – irodalmi életével, hogy a legfontosabb komponens, az olvasó hiányzik belőle. Az írócentrikus irodalomfelfogás helyett az olvasóközpontú irodalomfelfogást részesítem előnyben. Szerintem az a legfontosabb, hogy minél több olvasója legyen a kortárs magyar irodalomnak. Nem az az elsődleges, hogy az írók milyen ösztöndíjat kapnak, vagy hányféle érdekvédelmi szervezetbe tömörülve hangoztathatják a véleményüket, hanem hogy a megszülető remekművek eljussanak az olvasókhoz.


Ezzel azt mondja, hogy ami nagy példányszámban fogy, az automatikusan jó is?

Ez így nem igaz, de azt sem állítanám, hogy ami ötszáz példányban fogy el, az feltétlen kiváló szépirodalom. Nehéz ebben a mennyiségi–minőségi összehasonlításban bármit is általánosan kijelenteni, de azt egyáltalán nem tartom áldásosnak, hogy úgy finanszírozzunk a könyvkiadást, hogy a kiadó a pályázati pénz jóvoltából legalább nullszaldósra jön ki, tehát nincs rákényszerítve arra, hogy el is adja a műveket. Ma háromezer példány fölött már nyereséges lehet egy kötet, ami azért nem képtelenül nagy mennyiség. Szerintem egy verseskötetet is el lehet adni ennyi példányban, csak ki kell menni a Nagykörúton kívülre is.


Miként lehet megszólítani az olvasókat?

Ennek több módja van. Például azt találtam ki a Kárpát-medencei Tehetséggondozó égisze alatt, hogy a regionális napilapokhoz csatoljunk egy irodalmi mellékletet, amely így 260 ezer családhoz jut el. Azért fontos ez, mert a vidéki olvasókról lényegében lemondtak. Budapest jól szervezett kulturális életet tudhat magáénak, de el kell mennünk vidékre, kistelepülésekre is, hogy az ott élőket megszólítsuk irodalmi esttel, beszélgetéssel. Ez fáradságos dolog, mégis elengedhetetlen. A legkisebb baranyai faluban is akad néhány olvasó, akiket meg lehet nyerni az irodalomnak, s ez feltétlen megéri.


Sz. S.

Kulcsszavak:

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma