2017.06.09

Tennessee Williams klasszikusa mindenki számára ismert. A Pulitzer-díjas alkotást számos formában újraértelmezték az évek során, ám a mostanihoz hasonló egész estés táncelőadás még sosem született A vágy villamosáról. Az Erkel Színházban június 17-én mutatják be Dés László zeneszerző és Venekei Marianna koreográfus közös művét. „A női főszereplők minden darabban cukortündérkék, én viszont egy hús-vér nőt akaratam megmutatni” – mondta a koreográfus a Kultúra.hu-nak.

DSZZS20170609018


Az író és darabja

Tennessee Williams darabja klasszikus alkotásnak számít, hiszen A vágy villamosa – és minden későbbi műve is – az úgynevezett „déli gótika” stílusában íródott, vagyis a dél-amerikai társadalomnak tart görbe tükröt. A vágy villamosa Blanche történetét meséli el, aki kénytelen húgához, Stellához és annak férjéhez, Stanley-hez költözni. A bonyodalom: Blanche előkelőbbnek gondolja magát, mint az úgynevezett francia negyed lakói, akik között húga és annak férje, Stanley Kowalski is él. Stanley nem az az intellektuális férfi, akit Blanche a húga mellé elképzelne, így a két fél között állandó a konfliktus, a történet pedig végül a főhősnő összeroppanásával zárul, amelyhez jócskán hozzájárul Stanley-vel való „harca”. A vágy villamosa jóval több, mint korrajz arról a világról, melyben Williams is élt. Az író sokat merített saját életéből, amely korántsem volt könnyű. Tennessee az egész családjából nővéréhez, Rose-hoz állt a legközelebb, aki azonban súlyos skizofréniával küzdött, állapotát nem kezelte megfelelően a korabeli orvostudomány, így egyre csak súlyosbodott helyzete, melyet szülei végül a lehető legrosszabb módon próbáltak meg orvosolni: a lobotómiával – bár ezt a legjobb szándékkal tették, hiszen akkoriban ezt valódi orvosságnak hitték. Ezen eljárás során ugyanis meglékelik a páciens koponyáját, ez gyógyulás helyett azonban teljes leépüléshez vezet. Ez történt Rose-zal is, aki a beavatkozás után egész életére cselekvőképtelen lett. Williams, aki ez előtt is alkoholproblémákkal küzdött, egyre inkább a gyógyszerek és az ital felé fordult. Egyik legnagyobb félelme pedig az volt, hogy ő maga is megőrül egyszer.


Tennessee Williams élete nem csak családi helyzetéből adódóan volt nehéz: homoszexualitása miatt még inkább kirekesztettnek érezte magát. Ezt a fajta kívülállást szinte minden alkotásába belecsempészte, ahogyan A vágy villamosába is. Blanche karaktere is más, mint a többi ember, a rég letűnt déli elitről és úrihölgyekről álmodozik, önmagát is ehhez az elithez sorolja – ahogyan tette azt Tennessee anyja is. Ugyanakkor egy törékeny személyiséget láthatunk, akit meggyötör és legyőz az élet, a mű legvégén pedig idegösszeomlással kerül pszichiátriára – e karaktert egyértelműen nővére ihlette, sokak szerint azonban saját félelmeit is beleépítette a figurába. A legendák szerint Williams, amikor nekikezdett említett darabjának, úgy érezte: a halálán van, ezt az alkotás pedig élete fő művének tekintette. Ha előbbi nem is, utóbbi igaz lett, hiszen a darab megkapta a Pulitzer-díjat 1947-ben.


Tennessee Williams hányattatott sorsa ellenére – vagy pont ennek hatására – zseniális író volt, aki különleges érzékkel látta, milyen óriási társadalmi különbségek vannak Amerikában, milyen érzés a kirekesztettség és a félelem, hiszen őt magát is megtépázta az élet, akárcsak Blanche-t.


DSZZS20170609014


A vágy villamosa – a balett

Az Erkel Színházban június 17-én debütáló darab több szempontból is egyedülálló. Egyrészt magyar világpremierről van szó, hiszen ilyen egész estés táncdráma még nem készült Tennessee Williams drámájából. Másrészt Dés László zeneszerzőnek és Venekei Marianna koreográfusnak is ez az első egész estés balettelőadása. A mű születéséről a Magyar Állami Operaház igazgatója, Ókovács Szilveszter mesélt a június 9-én rendezett sajtótájékoztatón, ahol elmondta: már 2010-ben felmerült az előadás ötlete. Ő maga rendkívül merésznek nevezete egy ilyen dráma egész estés táncfeldolgozását, majd felhívta a figyelmet az előadás sokszínűségére, ugyanis Dés László jazz-muzsikusként ebben a stílusban írta meg az előadás zenéjét, ilyen zenei hátérrel pedig, valljuk be, nem mindennap találkozik az ember egy balettelőadás során.


„A zene maga a történet” – mondta Dés László zeneszerző. Minden érzelem, lírai jelenet – melyet egy dráma esetében párbeszéddel ki lehet fejezni – külön dallamot, külön hangszert kívánt. Blanche hangszere a trombita – a Blanche és Mitch közötti szerelmi jelenet kivételével, itt ugyanis a szaxofon kap nagy hangsúlyt, amelyen maga Dés László játszik. „Mindenki tudja, hogy Esterházy Péter nagyon sok regényt írt, és azt is, hogy a „Hc” – azaz a Harmonia caelestis – volt az ő nagy regénye, amelyet kilenc évig írt. Nekem ez a darab a „Hc” -m.”


De miért az előbb említett trombita Blanche hangszere? A trombita visszautaló elem, amely a múltat érzékelteti Blanche életében, a boldog gyermekkort, melyet testvérével, Stellával éltek át szüleik déli birtokán. Ez a gyerekkori boldogság pedig meghatározza a főhősnő életfelfogását, ahogyan minden embernek meghatározza az életét a gyermekkora – mondta el Dés László. Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy A vágy villamosa rendkívül érzelemdús darab, melyben szinte minden jelenet feszültséggel teli, ezt pedig rendkívül nehéz szavakba önteni. Ennél a pontnál nevezte győztesnek az előadást, hiszen mi mással lehetne ezt az érzelmi sokszínűséget megjeleníteni, mint a tánccal és a zenével.


„Láttam Tordy Géza feldolgozását, és tulajdonképpen innen jött az ötlelt, milyen jó lenne megkoreografálni. Akkor még nem tudtam, hogy John Neumeier már készített egy balettelőadást, de hát semmi új nincs a nap alatt – ahogy mondani szokás” – árulta el a Kultúra.hu kérdésére Venekei Marianna, honnan merítette az ötletet a dráma feldolgozására. Majd hozzátette: valójában Blanche karaktere fogta meg. Mivel ő maga négyéves kora óta táncol, a mesés női szereplők világát látta mind A diótörőben, mind a Csipkerózsikában. „A női főszereplők minden darabban cukortündérkék, én viszont egy hús-vér nőt akaratam megmutatni, olyan történetet, amely bárkivel megeshet, hiszen bármikor kicsúszhat a talaj az ember lába alól.”


Az előadás premierje június 17-én lesz az Erkel Színházban. További előadások: június 23., 24., 25., illetve a jövő évadban is látható lesz a darab.



Fischer Viktória

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

cello-110981_960_720

2018.05.20

Mintegy kétszáz év magyar zenéjéből válogat a kitűnő karmester, Vashegyi György május 24-én a Nemzeti Filharmonikusok Pesti Vigadóban tartandó hangversenyén. A Lukács Ervin bérletsorozat zárókoncertjének szólistája a számos hazai és nemzetközi díjjal elismert csellóművész, Rohmann Ditta.

Cannes4_-_Copy

2018.05.20

A japán Kore-eda Hirokazu Shoplifters című alkotása érdemelte ki május 19-én este a Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő vezette zsűritől az Arany Pálmát a 71. cannes-i filmfesztiválon. A második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat Spike Lee amerikai rendező BlacKKKlansman című filmje kapta, míg a zsűri díját Nadine Labaki libanoni rendezőnő Capharnaüm című alkotása nyerte el.

egy_nap_werk_szilagyizsofia_mti_foto_kallos_bea

2018.05.19

Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje nyerte el ma, május 19-én a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) kategóriadíját a 71. cannes-i filmfesztivál párhuzamos válogatásaiban bemutatott első és második filmek közül. A magyar rendező első játékfilmjét a Kritikusok Hete válogatásban mutatták be a világ egyik legrangosabb filmes szemléjén.

Hat nagyszínpadi bemutatóval nosztalgikus magyar évadra készül az egri Gárdonyi Géza Színház, ahol három-három stúdiószínpadi premiert és új gyermekelőadást is láthat majd a közönség. Az évadot Móricz Zsigmond és Szakonyi Károly Rokonok című társadalmi drámájának bemutatójával indítják szeptember 28-án. Ezt október 16-án Békeffi István és Lajtai Lajos operettje, A régi nyár követi.

Az európai kortárs táncművészet meghatározó alakjaként ünnepelt Anne Teresa De Keersmaeker és Salva Sanchis koreográfus közös munkája, az A Love Supreme című előadás új, átdolgozott változatát nézhetik meg az érdeklődők május 24-én, 25-én és 26-án a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A május 24-ei előadás után a közönség személyesen is találkozhat és beszélgethet Salva Sanchis társkoreográfussal, aki másnap workshopot is tart az érdeklődőknek.

Csaknem húsz helyszínen hetven programot kínál a Rippl-Rónai Fesztivál: a Kaposvár világhírű szülöttének, Rippl-Rónai József festőművésznek emléket állító összművészeti rendezvény május 24. és 27. között lesz a somogyi megyeszékhelyen. A fesztivál programjairól bővebb információk a www.ripplfeszt.hu oldalon olvashatók.

Matteo Garrone olasz rendező Dogman című filmjének kutyaszereplői kapták meg a legjobb kutyaalakításért járó Palm Dog-díjat (Kutya Pálma) május 18-án a 71. cannes-i filmfesztiválon. A film főhőse Marcello (Marcello Fonte), elvált, 40 év körüli, naiv és jó kedélyű kutyakozmetikus, aki kábítószer-kereskedésből egészíti ki szerény jövedelmét. Kislányán kívül csak az üzletébe betérő kutyákban talál igazi társakra. „A kutyák a főszereplők. Az alakításukat különösen nagyra értékelte a zsűri” – mondta a díjátadón Toby Rose, a díj alapítója. A zsűri a Nagydíjat a Kritikusok Hete válogatásban fődíjat nyert, Diamantino című francia-portugál-brazil komédia rózsaszín bundájú kutyaszereplőinek ítélte, amelyek a főhős hallucinációiként jelennek meg a vásznon.

Other Than Unusual című új lemezét mutatja be a Barabás Lőrinc Quartet, a hazai nujazz színtér kiváló csapata május 25-én a fővárosi Akvárium Klubban. Barabás Lőrinc trombitás, zeneszerző, a formáció vezetője elmondta: „egy kicsit poposabb lett az új lemez, mint a két évvel ezelőtti Beardance, sok szempontból viszont most több elvontabb elemet tartalmaz”.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma