2014.09.06
Szíjjártó Anita

Már kisgyerekként érdekelte a színjátszás, élvezte a bohóckodást, és hogy más bőrébe bújhatott. A főiskola után az Új Színházhoz szerződött, melynek alapítója is volt. Tizenhárom évvel ezelőtt váltott, azóta a Radnóti Színházban játszik. Schneider Zoltán színművész is esélyes idén a Kaszás Attila-díjra.

_DSC1986


Műszaki beállítottságú családi háttérrel a színészet felé fordultál. Hogyan alakult ki nálad a színház szeretete?

Mikor általános iskolában harmadikba vagy negyedikbe jártam, még léteztek kulturális seregszemlék, és az egyikre elkészítettük A mindentudó pereces című isteni kis vígjátékot Lázár Csabi barátommal. A darab arról szólt, hogy a porondmester kérdezett valamit, én meg mindent kiforgattam, olyan Hacsek és Sajó módjára. Horváth Péter volt a gorilla, aki a végén berohant és kikergetett minket. Ettől kezdve minden évben volt előadásunk, aztán Lázár Csabival végül úgy döntöttünk, hogy színészek leszünk. Ez volt az első állomás, utána bekerültem a gimnáziumba, ahol fantasztikus magyartanárom lett, Lukácsi Huba. Eleinte megijesztett, hogy mekkora tudásanyag van a fejében az irodalomról és a színházról, ami miatt úgy gondoltam, hogy nem vagyok erre a pályára való. Ő azonban biztatott, és amikor harmadikos lettem, létrehozott egy színjátszó kört, amelynek én is tagja lettem.

 

Hívott vagy mentél magadtól?

Rendeztek egy tábort Tatán, ahol a színházas csoportba jelentkeztem és el is mentem. Onnantól kezdve egyértelmű volt, hogy a színjátszó körbe is eljárok, sőt a főiskolai felvételit is megpróbálom.

 

Mi fogott meg a színészetben?

Világéletemben szerettem játszani, bohóckodni, sírni-ríni. Tetszett, hogy így nem annyira egyhangú az ember élete, mert mindig más bőrébe kell belebújni. Izgalmas és szép dolog, hogyha az ember meg tudja csinálni, amit a rendezővel elgondolt.

 

Attól, hogy más bőrébe bújsz – ahogy Nagy Alfréd fogalmazott – a saját bőrödből nem tudsz kibújni.

A lényeg, hogy saját magamon keresztül megmutassam az éppen aktuális szereplőt, vagy kihozzam magamból azokat az érzéseket, amelyek a szerepre jellemzőek lehetnek. Hogy ez sikerül-e egy-egy előadáson, azt a néző dönti el. Az viszont tény és való – és így Alfrédnak igaza van – hogy nem tudok kibújni a bőrömből, mert akármit játszom, ugyanaz a nagydarab, jetiszerű lény leszek, bár megpróbálok azonosulni az adott szereppel.

 

Sokszor megemlíted az alkatod. Volt olyan, hogy olyan szerepek is megtaláltak, amelyek alkatilag nem illettek hozzád?

Zömében olyanokat kapok, amelyek stimmelnek az alkatomhoz, ám egy-kettő azért előfordult. Rendezője válogatja, hogy mennyire mer bevállalni olyat, amely egyértelműen nem rám illik… De mondjuk egy repertoárszínházban, ahol társulat van, le van osztva, ki milyen szerepeket játszik.


_DSC1993


A főiskola után rögtön az Új Színházhoz szerződtél, majd Bálint András meghívására a Radnóti Színházba mentél. Ha másik igazgató hívott volna, akkor is váltasz?

Akkor nem biztos, hogy megtettem volna ezt a lépést. Az Új Színházban nagyon jó dolgom volt, ahogy most a Radnótiban is. Majdnem minden este játszottam, sőt alapító tagja is voltam a színháznak, ez sokat nyomott a latban. Csakhogy András kétszer is megkeresett: első alkalommal vendégként léptem fel, ekkor azt kértem, várjunk egy évet, nézzük meg, mit szól hozzám a Radnóti és én a Radnótihoz. Aztán újból megkeresett. Féltem, hogy keresni fog, és akkor döntenem kell, ettől függetlenül a mai agyammal is igent mondanék.

 

A kollégák hogyan fogadták a döntésedet?

Mindenki azt mondta, hogy lépjek, kell a változás. Persze Márta Pista (az Új Színház akkori igazgatója – a szerk.) szerette volna, ha maradok, és a rendezők is még nagy feladatokban számítottak rám. De úgy döntöttem, hogy ezt nem lehet tovább húzni, harmadszorra már nem jön az arany tojást tojó tyúk.

 

Nem hittél abban, hogy tényleg jöhetnek még nagy feladatok az Új Színházban?

Felkérésnél már nem ezzel foglakozik az ember, inkább azzal törődik, hogy milyen lehet a másik helyen. Azt már tudtam, hogy az Új Színházban milyen típusú szerepek várhatnak rám, ezért a bizonytalanság vonzóbb volt. Meg akárhogy is vesszük, mióta a Radnótiban vagyok, öregedtem 13 évet. Lehet, hogy ha ott maradok, ugyanazokat a szerepeket játszanám, mint most.

 

Szóval mertél kockáztatni.

Volt egy kis félsz bennem, izgultam, de igen.

 

Nyilatkoztad korábban, hogy Cyrano de Bergeracot nagyon szeretnéd eljátszani. Miért pont őt?

Talán azért, mert egy nagyon csúnya ember szép lélekkel, és ezzel tudok azonosulni. Egyszerűen csak szeretem ezt a művet, bár ráférne a leporolás, újra kellene fordítani.

 

Nem vagy az a típus, aki utánamegy egy szerepnek?

Minek? Nem jó az, ha az ember nagyon vágyik egy szerepre, mert ha az elmegy mellette, akkor csak a keserűség marad. Annak kell örülni, ami van, és amit kap az ember. Én is tudom, hogy sok darabban volt olyan szerep, amelyet, habár nekem kellett volna, nem én játszottam el – ettől azonban még nem áll meg az élet. Irigykedni butaság.

Kulcsszavak:

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma