2017.02.15

Kisjuli vadiúj földlakó, a hatodik gyerek a Lackfi családban. Éppen abban az életkorban van, amikor anyáék CD-gyűjteményével felcsiszolni a padlót sokkal izgalmasabb, mint plüssmackót ölelgetni, és nincs boldogítóbb egy nagy adag kosznál. Erről az apró felfedezőről szól Lackfi János legújabb verseskötete, az Élni hogy kell? című.

A könyv illusztrációit Horváth Ildi rajzolta, akinek képeiből február 2-án nyílt kiállítás a Pagony Könyvesboltban. A tárlatot, melyet Lackfi János költő nyitott meg, március 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők.


elni_hogy_kell

 

Amikor beléptem a Pagony Könyvesbolt automata ajtaján, úgy éreztem magam, mintha húsz évvel ezelőtti gyermekkorom mesevilágába csöppentem volna. Nemcsak azért, mert forrócsokiillat terjengett a levegőben, vagy mert egy csodálatos, játékos világ figurái mosolyogtak rám a falakról és a könyvek borítóiról, hanem azért is, mert az egész helyiség telis-tele volt játszó, sikítozó, gurgulázva kacagó gyerekekkel.

 

Az órámra pillantottam, a program szerint öt perc múlva kezdődik a megnyitó, így kényelmesen elhelyezkedtem a könyvespolcok előtti széken. A rögtönzött színpadon Lackfi János költő, Horváth Ildi illusztrátor és Molnár György, az Eszterlánc Zenekar tagja foglalt helyet. Elsőként Molnár György ragadta magához a mikrofont, hogy elénekelje a kötet első versét, a Julianna köszöntőt. A megzenésített költemény a puha vattahajú Kisjuli „világrahuppanásáról” szól.

 

Miután a fülbemászó gyerekdal megalapozta a hangulatot, Lackfi János beszélt a verseskötet alapötletéről: „Annyi magyarázatot fűznék a könyvhöz, hogy az Élni hogy kell – Kisjuli versek a hatodik gyermekem pici kalandjait tartalmazza. A kötet úgy keletkezett, hogy a közösségi oldalamra örömömben megírtam a Julianna köszöntőt, amelyre jó visszajelzéseket kaptam. Erre Eszter, a Pagony Kiadó alapítója, megkérdezte, hogy nem szeretnék-e írni egy kötetet Kisjuliról. Végül ez a kis piros könyv kerekedett ki belőle és nagy örömömre Horváth Ildi lett az illusztrátor.”


20170202_165420

 

Lackfi János négy alapszóval jellemezte Horváth Ildi illusztrációit: otthonosság, játékosság, gazdagság, világteremtés. Otthonos, mert Horváth Ildi világa puha, biztonságos és igaz világ. Hiszen a Földön nem minden babarózsaszín és tökéletes. Sőt akinek van gyereke, az tudja, hogy egy otthon, amely a gyermeknevelés és a felnőtté válás színtere, nem hasonlít egy csillivilli, élettelen múzeumra. A költő a madárfészket említette példaként: „Lehet, hogy egy fészek pihepuha és tele van szalmával, tollakkal, mégis rengeteg benne a kosz, és olykor nejlonzacskó-darabkák is kikandikálnak belőle. Ezzel együtt vagy még inkább ennek ellenére is otthonos a fiókáknak.” Azért hozakodott elő ezzel a hasonlattal a költő, mert a képeken lévő állatok, emberek, holmik nem statikusak, jól láthatóan életük van. A rajzok befogadóak, mint egy jól kiült fotel.

 

Az illusztrációk gazdagságáról Lackfi János így fogalmazott: „Gazdagság alatt egyfajta jóleső tobzódást értek, amely a jóízlés határain belül mozog. Ildi mindig keresi a csicsa nélküli bővelkedést, mindig van egy plusz ötlet a képeken, egy cica, egy csillag, egy falevél vagy egy csigalenyomat a csigalépcsőben. Valami, amire nem számítasz. Nem is beszélve a felületek és a technikák gazdagságáról.”


20170202_170644

 

A költő ezt követően kiemelte Horváth Ildi művészetének játékosságát. „Hagy teret a szövegnek, hagy teret a képzeletnek és hagy teret az olvasónak, hogy otthon érezze magát. Mert a világ nem készen kapott valami, nem egy körbehatárolt, megváltoztathatatlan dolog. A világot mi csináljuk és nemcsak azért, hogy otthonra leljünk benne, hanem hogy alkotórészei legyünk.”

 

Végül Lackfi János kitért az illusztrátor műveinek világteremtő tulajdonságára. Pablo Picassót idézte, aki egyszer ezt mondta: „Tizenkét évesen úgy rajzoltam, mint Leonardo, hetvenévesen szeretnék úgy megtanulni rajzolni, mint egy gyerek.” A költő a festő szavaihoz kapcsolódva elmondta, hogy szerinte egy könyv több mint önmaga. Valójában „visszhangzó és mellékjelentésekkel teli terek sokasága”.

 

Bizonyítékként Kassák Lajost idézte, és egy kis asszociációs játékra invitálta a közönséget. »Fejünk felett elrepül a nikkel szamovár« – ez vajon mit jelenthet?” – kérdezte. Körbekémleltem, és a felnőttek gyermekien csillogó szemeit néztem, akik először félénken találgattak, mint kisdiákok a fogalmazásórán, aztán egyre jobban elsodorta őket a fantázia. Holdat, napot, repülőt, helikoptert és hasonlókat kiabáltak be. Lackfi János mosolygott és így folytatta az anekdotát: „Amikor felteszem a gyerekeknek ezt a kérdést, azok, akikből a szülők sikeresen kinevelték a kreativitást, mindig lázadoznak, hogy ezmostmi meg nemár. Aztán vannak olyan ábrándozó lelkek is, akik azt felelik: »Biztos azt jelenti, hogy megőszült a haja, mert már öreg, tehát az idő elrepül a fejünk fölött!«. Ilyen asszociációkra képesek a gyerekek. Gondoljunk csak arra a pillanatra, amikor egy kicsi feltekint egy renoválás alatt álló épületre és azt mondja: »Ez a ház fel van bálványozva.«, vagy amikor meglátnak egy ajtót a kórházban és megkérdezik, hogy »Itt gyógyítják a hordókat? Mert az van kiírva, hogy beteghordó!« Ez a világteremtés egy-két szóval a gyerekek sajátja, és aki igazán jó művész, az ezt újratanulja a maga eszközkészletével és továbbfejleszti. Én csak azt mondhatom, hogy Horváth Ildinek ez sikerült, és rajzai egyfajta utazást jelentenek a gyerekkorba.”


20170202_165346

 

Bevallom, nem volt könnyű jegyzetelni János gondolatait, mert a mellettem helyet foglaló apuka telefonjának csipogása, csörgése, kántálása erősen megnehezítette a koncentrációt. Ránéztem, hogy diszkréten figyelmeztessem: zavarja a megnyitót. A laptopja végig nyitva volt, ujjaival pedig olyan gyorsan szántotta a billentyűzetet, mintha a Liszt-rapszódiát zongorázta volna. Nyolc év körüli kisfia egy filmből készült képeskönyvet olvasott. A fiú rosszallóan csóválta a fejét, mert nem tetszett neki, ahogy kedvenc filmjét adaptálták, aminek hangot is adott. Apuka erre feltekintett a statisztikák és a grafikonok pusztaságából, és elmagyarázta neki: ezek a könyvek valójában csak azért készülnek, hogy „a gyártók lehúzzanak még egy bőrt” a filmről és a „hisztiző gyerekeknek” köszönhetően persze mindenki rohan a boltba megvenni, a kiadók pedig „nevetnek a markukba” és „jól lehúzzák” a szülőket. Ebben a pillanatban értettem meg, mire is akart utalni Lackfi János az elmúlt percekben. Valószínűleg arra gondolhatott: egy apukának nem az a feladata, hogy Vergiliust játsszon és körbevezesse nyolcéves fiát a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom sötét bugyraiban. Vagyis ne traktáljuk a gyerekeket a felnőttek földhözragadtságával, amíg nem muszáj, mert a világ, amelyben élnek, csodálatos és nem tart örökké.

 

A költő üzenetét továbberősítette egy négy év körüli apróság spontán előadása a megnyitó végén. A kislány Molnár György éneke közben nagy magabiztossággal a színpad közepére sétált, a közönség felé fordult és gátlások nélkül, hangosan rázendített saját szólamára. Az imádnivaló improvizáció közben arra gondoltam, vajon hol veszítjük el ezt a fajta kreativitásunkat és szabadságunkat, amely gyerekként még megvan.

 

Az egész kiállításmegnyitó kedvesen szubjektív volt, mint egy svéd gyerekvers. Lackfi János szavai, Horváth Ildi képei és Molnár György mosolygós dallamai életre keltek a hangos gyerekzsivajban. Olyan igazságok hangzottak el, amelyeket csak akkor érthetünk meg, ha néhány pillanatra kibújunk cipzáros felnőttjelmezünkből (már akién van cipzár). Az egész eseményt áthatotta az érzés, hogy nagy dolgok történnek egy kis helyen. Akár ha az Eszterlánc zenekar énekesére gondolok, aki megtisztelte a hallgatóságot azzal, hogy először adta elő nyilvánosan a Julianna köszöntőt, akár az apró énekesnő büszke anyukájára, aki talán először eszmélt rá: szemefénye mennyire tehetséges.


az_igazi_kisjuli_forras_lackfi_janos_facebook
Az igazi Kisjuli
Fotó: Lackfi János Facebook-oldala

 

A kiállítás és a kötet is közelebb viszi a nyitott szívűeket ahhoz a „pánpéteri emlékhez”, hogy egyszer mind voltunk „kisjulik”. Emellett el is gondolkodtat, hogy nem szabad a fantázia szárnyán repülő csöppségeket túl korán lerántani a valóság kemény talajára. Mert csak a Kisjuli-féle kreatív, szabad felfedezőkből lehetnek később a világ alkotó felnőttjei.



Ízelítőnek íme a kötet címadó verse:

ÉLNIHOGY

Kisjuli, mutatom,
élni hogy kell,
kócos pitypang
tolla zizeg ott el.

Kisjuli, mutatom,
élni hogy kell,
tücsök-rokendroll,
borul a zajos kert.

Kisjuli, mutatom,
élni hogy kell,
csikiz a virágpor,
tüsszentős fej!

Kisjuli, mutatom,
élni hogy kell,
lecsurog a forró
napból a fénytej.

Kisjuli, mutatom,
élni hogy kell,
dobja a patak
a hűvöset, kapd el!

Kisjuli, mutatom,
élni hogy kell,
ropogó hóban
angyalos jel.

Kisjuli, mutatom,
élni hogy kell,
madár a hógolyó,
égig dobd fel!



Írta: Jámbor-Miniska Zsejke

CC_banner

_D0A0869_Copy

2018.01.15

Dr. Hóvári János amellett, hogy turkológus, történész és a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója, volt nagykövet Izraelben, Kuvaitban és Törökországban is, sőt globális ügyekért felelős helyettes államtitkárként is tevékenykedett. A Portré Plusz januári 14-ei estjén Kondor Katalin vele beszélgetett pályája kezdetéről, Izrael jelenlegi helyzetéről és a migrációs válságról.

_D0A0537_Copy

2018.01.15

„Ha megnézzük Kálmán László alkotásait, egymással összefüggő, de két külön világot látunk: a mandala a keleti gyökereket, a labirintus a nyugati világot jelenti” – mondta dr. Hóvári János Kálmán László Személyes mandalák című kiállításának megnyitóján január 12-én a Józsefvárosi Galériában. Az ötvösművész munkáin két forma, az ívek és a szögletek találkoznak.

676343260_780x439_masolata1

2018.01.15

Bucsi Réka új animációs filmje a februári Berlinale rövidfilmes versenyprogramjában szerepel. A 21 perces Solar Walkot galaktikus utazásként jellemezte a rendező. Bucsi Rékának már két korábbi, a Symphony No. 42 és a Love című animációs rövidfilmjét is sikerrel vetítették a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.

Marian Adam Waligóra lengyel szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke lesz a 2018-as csíksomlyói búcsú szónoka. A pünkösdi zarándoklat 1989 utáni történetében egyszer fordult még elő, hogy nem magyar szónoka volt a hegynyeregben tartott ünnepi szentmisének. Ekkor a Bukarestben szolgálatot teljesítő pápai nuncius prédikált, beszédét pedig fordították.

Paolo Sorrentino olasz és Ruben Östlund svéd rendező lesz a díszvendége az Emir Kusturica szerb rendező által megálmodott Kustendorf szerbiai film- és zenei fesztiválnak, amely január 16-án kezdődik. A tizenegyedik Kustendorf fesztiválon 21 film verseng a legfőbb díjakért, vagyis az Arany-, az Ezüst- és a Bronztojásért.

Ingyenes tárlatvezetésekkel, ifjúsági programmal és az Arany 200 elnevezésű produkció lemezbemutató koncertjével várja a baranyai megyeszékhelyen a közönséget a magyar kultúra napja alkalmából a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK). Egyebek mellett január 21-én a látogatók ingyenes idegenvezetés keretében ismerhetik meg a Zsolnay Kulturális Negyedben található, csaknem 700 Zsolnay-porcelánritkaságból álló Gyugyi-gyűjteményt, illetve a Zsolnay családot és a gyár történetét bemutató kiállítást.

Ebben az évben is számtalan programmal várja az érdeklődőket a Cziffra György Fesztivál február 19. és 27. között Budapesten három helyszínen: a MOM Kulturális Központban, a Zeneakadémián és a Müpában. A rendezvénysorozat nyitókoncertje február 19-én lesz a MOM Kulturális Központban, ahol a fesztivál csupa fiatalokból álló vonószenakara lép fel.

Folytatódik áprilisban A szolgálólány meséje című Emmy- és Golden Globe-díjas tévésorozat. A második évad 13 részes lesz. A történetben az állapotos Offred (Elisabeth Moss) sorsát követhetik nyomon a nézők, amint a nő megpróbálja biztosítani, hogy gyermekének jobb élete legyen, mint neki.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma