2017.12.05

„Manapság a virtuális világ már az emberek életének szerves része, és új távlatokat nyit meg. Épp ezért gondolom azt, hogy a VR, a virtuális valóság uralja majd a jövőt” – mondta Shelley Page, a DreamWorks Animation korábbi nemzetközi igazgatója, aki a 15. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál zsűritagjaként érkezett hazánkba. Többek között az animáció jelenéről és jövőjéről kérdeztük.

shelley
Shelley Page
Fotó: MTI/Balogh Zoltán


Igen hosszú ideje, 1986 óta foglalkozik animációval. Mi irányította erre a pályára?

Kezdetben illusztrátorként dolgoztam, ám egy alkalommal lehetőségem volt belekóstolni az animációba: abba, hogy azok a dolgok, amelyeket lerajzoltam, mozogni, élni kezdtek és ez annyira elvarázsolt, hogy nem volt visszaút. Továbbá, amíg az illusztrátoré viszonylag magányos foglalkozás, hiszen az ember gyakran egyedül, éjszaka rajzolgat, az animáció csapatmunka. És roppant inspiráló az, amikor rengeteg tehetséges ember együtt dolgozik és röpködnek az ötletek. Szóval ez a hangulat és kreativitás volt az, ami teljesen és egy életre magával ragadott.

 

Mostanra már több mint harminc animációs film fűződik az ön nevéhez: olyanok, mint a Shrek, a Madagaszkár vagy az Így neveld a sárkányodat. Ki tud emelni egy olyan alkotást, amely kimondottan közel áll a szívéhez?

Ez kicsit olyan, mintha azt kérdezné, melyik gyermekemet szeretem a legjobban… De azért tudok rá válaszolni: elsőként a Roger nyúl a pácbant emelném ki, melynek készítése fordulópont volt az életemben. Addig csak kisebb stúdióknál dolgoztam, úgyhogy ez a Disney-produkció hatalmas ugrás volt. Akkor tapasztaltam meg, milyen egy igazán nagy produkción dolgozni. Aztán – hogy folytassam a sort – ott van a Madagaszkár. Amikor készítettük, a munka során kiderült, hogy egy új helyszín bevonására is szükség lesz, így nekem az volt a feladatom, hogy Indiában kialakítsak egy új stúdiót. Mondanom sem kell, egészen elképesztő világ tárult elém Indiában, emellett pedig rengeteg életre szóló barátságot is kötöttem. Úgyhogy a Madagaszkár ezért kedves a szívemnek. De ha most azt mondaná, hogy muszáj egyetlen filmet kiválasztanom, akkor az Így neveld a sárkányodat címűt választanám – az a személyes kedvencem.

 

Miért?

Mert olyan erős érzelmi töltet van benne, amely nagyon megérint engem. Gyönyörű a fiú édesapjához, illetve a sárkányhoz fűződő kapcsolata. Szóval, ha választani kell, én ezt választom.


sarkany
Így neveld a sárkányodat
Fotó: imdb.com

 

Hosszú ideig volt a DreamWorks Animation nemzetközi igazgatója. E pozíció azt is magába foglalta, hogy ön tartotta és építette a kapcsolatot különféle iskolákkal, illetve fesztiválokkal. Hogy tapasztalja, az animáció a fiatal és az idősebb filmkészítők körében egyaránt népszerű?

Úgy érzem, hogy igen. Gyakran szoktam kisfilmes válogatásokat készíteni és mindig arra törekszem, hogy a fiatal alkotók munkái mellett egy-egy idősebb, már profi filmes műve is megjelenjen. Ezt azért teszem, mert így szándékozom megmutatni: sokszor a fiatal alkotók épp olyan profik, mint azok, akik már évek, évtizedek óta a pályán vannak. Épp ez az oka annak, hogy manapság sokan már igen fiatalon eljutnak az Oscar-jelölésig.

 

Az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon zsűriként vett részt. Miként tudja eldönteni, mely film a legjobb?

Akármilyen fesztiválról legyen is szó, nagyon nehéz feladat a versenyfilmek összehasonlítása. Az Anilogue esetén pedig ez a „probléma” hatványozottan volt jelen, hiszen egyrészt különböző kulturális háttérből érkeztek a filmek, másrészt különböző közönségszegmenseket szólítottak meg, ugyanis voltak kimondottan gyermekeknek, illetve kizárólag felnőtteknek szóló animációk is. Tehát igazán nehéz volt, és mindig nehéz eldönteni, melyik film jobb. Én zsűriként a személyes érzéseimre szoktam hagyatkozni: arra, hogy mely alkotás érint meg leginkább.


tehran
Teheráni tabu
Fotó: anilogue.com

 

A technológia évről évre hatalmas fejlődésen megy keresztül, így nem meglepő, hogy az animációban is új technikák jelennek meg. Ön fogékony az újításokra vagy inkább a hagyományos animációs filmkészítést kedveli?

Mivel én a hagyományos, rajzolt animáció világából érkeztem, hozzám ez is áll közelebb. Ezért nekem kicsit nehezebb befogadni a legújabb technológiával készült filmeket, ugyanakkor nem mondhatom, hogy nem nyűgöznek le. Az Anilogue idei versenyprogramjában például szerepelt egy igen sajátos technikával, rotoszkópiával (lényege, hogy az animátorok képkockáról képkockára átrajzolják az élőben forgatott jeleneteket – a szerk.) készült film, mely kimondottan tetszett.

 

Melyik film volt ez?

A Teheráni tabu, mely teljes egészében ezzel a technikával készült.

 

Ahogy már említettem, a technológiai fejlődés erőteljesen érinti az animációs filmkészítést. Mi a véleménye: mit hozhat a jövő az animációban?

Az elmúlt évtizedek rohamos fejlődésének köszönhetően egyre több emberhez jut el az animáció. Ez azt is jelenti, hogy egyre többen értik és érdeklődnek iránta, ám ez az érdeklődés nem magától alakult ki. Ezt az internet, az okos eszközök és a számítógépes, illetve telefonos játékok használatának köszönhetjük. Manapság a virtuális világ már az emberek életének szerves része, és új távlatokat nyit meg. Épp ezért gondolom azt, hogy a VR, a virtuális valóság uralja majd a jövőt.


Faun
A Faun labirintusa
Fotó: imdb.com

 

A hagyományos technológiák túlélhetik ezt a változást?

Abszolút. Én még ma is fel tudom idézni, mennyire magukkal ragadtak gyermekkoromban a cseh, illetve a lengyel bábfilmek. Ezt azért mondom, mert szerintem a rácsodálkozás a gyerekek, a fiatalok részéről sosem szűnik meg. A kérdés inkább az, hogy megéri-e majd hagyományos technológiával dolgozni. Mivel a tradicionális animációs technikák használata már most is roppant drága, a kihívás az lesz, hogy a szakemberek olyan számítógépes módszert találjanak ki, amellyel a hagyományos technikával készült animációhoz hasonló születhet.

De úgy vélem, a legfontosabb erény a történetmesélés: ha egy történet jól van elmesélve, akkor az igazából csak másodlagos, hogy milyen technikával készült – így van ez most, és így lesz a jövőben is.

 

Napjainkban az élőszereplős filmekben egyre inkább meghatározó a látvány. Versenyeznie kell az animációnak ezekkel az alkotásokkal?

Én úgy látom, hogy – leginkább a szuperhősös filmek által – az animáció volt az, ami betört az élőszereplős filmek világába. Sőt, tulajdonképpen meghódította az élőszereplős filmet. Egyre több olyan film születik, amelyben az élőszereplős jeletekkel keveredik az animáció. Mondok is egy példát: ilyen Guillermo del Toro A Faun labirintusa című alkotása, melynek képi világa erőteljes és feledhetetlen, ez pedig annak is köszönhető, hogy használta az animációt. Úgyhogy én azt gondolom, egyáltalán nincs versenyhelyzet. Vagy ha mégis, akkor az animáció áll nyerésre.

 

Tóth Eszter

emlekerem3

2018.11.19

Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be.

2018_11_17_weegee2

2018.11.19

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

A november 25-én a Millenárison tartandó dizájnvásáron a hazai tehetségek mellett a V4-es régió közel negyven alkotója is bemutatkozik, így a magyarok mellett elismert lengyel, szlovák és cseh kiállítók munkáiból is válogathatunk.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma