2018.12.28

Demeter Szilárdot december 17-én nevezte ki az emberi erőforrások minisztere a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott főigazgatójává. Az író szabadidejében zenészként, főállásban a Századvégnél dolgozott. Azt mondja: nem ő kereste a kihívást, de áll elébe. Célja megemelni az intézmény dolgozóinak fizetését, és azt már most elérte, hogy az OSZMI Budapesten maradjon. INTERJÚ.

demeter-szilard2
Fotó: origo.hu

Miként lett a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott főigazgatója?

Ez nem az én óhajom volt. A Századvég munkatársaként kaptam a feladatot, hogy gondoljam újra a Petőfi Irodalmi Múzeum helyzetét a kortárs irodalmi szcénában; egy agytrösztnek ez a feladata, tehát sok hasonló munkát végeztünk. Tekintve, hogy íróként már volt kötődésem az irodalomhoz, nekem jutott ez a megtisztelő feladat. Leadtam a koncepciót a megadott határidőre, és nagy meglepetésemre egy hónappal később behívtak a döntéshozók, hogy olvasták az anyagomat, nagyon tetszik nekik, és míg el nem válik, hogy ki lesz az intézmény végleges főigazgatója, addig vállaljam el ezt a feladatot, én pedig igent mondtam.


Meddig tart az ideiglenes kinevezése?

Január 17-ig kell beadni a pályázatot, és további két hónap áll a miniszter úr rendelkezésére, hogy döntsön.


Megpályázza a posztot?

Természetesen.


petofi_irodalmi_muzeum
A Petőfi Irodalmi Múzeum épülete
Fotó: ittlakunk.hu


Pályázata a korábban századvégesként kidolgozott koncepciójára épül?

Alapvetően igen. De az elképzelésről még nem beszélhetek részletesen, mert úgy tudom, a múzeumból belső pályázó is lesz, így én abban egyeztem meg a kollégákkal, hogy csak akkor hozom nyilvánosságra az anyagot, amikor benyújtottam a pályázatot, hogy ne befolyásoljuk egymást. Addig az a feladatom, hogy konszolidáljam az intézmény helyzetét.


Mi a gond a PIM helyzetével?

Felhalmozott adósságokat görget maga előtt. Azt próbáltam elérni az elmúlt alig több mint egy hétben, hogy ezt az adósságállományt valahogyan ledolgozzuk, és a 2019-es évet „mínusz nulláról” kezdjük. Azért mínusz nulláról, mert a közgyűjteményekben rendkívül alacsony bérekért dolgoznak, úgyhogy a következő lépésben szeretném, hogyha valamilyen úton-módon rendezhetnénk a béreket, és csak utána fognánk bármilyen fejlesztésbe.


De a közgyűjteményi dolgozók bérét központi szabályozás határozza meg.

Van ebben mozgástere egy főigazgatónak, tehát én most azt szeretném elérni, hogy a kormány megemelje a PIM bázisköltségvetését, hogy végrehajthassuk a béremelést.


demeter-szilard
Fotó: origo.hu


Mekkora jelenleg a PIM éves költségvetése?

900 millió forint körül van, de ne feledje, hogy ebben már a tagintézményeink büdzséje is benne van.


Ráadásul régóta esedékes az otthonukként szolgáló Károlyi-palota újabb felújítása.

Ez a következő lépés. A múzeumi kollégák – többéves munkával – elkészítették az ingatlanfejlesztési koncepciót, ezt most átnézzük, és igyekszünk ütemezve megvalósítani. Több milliárd forintos beruházásról van szó, ám a felújítás azt is jelenti, hogy csökkennek a működési költségek.


PIM2
A valamikori Károlyi Palota mai arculata az 1830-as években alakult ki
Fotó: arcanum


Karácsony előtt jelent meg a kormányhatározat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vidékre költöztetéséről. Mi lesz a PIM tagintézményeként működő OSZMI-val?

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a jelenlegi épületeiben marad. A kormányhatározat megjelenése után azonnal felvettem a kapcsolatot Fekete Péter kulturális államtitkár úrral, és többkörös tárgyalás után a vidékre költöztetés lekerült a napirendről. Az intézmény jelenlegi igazgatója, Ács Piroska eléri a nyugdíjkorhatárt, így január elején – mint főigazgató – pályázatot írok ki az OSZMI vezetésére.


Egy korábbi interjújában beszélt arról, hogy mit gondol a magyar irodalmi életről, és nem volt hízelgő a kép.

Nekem az a bajom az elmúlt évtizedek irodalompolitikájával vagy – ha úgy tetszik – irodalmi életével, hogy a legfontosabb komponens, az olvasó hiányzik belőle. Az írócentrikus irodalomfelfogás helyett az olvasóközpontú irodalomfelfogást részesítem előnyben. Szerintem az a legfontosabb, hogy minél több olvasója legyen a kortárs magyar irodalomnak. Nem az az elsődleges, hogy az írók milyen ösztöndíjat kapnak, vagy hányféle érdekvédelmi szervezetbe tömörülve hangoztathatják a véleményüket, hanem hogy a megszülető remekművek eljussanak az olvasókhoz.


Ezzel azt mondja, hogy ami nagy példányszámban fogy, az automatikusan jó is?

Ez így nem igaz, de azt sem állítanám, hogy ami ötszáz példányban fogy el, az feltétlen kiváló szépirodalom. Nehéz ebben a mennyiségi–minőségi összehasonlításban bármit is általánosan kijelenteni, de azt egyáltalán nem tartom áldásosnak, hogy úgy finanszírozzunk a könyvkiadást, hogy a kiadó a pályázati pénz jóvoltából legalább nullszaldósra jön ki, tehát nincs rákényszerítve arra, hogy el is adja a műveket. Ma háromezer példány fölött már nyereséges lehet egy kötet, ami azért nem képtelenül nagy mennyiség. Szerintem egy verseskötetet is el lehet adni ennyi példányban, csak ki kell menni a Nagykörúton kívülre is.


Miként lehet megszólítani az olvasókat?

Ennek több módja van. Például azt találtam ki a Kárpát-medencei Tehetséggondozó égisze alatt, hogy a regionális napilapokhoz csatoljunk egy irodalmi mellékletet, amely így 260 ezer családhoz jut el. Azért fontos ez, mert a vidéki olvasókról lényegében lemondtak. Budapest jól szervezett kulturális életet tudhat magáénak, de el kell mennünk vidékre, kistelepülésekre is, hogy az ott élőket megszólítsuk irodalmi esttel, beszélgetéssel. Ez fáradságos dolog, mégis elengedhetetlen. A legkisebb baranyai faluban is akad néhány olvasó, akiket meg lehet nyerni az irodalomnak, s ez feltétlen megéri.


Sz. S.

Kulcsszavak:

ady_bogdan_zsolt_foto_biro_istvan502

2019.01.18

 Ady Endre verseiből, naplórészleteiből, publicisztikáiból összeállított pódiumesttel ünnepli a magyar kultúra napját a Klebelsberg Kultúrkúria. Az előadás szövegét Szugyiczky István válogatta és szerkesztette. Bogdán Zsolt érzékeny előadásában a költőóriás emberi, sérülékeny oldalát is megismerhetjük.

Malenkij_robot

2019.01.18

1944-ben a bevonuló Vörös Hadsereg katonái a világháború alatt és azt követően is a nyílt utcáról tömegesen vittek el civileket a Szovjetunióba kényszermunkára. Az ő sorsukat dolgozza fel a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása a „A pokol bugyrai…" címmel. A Málenkij Robot Emlékhelyen jártunk.

Gat_Sunny

2019.01.18

Valerij Gergijev karmester a Mariinszkij Színház Zenekara élén érkezik a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválra, a Mariinszkij Színház Balettegyüttese Prokofjev Hamupipőkéjét mutatja be, valamint fellép Yoann Bourgeois és Emanuel Gat társulata is.

Saját kérése távozik igazgatói posztjáról Tóth Arnold, a miskolci A Herman Ottó Múzeum igazgatója január 31-i hatállyal. A tájékoztatás szerint február 1-től átmenetileg, a vezetői pályázat lebonyolításának időtartamára Szolyák Péter őstörténész, a Pannon-tenger Múzeum korábbi vezetője, általános igazgatóhelyettes veszi át a múzeumigazgatói feladatokat. Tóth Arnold, aki hat évig igazgatóhelyettesként, két évig igazgatóként dolgozott a múzeumban, tudományos, kutatói pályán szeretné folytatni Miskolc város és a régió kulturális életének szolgálatát.

A pályázatokat most először díszletrajzoló, kellékes és világosító szakma képzési programjával is bele lehet nyújtani, de felvételvezető/location manager, naplóvezető, produkciós asszisztens, rendezőasszisztens és vágóasszisztens szakterületeken is várják az oktatási intézmények jelentkezését. A pályázattal, amely figyelembe veszi az aktuális piaci igényeket, magas szakmai színvonalú, intenzív és gyakorlatorientált képzéseket támogatnak. Részletes információ a filmalap internetes oldalán (mnf.hu) olvasható.

Pokrovenszki Krisztiánt javasolta a Szent István Király Múzeum új igazgatójának a székesfehérvári közgyűlés. A múzeum korábbi igazgatójának, Kulcsár Mihálynak a közalkalmazotti jogviszonya és igazgatói megbízatása október 31-én járt le, az igazgatói pályázatok benyújtási határideje december 21. volt. A megyei hatókörű városi múzeumok vezetőjének megbízásához – és annak visszavonásához – a szakminiszter egyetértése szükséges, ezért az önkormányzat megteszi a szükséges intézkedéseket.

A mozi hamarosan kezdődő belső felújítása miatt feleslegessé váló, több mint 20 éves nézőtéri fotelüléseket ma ezer forintért meg lehet venni. A kiválasztott és lefoglalt székeket a vevők egy későbbi időpontban vehetik át.

A 22 éves férfi és feltételezett bűntársa több mint 400 éves koronaékszereket lopott el tavaly nyáron Strängnäs város székesegyházából. A hatóságok által 65 millió korona (kétmilliárd forint) értékűre becsült koronaékszerek továbbra sincsenek meg. A tolvajok 2017. július 31-én délidőben egy zárt és riasztórendszerrel ellátott vitrinből vitték el a székesegyházban eltemetett IX. Károly (1550-1611) király és második felesége, az 1625-ben elhunyt Krisztina királyné temetési koronáját, valamint egy országalmát. A temetési szertartásra készült királyi korona aranyból van, drágakövek, gyöngyök és ezüstdíszek ékesítik. A királyné kisebb koronája ugyancsak aranyból készült.

Kiállításokat, koncerteket, előadásokat, emlékesteket és filmvetítéseket is tartanak a magyar kultúra napja alkalmából Győr-Moson-Sopron megyében.

Gyori_Nemzeti_Szinhaz_Ket_ur_szolgaja_

Kortárs zeneszerző műveit gyűjtötte össze és játszotta fel új lemezére a Modern Art Orchestra (MAO). Az anyagot, amelynek nagy részét több mint tíz évvel ezelőtt rögzítették, és utólag bővítették, vasárnap mutatják be a Budapest Music Center nagytermében.

Pécsett a többi között kiállításokkal, Komlón pedig egész héten át tartó programokkal ünneplik a magyar kultúra napját. A Pécsi Kulturális Központban január 22-én, a magyar kultúra napján elsősorban családoknak szóló, ingyenesen látogatható kiállítás nyílik Ady Endre 100. címmel.

Hagyományos gálaműsoron adják át Szolnok kulturális díjait kedden, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. Ugyanezen a napon Damjanich Múzeumban Egy rejtőzködő életmű születése címmel nyitják meg Bokros László festőművész életműkiállítását, és sor kerül a művész monográfia-bemutatójára is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma