2017.12.05

„Manapság a virtuális világ már az emberek életének szerves része, és új távlatokat nyit meg. Épp ezért gondolom azt, hogy a VR, a virtuális valóság uralja majd a jövőt” – mondta Shelley Page, a DreamWorks Animation korábbi nemzetközi igazgatója, aki a 15. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál zsűritagjaként érkezett hazánkba. Többek között az animáció jelenéről és jövőjéről kérdeztük.

shelley
Shelley Page
Fotó: MTI/Balogh Zoltán


Igen hosszú ideje, 1986 óta foglalkozik animációval. Mi irányította erre a pályára?

Kezdetben illusztrátorként dolgoztam, ám egy alkalommal lehetőségem volt belekóstolni az animációba: abba, hogy azok a dolgok, amelyeket lerajzoltam, mozogni, élni kezdtek és ez annyira elvarázsolt, hogy nem volt visszaút. Továbbá, amíg az illusztrátoré viszonylag magányos foglalkozás, hiszen az ember gyakran egyedül, éjszaka rajzolgat, az animáció csapatmunka. És roppant inspiráló az, amikor rengeteg tehetséges ember együtt dolgozik és röpködnek az ötletek. Szóval ez a hangulat és kreativitás volt az, ami teljesen és egy életre magával ragadott.

 

Mostanra már több mint harminc animációs film fűződik az ön nevéhez: olyanok, mint a Shrek, a Madagaszkár vagy az Így neveld a sárkányodat. Ki tud emelni egy olyan alkotást, amely kimondottan közel áll a szívéhez?

Ez kicsit olyan, mintha azt kérdezné, melyik gyermekemet szeretem a legjobban… De azért tudok rá válaszolni: elsőként a Roger nyúl a pácbant emelném ki, melynek készítése fordulópont volt az életemben. Addig csak kisebb stúdióknál dolgoztam, úgyhogy ez a Disney-produkció hatalmas ugrás volt. Akkor tapasztaltam meg, milyen egy igazán nagy produkción dolgozni. Aztán – hogy folytassam a sort – ott van a Madagaszkár. Amikor készítettük, a munka során kiderült, hogy egy új helyszín bevonására is szükség lesz, így nekem az volt a feladatom, hogy Indiában kialakítsak egy új stúdiót. Mondanom sem kell, egészen elképesztő világ tárult elém Indiában, emellett pedig rengeteg életre szóló barátságot is kötöttem. Úgyhogy a Madagaszkár ezért kedves a szívemnek. De ha most azt mondaná, hogy muszáj egyetlen filmet kiválasztanom, akkor az Így neveld a sárkányodat címűt választanám – az a személyes kedvencem.

 

Miért?

Mert olyan erős érzelmi töltet van benne, amely nagyon megérint engem. Gyönyörű a fiú édesapjához, illetve a sárkányhoz fűződő kapcsolata. Szóval, ha választani kell, én ezt választom.


sarkany
Így neveld a sárkányodat
Fotó: imdb.com

 

Hosszú ideig volt a DreamWorks Animation nemzetközi igazgatója. E pozíció azt is magába foglalta, hogy ön tartotta és építette a kapcsolatot különféle iskolákkal, illetve fesztiválokkal. Hogy tapasztalja, az animáció a fiatal és az idősebb filmkészítők körében egyaránt népszerű?

Úgy érzem, hogy igen. Gyakran szoktam kisfilmes válogatásokat készíteni és mindig arra törekszem, hogy a fiatal alkotók munkái mellett egy-egy idősebb, már profi filmes műve is megjelenjen. Ezt azért teszem, mert így szándékozom megmutatni: sokszor a fiatal alkotók épp olyan profik, mint azok, akik már évek, évtizedek óta a pályán vannak. Épp ez az oka annak, hogy manapság sokan már igen fiatalon eljutnak az Oscar-jelölésig.

 

Az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon zsűriként vett részt. Miként tudja eldönteni, mely film a legjobb?

Akármilyen fesztiválról legyen is szó, nagyon nehéz feladat a versenyfilmek összehasonlítása. Az Anilogue esetén pedig ez a „probléma” hatványozottan volt jelen, hiszen egyrészt különböző kulturális háttérből érkeztek a filmek, másrészt különböző közönségszegmenseket szólítottak meg, ugyanis voltak kimondottan gyermekeknek, illetve kizárólag felnőtteknek szóló animációk is. Tehát igazán nehéz volt, és mindig nehéz eldönteni, melyik film jobb. Én zsűriként a személyes érzéseimre szoktam hagyatkozni: arra, hogy mely alkotás érint meg leginkább.


tehran
Teheráni tabu
Fotó: anilogue.com

 

A technológia évről évre hatalmas fejlődésen megy keresztül, így nem meglepő, hogy az animációban is új technikák jelennek meg. Ön fogékony az újításokra vagy inkább a hagyományos animációs filmkészítést kedveli?

Mivel én a hagyományos, rajzolt animáció világából érkeztem, hozzám ez is áll közelebb. Ezért nekem kicsit nehezebb befogadni a legújabb technológiával készült filmeket, ugyanakkor nem mondhatom, hogy nem nyűgöznek le. Az Anilogue idei versenyprogramjában például szerepelt egy igen sajátos technikával, rotoszkópiával (lényege, hogy az animátorok képkockáról képkockára átrajzolják az élőben forgatott jeleneteket – a szerk.) készült film, mely kimondottan tetszett.

 

Melyik film volt ez?

A Teheráni tabu, mely teljes egészében ezzel a technikával készült.

 

Ahogy már említettem, a technológiai fejlődés erőteljesen érinti az animációs filmkészítést. Mi a véleménye: mit hozhat a jövő az animációban?

Az elmúlt évtizedek rohamos fejlődésének köszönhetően egyre több emberhez jut el az animáció. Ez azt is jelenti, hogy egyre többen értik és érdeklődnek iránta, ám ez az érdeklődés nem magától alakult ki. Ezt az internet, az okos eszközök és a számítógépes, illetve telefonos játékok használatának köszönhetjük. Manapság a virtuális világ már az emberek életének szerves része, és új távlatokat nyit meg. Épp ezért gondolom azt, hogy a VR, a virtuális valóság uralja majd a jövőt.


Faun
A Faun labirintusa
Fotó: imdb.com

 

A hagyományos technológiák túlélhetik ezt a változást?

Abszolút. Én még ma is fel tudom idézni, mennyire magukkal ragadtak gyermekkoromban a cseh, illetve a lengyel bábfilmek. Ezt azért mondom, mert szerintem a rácsodálkozás a gyerekek, a fiatalok részéről sosem szűnik meg. A kérdés inkább az, hogy megéri-e majd hagyományos technológiával dolgozni. Mivel a tradicionális animációs technikák használata már most is roppant drága, a kihívás az lesz, hogy a szakemberek olyan számítógépes módszert találjanak ki, amellyel a hagyományos technikával készült animációhoz hasonló születhet.

De úgy vélem, a legfontosabb erény a történetmesélés: ha egy történet jól van elmesélve, akkor az igazából csak másodlagos, hogy milyen technikával készült – így van ez most, és így lesz a jövőben is.

 

Napjainkban az élőszereplős filmekben egyre inkább meghatározó a látvány. Versenyeznie kell az animációnak ezekkel az alkotásokkal?

Én úgy látom, hogy – leginkább a szuperhősös filmek által – az animáció volt az, ami betört az élőszereplős filmek világába. Sőt, tulajdonképpen meghódította az élőszereplős filmet. Egyre több olyan film születik, amelyben az élőszereplős jeletekkel keveredik az animáció. Mondok is egy példát: ilyen Guillermo del Toro A Faun labirintusa című alkotása, melynek képi világa erőteljes és feledhetetlen, ez pedig annak is köszönhető, hogy használta az animációt. Úgyhogy én azt gondolom, egyáltalán nincs versenyhelyzet. Vagy ha mégis, akkor az animáció áll nyerésre.

 

Tóth Eszter

V4-banner

saxophone-546303_960_720

2018.02.19

Elek Istvánnak a Szabó Gábor-díjat, Berki Tamásnak a Gonda János-díjat, dr. Hajdu Endrének pedig a Pernye András-díjat ítélte oda február 16-ai, hétvégi országos közgyűlésén a Magyar Jazz Szövetség. Az idei jelöltek között volt még a decemberben fiatalon elhunyt énekesnő, Fábián Juli, illetve Binder Károly zongora-, valamint Juhász Gábor gitárművész.

Bollmasolata

2018.02.19

Amatőr archív filmmel, fényképekkel, levelekkel, kéziratokkal, eredeti szövegekkel és fordításokkal idézi fel Heinrich Böll német író életművét és Magyarországhoz fűződő kapcsolatát az a kiállítás, amely Német író magyar tüzértiszti köpenyben címmel február 16-án este nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), Budapesten.

mti_szepproza_balog_zoltan_2

2018.02.19

Jókai Mór születésnapján, február 18-án rendezték meg a magyar széppróza napját, amelyen novellaíró verseny, antológiabemutató és koncert is várta a közönséget a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az eseményhez kapcsolódva február 12. és 23. között az egész Kárpát-medencében, a kistelepüléseken és a nagyvárosokban 61 intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat szervez programokat.

Az elmúlt évek meredeken emelkedő ingatlanárai miatt kialakult budapesti lakhatási gondok a központi témája az idei, 10. Budapesti Építészeti Filmnapoknak, amelynek március 8. és 11. között a Toldi mozi ad otthont. A fesztivált szervező Kortárs Építészeti Központ már 10 éve hozza el Budapestre az építészettel és a várossal foglalkozó legjobb alkotásokat. Idén a több mint 30 filmből álló válogatást hét tematikus blokkban, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal vetítik.

A Pesti Vigadóban mutatták be február 16-án Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be.

Megkerült február 17-én Ophélie Gaillard csellóművész páratlan értékű Goffriller-csellója, amelyet két nappal korábban raboltak el tőle Párizs közelében – közölte a művész. „Kaptam egy névtelen hívást délben, miszerint a cselló a ház előtt parkoló egyik gépkocsiban van. Meg is találtam a hátsó ülésen” – mondta. A France2 közszolgálati televízió híradója szerint a csellista szomszédja gépkocsijának ablakát betörték, és betették az autóba a hangszert. A francia csellista Facebook-oldalán írta meg, hogy amikor február 15-én, csütörtökön kilépett a Párizstól északra fekvő Pantinban lévő otthonából, valaki késsel megfenyegette és elvette hangszerét, majd elviharzott vele. Segítséget kért az 1,3 millió euró (405 millió forint) értékű 18. századi hangszer megtalálásához, amelyről fotókat is közzétett.

Közös V4-es standdal jelennek meg a Visegrádi Csoport országai a Brüsszeli Könyvvásáron a brüsszeli Balassi Intézet kezdeményezésére február 22. és 25. között. A Balassi Intézet Publishing Hungary programjának támogatásával megvalósuló programban Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egy majdnem 50 négyzetméteres, önálló standon lesz jelen a több mint 200 kiállító között. A csaknem négy évtizedes könyves esemény idei témája az utazás, díszvendége pedig Afrika lesz. A Visegrádi Csoport elnökségét betöltő Magyarország lesz a stand házigazdája, ám mind a négy nemzet egyenlő súllyal, mintegy 40-40 kötettel mutatkozik majd be.

Az egykori vár egy részének feltárását, a török kori levéltári iratok feldolgozását, konferenciák és kiállítások szervezését tervezik idén Nagykanizsán, ahol február 16-án nyitották meg a Thury György-emlékévet. Az Erzsébet téren, a hagyomány lángjának meggyújtásával indított rendezvényen Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte: a 450 éve kanizsai várkapitánnyá lett Thury az utolsó éveit szolgálta Kanizsán. A „Dunántúl oroszlánja” a török ellenében nemcsak az itt élők, hanem „a magyarság és Európa védelmében” is cselekedett. Mint fogalmazott: az emlékévnek nem a múltba révedés a célja, sokkal inkább arról szól, hogy „milyen örök értékek határozzák meg egyediségünket, közösségünk értékeit”.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma