2017.12.05

„Manapság a virtuális világ már az emberek életének szerves része, és új távlatokat nyit meg. Épp ezért gondolom azt, hogy a VR, a virtuális valóság uralja majd a jövőt” – mondta Shelley Page, a DreamWorks Animation korábbi nemzetközi igazgatója, aki a 15. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál zsűritagjaként érkezett hazánkba. Többek között az animáció jelenéről és jövőjéről kérdeztük.

shelley
Shelley Page
Fotó: MTI/Balogh Zoltán


Igen hosszú ideje, 1986 óta foglalkozik animációval. Mi irányította erre a pályára?

Kezdetben illusztrátorként dolgoztam, ám egy alkalommal lehetőségem volt belekóstolni az animációba: abba, hogy azok a dolgok, amelyeket lerajzoltam, mozogni, élni kezdtek és ez annyira elvarázsolt, hogy nem volt visszaút. Továbbá, amíg az illusztrátoré viszonylag magányos foglalkozás, hiszen az ember gyakran egyedül, éjszaka rajzolgat, az animáció csapatmunka. És roppant inspiráló az, amikor rengeteg tehetséges ember együtt dolgozik és röpködnek az ötletek. Szóval ez a hangulat és kreativitás volt az, ami teljesen és egy életre magával ragadott.

 

Mostanra már több mint harminc animációs film fűződik az ön nevéhez: olyanok, mint a Shrek, a Madagaszkár vagy az Így neveld a sárkányodat. Ki tud emelni egy olyan alkotást, amely kimondottan közel áll a szívéhez?

Ez kicsit olyan, mintha azt kérdezné, melyik gyermekemet szeretem a legjobban… De azért tudok rá válaszolni: elsőként a Roger nyúl a pácbant emelném ki, melynek készítése fordulópont volt az életemben. Addig csak kisebb stúdióknál dolgoztam, úgyhogy ez a Disney-produkció hatalmas ugrás volt. Akkor tapasztaltam meg, milyen egy igazán nagy produkción dolgozni. Aztán – hogy folytassam a sort – ott van a Madagaszkár. Amikor készítettük, a munka során kiderült, hogy egy új helyszín bevonására is szükség lesz, így nekem az volt a feladatom, hogy Indiában kialakítsak egy új stúdiót. Mondanom sem kell, egészen elképesztő világ tárult elém Indiában, emellett pedig rengeteg életre szóló barátságot is kötöttem. Úgyhogy a Madagaszkár ezért kedves a szívemnek. De ha most azt mondaná, hogy muszáj egyetlen filmet kiválasztanom, akkor az Így neveld a sárkányodat címűt választanám – az a személyes kedvencem.

 

Miért?

Mert olyan erős érzelmi töltet van benne, amely nagyon megérint engem. Gyönyörű a fiú édesapjához, illetve a sárkányhoz fűződő kapcsolata. Szóval, ha választani kell, én ezt választom.


sarkany
Így neveld a sárkányodat
Fotó: imdb.com

 

Hosszú ideig volt a DreamWorks Animation nemzetközi igazgatója. E pozíció azt is magába foglalta, hogy ön tartotta és építette a kapcsolatot különféle iskolákkal, illetve fesztiválokkal. Hogy tapasztalja, az animáció a fiatal és az idősebb filmkészítők körében egyaránt népszerű?

Úgy érzem, hogy igen. Gyakran szoktam kisfilmes válogatásokat készíteni és mindig arra törekszem, hogy a fiatal alkotók munkái mellett egy-egy idősebb, már profi filmes műve is megjelenjen. Ezt azért teszem, mert így szándékozom megmutatni: sokszor a fiatal alkotók épp olyan profik, mint azok, akik már évek, évtizedek óta a pályán vannak. Épp ez az oka annak, hogy manapság sokan már igen fiatalon eljutnak az Oscar-jelölésig.

 

Az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon zsűriként vett részt. Miként tudja eldönteni, mely film a legjobb?

Akármilyen fesztiválról legyen is szó, nagyon nehéz feladat a versenyfilmek összehasonlítása. Az Anilogue esetén pedig ez a „probléma” hatványozottan volt jelen, hiszen egyrészt különböző kulturális háttérből érkeztek a filmek, másrészt különböző közönségszegmenseket szólítottak meg, ugyanis voltak kimondottan gyermekeknek, illetve kizárólag felnőtteknek szóló animációk is. Tehát igazán nehéz volt, és mindig nehéz eldönteni, melyik film jobb. Én zsűriként a személyes érzéseimre szoktam hagyatkozni: arra, hogy mely alkotás érint meg leginkább.


tehran
Teheráni tabu
Fotó: anilogue.com

 

A technológia évről évre hatalmas fejlődésen megy keresztül, így nem meglepő, hogy az animációban is új technikák jelennek meg. Ön fogékony az újításokra vagy inkább a hagyományos animációs filmkészítést kedveli?

Mivel én a hagyományos, rajzolt animáció világából érkeztem, hozzám ez is áll közelebb. Ezért nekem kicsit nehezebb befogadni a legújabb technológiával készült filmeket, ugyanakkor nem mondhatom, hogy nem nyűgöznek le. Az Anilogue idei versenyprogramjában például szerepelt egy igen sajátos technikával, rotoszkópiával (lényege, hogy az animátorok képkockáról képkockára átrajzolják az élőben forgatott jeleneteket – a szerk.) készült film, mely kimondottan tetszett.

 

Melyik film volt ez?

A Teheráni tabu, mely teljes egészében ezzel a technikával készült.

 

Ahogy már említettem, a technológiai fejlődés erőteljesen érinti az animációs filmkészítést. Mi a véleménye: mit hozhat a jövő az animációban?

Az elmúlt évtizedek rohamos fejlődésének köszönhetően egyre több emberhez jut el az animáció. Ez azt is jelenti, hogy egyre többen értik és érdeklődnek iránta, ám ez az érdeklődés nem magától alakult ki. Ezt az internet, az okos eszközök és a számítógépes, illetve telefonos játékok használatának köszönhetjük. Manapság a virtuális világ már az emberek életének szerves része, és új távlatokat nyit meg. Épp ezért gondolom azt, hogy a VR, a virtuális valóság uralja majd a jövőt.


Faun
A Faun labirintusa
Fotó: imdb.com

 

A hagyományos technológiák túlélhetik ezt a változást?

Abszolút. Én még ma is fel tudom idézni, mennyire magukkal ragadtak gyermekkoromban a cseh, illetve a lengyel bábfilmek. Ezt azért mondom, mert szerintem a rácsodálkozás a gyerekek, a fiatalok részéről sosem szűnik meg. A kérdés inkább az, hogy megéri-e majd hagyományos technológiával dolgozni. Mivel a tradicionális animációs technikák használata már most is roppant drága, a kihívás az lesz, hogy a szakemberek olyan számítógépes módszert találjanak ki, amellyel a hagyományos technikával készült animációhoz hasonló születhet.

De úgy vélem, a legfontosabb erény a történetmesélés: ha egy történet jól van elmesélve, akkor az igazából csak másodlagos, hogy milyen technikával készült – így van ez most, és így lesz a jövőben is.

 

Napjainkban az élőszereplős filmekben egyre inkább meghatározó a látvány. Versenyeznie kell az animációnak ezekkel az alkotásokkal?

Én úgy látom, hogy – leginkább a szuperhősös filmek által – az animáció volt az, ami betört az élőszereplős filmek világába. Sőt, tulajdonképpen meghódította az élőszereplős filmet. Egyre több olyan film születik, amelyben az élőszereplős jeletekkel keveredik az animáció. Mondok is egy példát: ilyen Guillermo del Toro A Faun labirintusa című alkotása, melynek képi világa erőteljes és feledhetetlen, ez pedig annak is köszönhető, hogy használta az animációt. Úgyhogy én azt gondolom, egyáltalán nincs versenyhelyzet. Vagy ha mégis, akkor az animáció áll nyerésre.

 

Tóth Eszter

MANK_borito2

2018.05.26

Van egy gyűjtő, akinek szenvedélyét annyira megszerette Barcsay Jenő, hogy több festményét is neki adta, pedig a festőóriás nem szívesen vált meg műveitől. Most ez a gyűjtő, Vass László Szentendrére hozta el festményei és szobrai egy részét: A geometria szépsége című, magyar és nemzetközi műtárgyakat összeválogató tárlat május 25-én a szentendrei MANK Galériában nyílt meg.

DSZZS20180524301

2018.05.26

Az alkotói műfajok széles spektrumából ad ízelítőt a Visegrádi Csoport országainak – Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának – művészeti választékát felvonultató, V4 Art Connects elnevezésű kiállítássorozat, amely május 25-től látható a Várkert Bazárban és a Budavári Mikvében.

two-boys-3396713_960_720

2018.05.26

Koncertek, mesék, kézműves foglalkozások, játszópark, zsonglőrködés – többek között ilyen programok várják a kicsiket és a nagyokat a gyermeknapi hétvégén, május 26-án és 27-én Budapesten és a vidéki városokban. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen rendezvényekkel ünnepelhetitek idén a gyermekek napját!

Catherine Deneuve francia filmsztár játssza a főszerepét a 71. cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmát nyert japán Kore-eda Hirokazu következő játékfilmjének. A filmben – amelynek nem végleges címe Az igazság Catherine-ról – az Oscar-díjas Juliette Binoche, Ludivine Sagnier francia színésznő és Ethan Hawke amerikai színész is szerepet vállalt. Catherine Deneuve egy férfiak által csodált filmsztárt fog alakítani, aki, miközben egy sci-fi filmet forgat, az emlékiratait publikálja. A könyvnek köszönhetően találkozik újra lányával, akit Juliette Binoche alakít.

Fred Vargas francia írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában – jelentette be döntését a zsűri május 24-én Oviedóban. Az indoklás szerint Fred Vargas művei eddig ismeretlen irodalmi horizontokat nyitnak az olvasó számára, újjáélesztik a krimi műfaját. A 60 éves régész, történész, középkor-szakértő a tudományos esszéi mellett több mint húsz bűnügyi regény szerzője, amelyek közül tizenkettőnek Jean-Baptiste Adamsberg felügyelő a főhőse. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a kategória nyertesét 21 ország 35 jelöltje közül választották ki.

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság május 24-én azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét. Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálást követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre amerikai állampolgár.Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.

Háromnapos országos fafaragó konferencia kezdődött május 25-én Zalaegerszegen és kiállítás nyílik a faműves pályázatra beküldött munkákból. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésben zajló konferencia és kiállítás központi témája a tárgyalkotó népművészet megújítása a természetes anyagok – szaru és a csont – felhasználásával. A zalaegerszegi találkozóra az ország minden tájáról érkeznek fafaragók. A kiállítás június 24-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, a pályamunkákat szeptemberben Budapesten, a Népi Iparművészeti Múzeumban mutatják be.

Idris Elba alakítja a Notre Dame-i toronyőrt a Victor Hugo regényéből a Netflix számára készülő új filmben. A filmsztár rendezője, valamint társproducere is lesz az új adaptációnak, és a film zenéjét is ő jegyzi. A napjainkba helyezett történet forgatókönyvét Michael Mitnick írja. Idris Elbának nem ez az első rendezése, Yardie című krimijét idén a Sundance filmfesztiválon vetítették. A színészt a filmvásznon legutóbb a Hegyek között és a Thor: Ragnarok című produkcióban láthatták a mozinézők, de szerepelt a Bosszúállók: Végtelen háború című képregényfilmben is.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

2018_01_02_BenCaplan-3246_JamieKronick

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma