2017.06.09

Tennessee Williams klasszikusa mindenki számára ismert. A Pulitzer-díjas alkotást számos formában újraértelmezték az évek során, ám a mostanihoz hasonló egész estés táncelőadás még sosem született A vágy villamosáról. Az Erkel Színházban június 17-én mutatják be Dés László zeneszerző és Venekei Marianna koreográfus közös művét. „A női főszereplők minden darabban cukortündérkék, én viszont egy hús-vér nőt akaratam megmutatni” – mondta a koreográfus a Kultúra.hu-nak.

DSZZS20170609018


Az író és darabja

Tennessee Williams darabja klasszikus alkotásnak számít, hiszen A vágy villamosa – és minden későbbi műve is – az úgynevezett „déli gótika” stílusában íródott, vagyis a dél-amerikai társadalomnak tart görbe tükröt. A vágy villamosa Blanche történetét meséli el, aki kénytelen húgához, Stellához és annak férjéhez, Stanley-hez költözni. A bonyodalom: Blanche előkelőbbnek gondolja magát, mint az úgynevezett francia negyed lakói, akik között húga és annak férje, Stanley Kowalski is él. Stanley nem az az intellektuális férfi, akit Blanche a húga mellé elképzelne, így a két fél között állandó a konfliktus, a történet pedig végül a főhősnő összeroppanásával zárul, amelyhez jócskán hozzájárul Stanley-vel való „harca”. A vágy villamosa jóval több, mint korrajz arról a világról, melyben Williams is élt. Az író sokat merített saját életéből, amely korántsem volt könnyű. Tennessee az egész családjából nővéréhez, Rose-hoz állt a legközelebb, aki azonban súlyos skizofréniával küzdött, állapotát nem kezelte megfelelően a korabeli orvostudomány, így egyre csak súlyosbodott helyzete, melyet szülei végül a lehető legrosszabb módon próbáltak meg orvosolni: a lobotómiával – bár ezt a legjobb szándékkal tették, hiszen akkoriban ezt valódi orvosságnak hitték. Ezen eljárás során ugyanis meglékelik a páciens koponyáját, ez gyógyulás helyett azonban teljes leépüléshez vezet. Ez történt Rose-zal is, aki a beavatkozás után egész életére cselekvőképtelen lett. Williams, aki ez előtt is alkoholproblémákkal küzdött, egyre inkább a gyógyszerek és az ital felé fordult. Egyik legnagyobb félelme pedig az volt, hogy ő maga is megőrül egyszer.


Tennessee Williams élete nem csak családi helyzetéből adódóan volt nehéz: homoszexualitása miatt még inkább kirekesztettnek érezte magát. Ezt a fajta kívülállást szinte minden alkotásába belecsempészte, ahogyan A vágy villamosába is. Blanche karaktere is más, mint a többi ember, a rég letűnt déli elitről és úrihölgyekről álmodozik, önmagát is ehhez az elithez sorolja – ahogyan tette azt Tennessee anyja is. Ugyanakkor egy törékeny személyiséget láthatunk, akit meggyötör és legyőz az élet, a mű legvégén pedig idegösszeomlással kerül pszichiátriára – e karaktert egyértelműen nővére ihlette, sokak szerint azonban saját félelmeit is beleépítette a figurába. A legendák szerint Williams, amikor nekikezdett említett darabjának, úgy érezte: a halálán van, ezt az alkotás pedig élete fő művének tekintette. Ha előbbi nem is, utóbbi igaz lett, hiszen a darab megkapta a Pulitzer-díjat 1947-ben.


Tennessee Williams hányattatott sorsa ellenére – vagy pont ennek hatására – zseniális író volt, aki különleges érzékkel látta, milyen óriási társadalmi különbségek vannak Amerikában, milyen érzés a kirekesztettség és a félelem, hiszen őt magát is megtépázta az élet, akárcsak Blanche-t.


DSZZS20170609014


A vágy villamosa – a balett

Az Erkel Színházban június 17-én debütáló darab több szempontból is egyedülálló. Egyrészt magyar világpremierről van szó, hiszen ilyen egész estés táncdráma még nem készült Tennessee Williams drámájából. Másrészt Dés László zeneszerzőnek és Venekei Marianna koreográfusnak is ez az első egész estés balettelőadása. A mű születéséről a Magyar Állami Operaház igazgatója, Ókovács Szilveszter mesélt a június 9-én rendezett sajtótájékoztatón, ahol elmondta: már 2010-ben felmerült az előadás ötlete. Ő maga rendkívül merésznek nevezete egy ilyen dráma egész estés táncfeldolgozását, majd felhívta a figyelmet az előadás sokszínűségére, ugyanis Dés László jazz-muzsikusként ebben a stílusban írta meg az előadás zenéjét, ilyen zenei hátérrel pedig, valljuk be, nem mindennap találkozik az ember egy balettelőadás során.


„A zene maga a történet” – mondta Dés László zeneszerző. Minden érzelem, lírai jelenet – melyet egy dráma esetében párbeszéddel ki lehet fejezni – külön dallamot, külön hangszert kívánt. Blanche hangszere a trombita – a Blanche és Mitch közötti szerelmi jelenet kivételével, itt ugyanis a szaxofon kap nagy hangsúlyt, amelyen maga Dés László játszik. „Mindenki tudja, hogy Esterházy Péter nagyon sok regényt írt, és azt is, hogy a „Hc” – azaz a Harmonia caelestis – volt az ő nagy regénye, amelyet kilenc évig írt. Nekem ez a darab a „Hc” -m.”


De miért az előbb említett trombita Blanche hangszere? A trombita visszautaló elem, amely a múltat érzékelteti Blanche életében, a boldog gyermekkort, melyet testvérével, Stellával éltek át szüleik déli birtokán. Ez a gyerekkori boldogság pedig meghatározza a főhősnő életfelfogását, ahogyan minden embernek meghatározza az életét a gyermekkora – mondta el Dés László. Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy A vágy villamosa rendkívül érzelemdús darab, melyben szinte minden jelenet feszültséggel teli, ezt pedig rendkívül nehéz szavakba önteni. Ennél a pontnál nevezte győztesnek az előadást, hiszen mi mással lehetne ezt az érzelmi sokszínűséget megjeleníteni, mint a tánccal és a zenével.


„Láttam Tordy Géza feldolgozását, és tulajdonképpen innen jött az ötlelt, milyen jó lenne megkoreografálni. Akkor még nem tudtam, hogy John Neumeier már készített egy balettelőadást, de hát semmi új nincs a nap alatt – ahogy mondani szokás” – árulta el a Kultúra.hu kérdésére Venekei Marianna, honnan merítette az ötletet a dráma feldolgozására. Majd hozzátette: valójában Blanche karaktere fogta meg. Mivel ő maga négyéves kora óta táncol, a mesés női szereplők világát látta mind A diótörőben, mind a Csipkerózsikában. „A női főszereplők minden darabban cukortündérkék, én viszont egy hús-vér nőt akaratam megmutatni, olyan történetet, amely bárkivel megeshet, hiszen bármikor kicsúszhat a talaj az ember lába alól.”


Az előadás premierje június 17-én lesz az Erkel Színházban. További előadások: június 23., 24., 25., illetve a jövő évadban is látható lesz a darab.



Fischer Viktória

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma