IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2014.07.22

A MANK Galériában július 29-ig látogatható a Virtuális dimenziók című kiállítás, amely a MEGA-PIXEL 2014. § 3. Digitális Alkotások Országos tárlatának 5. állomása. A kiállítás célja az elektrográfia sokszínűségének bemutatása mellett az ismeretterjesztés és a műfaj népszerűsítése. A sorozat 6. és egyben záróeseménye Kaledioszkóp címmel nyílik meg július 24-én. Kérdéseinkre Haász Ágnes, a kiállítás kurátora válaszolt.

A kiállítás a MEGA-PIXEL 2014. § 3. Digitális Alkotások Országos Tárlatának 5. állomása. Miben más vagy új ez a kiállítás az eddigiekhez képest?

A Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) civil, nonprofit, képzőművészeti egyesület 2001-ben alakult Budapesten 18 alapító taggal. Mára taglétszámunk 70 főre nőtt. Működésünket kibővített országos jellegű hatókör jellemzi, összefogja az elektronikus, digitális eszközöket alkalmazó hazai művészeket, a műfajjal foglalkozó elméleti szakembereket, művészettörténészeket, művészeti írókat, képviseli azok érdekeit, és lehetőséget teremt a bemutatkozásra itthon és nemzetközi területen. Társasági kiállításokon kívül nyitott, országos és nemzeti kiállításokat is szervezünk. A társaságunk 2014-ben rendezi a soron következő nyitott kiállítás sorozatát, a MEGA-PIXEL 2014. § 3. Digitális Alkotások Országos Tárlatát 2 kategóriában.

Beres-Poly_crash_10x10
Béres Rudolf: Poly crash.


1. kategória: „KÉPSZONETTEK” Száz éve született – Hommage á Bálint Endre (1914-1986)

A művész tiszteletére készült, 40 művésztől 58 művet a FUGA Budapesti Építészeti Centrumban mutattuk be áprilisban.


2. Szabad kategória: témától független, csak a kiírt technika és méret betartásával lehetett küldeni műveket. (kizárólag elektronikus eszközzel készített művekkel lehetett pályázni).


Jelen kiállításon, a MANK Galériában 33 művész 49 alkotása látható. Mint a cím is utal rá - Virtuális dimenziók - a humánus gondolati tartalmon túl, az ember: a portré (Pető Hunor, Juhász Dorina, Ujvári Gábor, Vass Tibor művei), az emberi figura (Károly Sándor Áron, Mayer Éva, Repászki Béla, Repászki Ferenc) valamint a látható, minket körülvevő, az ember által épített (Fa Mariann, Maczkó Erzsébet, Rainer Péter, Gyenes Zsolt, Kemény György, Pataki Tibor, Urbán Tibor) és természeti környezetünk (Péter Ágnes, Haász Ágnes, Kisnémeth Ferenc, Szakállas Zsolt, Vicze Tas művei) mögött, vagy benne rejlő, elképzelt, felfedezett vizuális látványokat jelenítenek meg, - technikai eszközök által lehetővé vált- mikro- és makrovilágba való behatolással (Alapfy András, Bagi László jr., Gönczi Gergő, Gyenes Zsolt, Ferencz Dániel, Magén István), szimbólikus jelrendszerekbe helyezéssel (Regős Imre, Béres Rudolf, Hermann Zoltán), új tartalommal feltöltve - fogalmaznak meg az alkotók.


E témák köré csoportosulva alakultak ki a kiállítási képeinek egységei. A kiállításon belül látható vendégművész, Stefanovits Péter, a MEGA-PIXEL 2010 egyik díjazottjának két „klasszikus fény-árnyék” hatást idéző, szürkés tónusú digitális munkája. A tárlat másik vendége, - kiállítás a kiállításban - az Árnyékkötők 100 című kamaratárlat, azonos című folyóiratuk bemutatójával.


A négytagú Árnyékkötők Alkotócsoportot 1989-ben alapította Dárdai Zsuzsa, Saxon Szász János, Tenke István és Zsubori Ervin. Az idén 25 éves formáció, amelynek tagjai alapító-szerkesztőként az 1990-ben indított Árnyékkötők Electrographic Art művészeti folyóiratot is jegyzik. A MEGA-PIXEL 2014 tárlathoz szervesen kapcsolódik a négy szerző egy-egy nagyméretű kompozíciója, amely 25-25 egységből (azaz összesen 100 elektrografikai pixelből) áll össze. Fontos információ, a művészeti csoport alkotóiból került ki a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) alapító tagjainak többsége.


Mi a kiállítás célja?

Célunk 3-4 évente rendezett hazai tárlatainkkal keresztmetszetet, áttekintést adni az elektrográfiai műfaj alakulásáról. Illetve összefoglalást nyújtani e műfaj sokszínűségéről, jelenlegi hazai helyzetéről, eredményeiről és új irányvonalairól. Törekedünk arra, hogy az elektrográfiát, mint technikai és műfaji alternatívát mutassuk be, lehetőséget biztosítva, hazai művészeknek, elektronikus eszközökkel létrehozott nagyméretű alkotások bemutatására. Célunk a kortárs képzőművészet új tendenciájának – az elektrográfiának (számítógép, szkenner, digitális fotó, videó közreműködésével létrehozott alkotások) - megismertetése, népszerűsítése, mely korunk technicizálódásának pozitív, művészi felhasználására hívja fel a figyelmet.


Előző rendezvényeinkhez képest újszerű eseményekkel, gazdag kísérőprogrammal, népszerűsítési céllal, ismeretterjesztő előadásokkal bővült az idei tárlat. A Művelődési Szint – MÜSZI (Budapest, Blaha Lujza tér 1.) kiállítóterében lezajlott előadások: a 2008-ban alapított szigetvári Bohár András Magyar Elektrográfiai Múzeumot/BA MEM, együttműködő partnerünk, a KÉPÍRÁS Művészeti Alapítvány KÉPÍRÁS FÜZETEK elektrográfiai kiadványait. Horkay István nemzetközi hírű képzőművész Az elmozdult kép - a digitális montázs c. előadásában az elektrográfia alkotási folyamatába adott bepillantást.

Mayer_Eva_Vandor
Mayer Éva: Vándor

Az ARTEN Galéria adott helyet a Budapestre érkezett, külföldi díszvendégünk, Cecília Mandrile argentin születésű, amerikai művész (évek óta résztvevője a MATRICÁK nemzetközi kiállításainak) könyvbemutatójának, és a legfrissebb „utazó” műveiből összeállított kamara-kiállításának. A könyvet Sárosdy Judit művészettörténész mutatta be.


Hány művész alkotása lett kiállítva? Hogyan választották ki a műveket, kik bírálták el?

A pályázati felhívásunkra 100 művész küldte el 234 alkotását. A pályázatra beérkezett műveket 5 tagú szakmai zsűri bírálta el interneten, digitális formában.


A zsűri tagjai:

N. Mészáros Júlia művészettörténész, Győr– zsűri elnök

Muladi Brigitta művészettörténész, Budapest

Robert Jancovic, grafikusművész, a Pozsonyi Művészeti Egyetem tanára

Somorjai-Kiss Tibor, Dr. habil, DLA, grafikusművész, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest

Haász Ágnes képzőművész, MET elnök, Budapest


A zsűri 96 művész 195 művét fogadta el. A budapesti művészek mellett az ország valamennyi tájáról küldtek be műveket: Alsóőrs, Baja, Debrecen, Dunakeszi, Eger, Győr, Miskolc, Sárkeresztes, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Zselickislak. Továbbá külföldön élő és határon túli magyar művészek is szerepelnek, Hollandiából, Kanadából, Szlovákiából, Romániából.


A rendezvényre meghívtunk nemzetközi és hazai elismerésnek örvendő művészeket, akiket az elektrográfia műfajában jelentős alkotói tevékenység jellemez. Többek között a Berlinben élő Lux Antal videó-, és képzőművészt, akinek művei a személyes emberi belső és a környezeti világ fény-árnyékhatásainak költői fázisképei. Nyomattal és videóval szerepel két kiállításon is (MÜSZI, Vízivárosi Galéria). Mengyán Andrást, a 80-as évektől készített számítógépes munkái, environmentjei, melyek a fény, a hang, a film, a tükör kombinációjával létre hozott tér/sík, térbeli mozgás vizuális-logikai olvasatai (MÜSZI). Ifj. Koffán Károly geometrikust – akinek absztrakt formái, testjei kozmikus, illúziórikus mozgásteret generálnak maguk köré (Vízivárosi Galéria). Nagy Gábor György a fiatalabb, középgeneráció művésze, fotó alapú, szenvtelen, laboratóriumi aura világot sejtető számítógépes nyomataival a hazai elektrográfia karakteres képviselője (MÜSZI). Sós Evelinnek, a honi elektrográfia műfajában a xerosszal készített, pop-artos jegyeket hordozó művei egyedülállóak, az ő munkáját a Vízivárosi Galériában láthatjuk hamarosan.


Tudna-e mesélni arról, hogy milyen jellegű munkák érkeztek be/lettek kiállítva?

A kiállítási koncepciónkat bővítettük: nyomatokon kívül ezúttal más, és több, médiával készült digitális alkotásokat is bemutatunk, melyek a művek megalkotásánál, az elektronika, az elektronikus fény, és a digitalizáció során játszanak meghatározó szerepet. Láthatunk papír, fém-, és vászonhordozón is digitális nyomatokat, térbe lógatott spirális papír-objekteket, fényinstallációkat, és videófilmeket.


Előreláthatólag mikor lesz a 6. állomás, lehet-e már tudni róla valamit?

A 6. és egyben záró kiállításunkat július 24-én, 18 órakor nyitjuk a Vízivárosi Galériában, Kaleidoszkóp címmel. Szintén a szabad kategóriából láthatók alkotások az elektrográfia műfajában. 25 művésztől, kaleidoszkóp-szerű, színes válogatás,- nyomatok, installációk és videók várják a látogatókat. Fontos eseménye ez a kiállításnak, mivel ez alkalomból kerül sor a díjkiosztására, a kiemelkedően színvonalas művek díjazására, jutalmazására is. Szeretettel várjuk a művészeket, szakmabelieket és a művészetszerető közönséget.


Készítette: Végh Nóra Judit

Kulcsszavak:

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma