IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.12.29

Összesen 23 bemutatót, valamint 420 nagytermi és 50 kamaraelőadást tartott két színházában 2017-ben a Magyar Állami Operaház, amely december végéig több mint 500 ezer nézőt fogadott, emellett 72 belföldi és külföldi előadás alkalmával további 70 ezer néző élvezhette az Opera együtteseinek produkcióit. A bérletvásárlók száma pedig megközelítette a 29 ezret.

Az év során 48 külföldi vendégművész között a nemzetközi operaélet legnagyobbjai is szerepeltek az Operaházban és az Erkel Színházban. Renée Fleming, Edita Gruberová, Ildebrando d’Arcangelo, Dmitry Korchak, Leo Nucci és René Pape – csak néhány név a világ élvonalába tartozó operaénekesek közül, akik – további 170 magyar kolléga mellett – 2017-ben felléptek a budapesti Opera színpadain, december 29-én pedig még Anna Netrebko és Yusif Eyvazov is színpadra lép az Erkel Színházban az Andrea Chénier koncertszerű változatában. Az előadások dirigensei között is számos nemzetközi hírű karmestert üdvözölhetett a közönség, többek közt Christian Badea, Oliver von Dohnányi, Alain Guingal, Pier Giorgio Morandi és Pinchas Steinberg is vezényelte az Opera Zenekarát.


opera_karacsonyfa_foto_berecz_valter
Fotó: Berecz Valter/Opera


A 200 éves magyar operajátszás jubileumának szentelt tematikus szezon idei első bemutatója Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című operájának budapesti változata volt januárban. A Silviu Purcărete által a 2008-as Glyndebourne-i Operafesztivál felkérésére megrendezett darab magyarországi premierjét, amelyet maga a szerző vezényelt az Operaházban, a szakma és közönség egyaránt ünnepelte. Hasonló ünnepi események számított a februári Háry Estély is, amelynek két világsztár, Ildebrando d’Arcangelo olasz basszbariton és Kristian Benedikt litván tenor volt a díszvendége. Az évad keresztmetszete mellett számos operaritkaságot és balettcsemegét kínált a május 10-től egy hónapon át tartott MagyarFeszt. A kizárólag magyar szerzők és koreográfusok alkotásait felvonultató kínálatban 10 premier, 14 repertoárdarab, 10 koncertszerű előadás, két további hangverseny, valamint 30, vetítéssel vagy zenehallgatással kísért műismertető – összesen 85 program szerepelt. A ritkán hallható művekből hangfelvételek is készültek, amelyek a november 7-én, a magyar opera napja alkalmából kiadott MagyarOpera200 című, 35 operát tartalmazó, a városi könyvtáraknak szánt 53 CD és DVD kiadványban láttak napvilágot. A fesztivált a Magyarországon először fellépő német sztárbasszista, René Pape Verdi- és Wagner-művekből összeállított áriaestje zárta.


szerelemrol019
Részlet A szerelemről és más démonokról című operából
Fotó: Csibi Szilvia, Nagy Attila, Rákossy Péter/Opera


Az elmúlt évben elsősorban magyar rendezők hoztak létre markáns produkciókat: a 85. születésnapját ünneplő Szinetár Miklós A cigánybáró új változatát készítette el, M. Tóth Géza a Siegfried színrevitelével folytatta Ring-ciklusát, Vidnyánszky Attila a Bánk bán baritonváltozatát állította színpadra, Szikora János rendezésében több mint 80 év után volt újra látható Budapesten A hugenották, Szabó Máté révén pedig az Olasz nő Algírban című Rossini-vígopera debütált a budapesti Operában. Az ínyencségek között szerepel az első, teljes egészében fennmaradt magyar opera, Ruzitska József Béla futása című műve, amelyet Orbán György Pikkó Hertzeg című művével párba állítva Anger Ferenc vitt színre a Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban.


Premierek tekintetében a Magyar Nemzeti Balett négy magyarországi és egy ősbemutatóval is büszkélkedhet, amelyek ismét lehetőséget biztosítottak a társulat tagjai sokoldalúságának bizonyítására. Venekei Marianna és Dés László együttműködéséből született meg júniusban az együttes számára a Tennessee Williams drámáját feldolgozó A vágy villamosa, a világhírű kanadai koreográfus, Anna-Marie Holmes pedig Solymosi Tamással közösen állította színpadra A kalóz című balettet, amit először láthatott a magyar közönség. A LOL-est keretében ugyancsak debütált Magyarországon az elismert holland koreográfus, Hans van Manen Trois Gnossiennes és Black Cake című darabja, míg Balanchine Téma és variációk című alkotását a Klasszik 47°N19°E című műsorban láthatta először a hazai közönség. Bartók Béla A fából faragott királyfi című táncjátékának centenáriuma alkalmából különleges együttműködés részeként Frenák Pál saját együttese és a Magyar Nemzeti Balett táncosainak részvételével hozott létre új produkciót.


17_resize
Részlet A cigánybáró című nagyoperettből
Fotó: Csibi Szilvia, Nagy Attila/Opera


Már tizedik sorozatán is túl van az intézmény legnagyobb volumenű kezdeményezése, a középiskolásokat az operai műfajokkal megismertető OperaKaland. A 2013 májusában indult programban az ország minden tájáról eddig 232 ezren vettek részt, amiből az idei két sorozat (Bánk bán, Figaro 2.0) több mint 56 ezer nézőt vonzott. Ugyancsak a fiatalokat célozza az Opera nagyköveti programja, amely azokat a diákokat kívánja elérni, akik életkoruk miatt vagy lehetőségek hiányában nem kapcsolódhatnak be az OperaKalandba. A Magyar Állami Operaház 25 művésze és színházi szakembere idén több mint 920 nagyköveti előadást tartott óvodáktól az egyetemekig. A nyári időszakban az egyetemista korosztályt már ötödik alkalommal szólította meg az Opera a Sziget Fesztiválon is saját műsorával, ahol fiatal művészeink produkciói továbbra is őrzik népszerűségüket a fesztiválozók körében. Művészeink felléptek a füredi Anna-bált kísérő OperaFüred rendezvényen, részt vettek a Tisza-tavi Fesztiválon, miközben 28 előadással folytatódott az Erkel Színházban a Billy Elliot – a Musical sikersorozata is. Az összesen 137 gyermek- és ifjúsági előadás mellett további 195 különböző program szolgálta az Opera létesítményein belül a felnövekvő generációk ismerkedését a zenés és táncos műfajokkal.


A már említett MagyarOpera200 című kiadvány mellett a dalszínház további hat CD-t és négy könyvet is kiadott, az MTVA-val folytatott együttműködés keretében pedig az M5 tévécsatorna 25, a Bartók Rádió pedig három előadást közvetített. Ugyancsak folytatódtak a OperaCafe című heti magazinműsor és a hétköznaponként jelentkező Ki mer ma? vetélkedők felvételei, amelyeket szintén az M5 sugároz, míg a Kossuth Rádión hétköznap reggelenként a Napi Opera ad tájékoztatást az aktuális premierekről, repertoárdarabokról és évfordulókról.


Az Opera 2017-ben több elismerésben is részesült. A marketingkommunikáció eredményességének nemzetközileg is számon tartott fokmérője az Effie-díj, amelynek bronz fokozatát a dalszínház hároméves ElsőSorban című kampánya nyerte el a hosszú távú hatékonyság kategóriában. Az intézmény ugyancsak elnyerte a Superbrands és a MagyarBrands kitüntető címet, valamint Bölcső-díjjal tüntette ki a Nagycsaládosok Országos Egyesülete a sokgyermekes pároknak nyújtott kedvezményekért.


23_resize
Részlet a Billy Elliot – a Musical című musicalből
Fotó: Nagy Attila, Pályi Zsófia, Rákossy Péter/Opera


A Magyar Állami Operaház újabb mérföldkőhöz érkezett 2017-ben, hiszen megkezdődött az intézmény történetének egyik legnagyobb léptékű beruházása. A Kőbányai úton, az egykori MÁV Északi Járműjavító területén nyár folyamán a kivitelezés fázisába lépett az Eiffel Műhelyház kialakítása. A 14,1 milliárd forintos állami támogatásból várhatóan 2018 végéig megvalósuló fejlesztés eredményeképp a csaknem 30 ezer négyzetméteren megépülő komplex központba költözhet az Opera kilenc gyártóműhelye, helyet kap benne egy, a jelenleg nyolc külső raktárban tárolt díszletet, kelléket és csaknem 400 ezer jelmezt befogadó logisztikai bázis, és megépül egy, az Operaház színpadával méretazonos próbaszínpad, a majdani Bánffy Terem, amely az operai rétegműfajok játszóhelyeként is működik a jövőben.

Az év második felében lezárultak az Operaház – valamint a Hajós utcai üzemház – korszerűsítésére kiírt közbeszerzési eljárások is. A kiemeltté minősített beruházás generálkivitelezése mintegy 15,5 milliárd forintba, míg a színpadtechnika színpadtechnológiai tervezési, gyártási, bontási és kivitelezési feladatai 6,3 milliárd forintba kerülnek. A munka a tervek szerint 2019-re fejeződik be.


A régóta esedékes korszerűsítés miatt idén a szeptemberi évadkezdéskor az Operaház már csak az Operavisit idegenvezetései keretében volt látogatható, az azóta eltelt négy hónapban pedig az Opera irodái és együttesei 18 ideiglenes bérleménybe költöztek át az Andrássy úti és Hajós utcai létesítményekből. Az Erkel Színházzal egy játszóhelyűvé zsugorodott Opera felszabadult erőforrásait külföldi turnék megvalósítására fordította, ennek köszönhetően valósult meg szeptemberben a szomszédos országok magyarlakta településeit bejáró Kárpát–Haza OperaTúra első része, amely nyolc erdélyi és partiumi városba vitte el a budapesti együttes Hunyadi László előadását, valamint A víg özvegyből Lehár zenéjére készült balettváltozatot. Az Opera csaknem 400 művészének és munkatársának közreműködésével megvalósult turné előadásai hatalmas sikert arattak az erdélyi magyarság körében, a 16 sportcsarnokban bemutatott produkciókat több mint 23 ezer ember látta. Az OperaTúra februárban nyolc újabb állomással és 16 előadással folytatódik Kárpátalján, a Felvidéken, a Délvidéken és az Őrvidéken, az Opera emellett tervezi, hogy 2018 második felében ismét visszatér Erdélybe.


erkel_karacsonyi_foto_nagy_attila
Fotó: Nagy Attila/Opera

A szeptemberi OperaTúrát követően a társulat 150 tagja 20 helyszínen 19 operaelőadást mutatott be és öt hangversenyt adott az október-november folyamán megvalósult japán turné keretében. A többek közt Tokió, Oszaka, Fukuoka és Nagoja rangos színháztermeit is érintő turnéra a Lammermoori Lucia és A denevér című produkciókat vitte el a budapesti Opera, előbbiben Miklósa Erika és Rost Andrea mellett Edita Gruberovát is láthatta a szigetországi közönség. Emellett az Opera Zenekara augusztus végén Anna Netrebko és Yusif Eyvazov a berlini Waldbühnén megrendezett hangversenyén működött közre, míg szeptemberben Jordániában Andrea Bocellit kísérték az együttes tagjai.


A Magyar Állami Operaház központi költségvetési támogatása 2017-ben 9,7 milliárd forint volt, ez a 2001/2002-es, aktivitását tekintve jóval szerényebb szezon támogatási összegnek 72 százalékát teszi ki reálértéken, és csak a közalkalmazotti járandóságokra elegendő. Az intézmény két év kihagyás után 1,6 milliárd forint RKI-támogatásban részesült, így a jegybevétel, ingatlanhasznosítás, TAO és pályázati források révén összesen 4,9 milliárd forint saját bevételre tett szert. Az Opera tavalyi jegybevételei alapján a TAO törvényben meghatározott legnagyobb, 1,5 milliárd forintos összegre volt jogosult, amelyet a támogatási rendszer bevezetése óta először az Opera maximális mértékben ki is tudott használni. A mérlegfőösszeg a III. negyedévben mintegy 15 milliárd forint volt, amely a bécsi Opera fajlagos (egy nagytermi előadásra vetített) költségének kevesebb, mint 11 százaléka.


_D0A1735_Copy
Ókovács Szilveszter főigazgató
Fotó: Csákvári Zsigmond


Ókovács Szilveszter 2013 óta tartó, ötéves mandátuma jövő év elején lejár, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztusban pályázatot írt ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára. Az intézményvezetői pozícióra egyedüliként jelentkezett főigazgató pályázatát kedvező elbírálásban részesítette a fenntartó, így Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2018. február 15-től újabb öt évre Ókovács Szilvesztert nevezte ki az Opera élére.

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma