GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.12.28

Demeter Szilárdot december 17-én nevezte ki az emberi erőforrások minisztere a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott főigazgatójává. Az író szabadidejében zenészként, főállásban a Századvégnél dolgozott. Azt mondja: nem ő kereste a kihívást, de áll elébe. Célja megemelni az intézmény dolgozóinak fizetését, és azt már most elérte, hogy az OSZMI Budapesten maradjon. INTERJÚ.

demeter-szilard2
Fotó: origo.hu

Miként lett a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott főigazgatója?

Ez nem az én óhajom volt. A Századvég munkatársaként kaptam a feladatot, hogy gondoljam újra a Petőfi Irodalmi Múzeum helyzetét a kortárs irodalmi szcénában; egy agytrösztnek ez a feladata, tehát sok hasonló munkát végeztünk. Tekintve, hogy íróként már volt kötődésem az irodalomhoz, nekem jutott ez a megtisztelő feladat. Leadtam a koncepciót a megadott határidőre, és nagy meglepetésemre egy hónappal később behívtak a döntéshozók, hogy olvasták az anyagomat, nagyon tetszik nekik, és míg el nem válik, hogy ki lesz az intézmény végleges főigazgatója, addig vállaljam el ezt a feladatot, én pedig igent mondtam.


Meddig tart az ideiglenes kinevezése?

Január 17-ig kell beadni a pályázatot, és további két hónap áll a miniszter úr rendelkezésére, hogy döntsön.


Megpályázza a posztot?

Természetesen.


petofi_irodalmi_muzeum
A Petőfi Irodalmi Múzeum épülete
Fotó: ittlakunk.hu


Pályázata a korábban századvégesként kidolgozott koncepciójára épül?

Alapvetően igen. De az elképzelésről még nem beszélhetek részletesen, mert úgy tudom, a múzeumból belső pályázó is lesz, így én abban egyeztem meg a kollégákkal, hogy csak akkor hozom nyilvánosságra az anyagot, amikor benyújtottam a pályázatot, hogy ne befolyásoljuk egymást. Addig az a feladatom, hogy konszolidáljam az intézmény helyzetét.


Mi a gond a PIM helyzetével?

Felhalmozott adósságokat görget maga előtt. Azt próbáltam elérni az elmúlt alig több mint egy hétben, hogy ezt az adósságállományt valahogyan ledolgozzuk, és a 2019-es évet „mínusz nulláról” kezdjük. Azért mínusz nulláról, mert a közgyűjteményekben rendkívül alacsony bérekért dolgoznak, úgyhogy a következő lépésben szeretném, hogyha valamilyen úton-módon rendezhetnénk a béreket, és csak utána fognánk bármilyen fejlesztésbe.


De a közgyűjteményi dolgozók bérét központi szabályozás határozza meg.

Van ebben mozgástere egy főigazgatónak, tehát én most azt szeretném elérni, hogy a kormány megemelje a PIM bázisköltségvetését, hogy végrehajthassuk a béremelést.


demeter-szilard
Fotó: origo.hu


Mekkora jelenleg a PIM éves költségvetése?

900 millió forint körül van, de ne feledje, hogy ebben már a tagintézményeink büdzséje is benne van.


Ráadásul régóta esedékes az otthonukként szolgáló Károlyi-palota újabb felújítása.

Ez a következő lépés. A múzeumi kollégák – többéves munkával – elkészítették az ingatlanfejlesztési koncepciót, ezt most átnézzük, és igyekszünk ütemezve megvalósítani. Több milliárd forintos beruházásról van szó, ám a felújítás azt is jelenti, hogy csökkennek a működési költségek.


PIM2
A valamikori Károlyi Palota mai arculata az 1830-as években alakult ki
Fotó: arcanum


Karácsony előtt jelent meg a kormányhatározat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vidékre költöztetéséről. Mi lesz a PIM tagintézményeként működő OSZMI-val?

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a jelenlegi épületeiben marad. A kormányhatározat megjelenése után azonnal felvettem a kapcsolatot Fekete Péter kulturális államtitkár úrral, és többkörös tárgyalás után a vidékre költöztetés lekerült a napirendről. Az intézmény jelenlegi igazgatója, Ács Piroska eléri a nyugdíjkorhatárt, így január elején – mint főigazgató – pályázatot írok ki az OSZMI vezetésére.


Egy korábbi interjújában beszélt arról, hogy mit gondol a magyar irodalmi életről, és nem volt hízelgő a kép.

Nekem az a bajom az elmúlt évtizedek irodalompolitikájával vagy – ha úgy tetszik – irodalmi életével, hogy a legfontosabb komponens, az olvasó hiányzik belőle. Az írócentrikus irodalomfelfogás helyett az olvasóközpontú irodalomfelfogást részesítem előnyben. Szerintem az a legfontosabb, hogy minél több olvasója legyen a kortárs magyar irodalomnak. Nem az az elsődleges, hogy az írók milyen ösztöndíjat kapnak, vagy hányféle érdekvédelmi szervezetbe tömörülve hangoztathatják a véleményüket, hanem hogy a megszülető remekművek eljussanak az olvasókhoz.


Ezzel azt mondja, hogy ami nagy példányszámban fogy, az automatikusan jó is?

Ez így nem igaz, de azt sem állítanám, hogy ami ötszáz példányban fogy el, az feltétlen kiváló szépirodalom. Nehéz ebben a mennyiségi–minőségi összehasonlításban bármit is általánosan kijelenteni, de azt egyáltalán nem tartom áldásosnak, hogy úgy finanszírozzunk a könyvkiadást, hogy a kiadó a pályázati pénz jóvoltából legalább nullszaldósra jön ki, tehát nincs rákényszerítve arra, hogy el is adja a műveket. Ma háromezer példány fölött már nyereséges lehet egy kötet, ami azért nem képtelenül nagy mennyiség. Szerintem egy verseskötetet is el lehet adni ennyi példányban, csak ki kell menni a Nagykörúton kívülre is.


Miként lehet megszólítani az olvasókat?

Ennek több módja van. Például azt találtam ki a Kárpát-medencei Tehetséggondozó égisze alatt, hogy a regionális napilapokhoz csatoljunk egy irodalmi mellékletet, amely így 260 ezer családhoz jut el. Azért fontos ez, mert a vidéki olvasókról lényegében lemondtak. Budapest jól szervezett kulturális életet tudhat magáénak, de el kell mennünk vidékre, kistelepülésekre is, hogy az ott élőket megszólítsuk irodalmi esttel, beszélgetéssel. Ez fáradságos dolog, mégis elengedhetetlen. A legkisebb baranyai faluban is akad néhány olvasó, akiket meg lehet nyerni az irodalomnak, s ez feltétlen megéri.


Sz. S.

Kulcsszavak:

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma