2014.09.06
Szíjjártó Anita

Már kisgyerekként érdekelte a színjátszás, élvezte a bohóckodást, és hogy más bőrébe bújhatott. A főiskola után az Új Színházhoz szerződött, melynek alapítója is volt. Tizenhárom évvel ezelőtt váltott, azóta a Radnóti Színházban játszik. Schneider Zoltán színművész is esélyes idén a Kaszás Attila-díjra.

_DSC1986


Műszaki beállítottságú családi háttérrel a színészet felé fordultál. Hogyan alakult ki nálad a színház szeretete?

Mikor általános iskolában harmadikba vagy negyedikbe jártam, még léteztek kulturális seregszemlék, és az egyikre elkészítettük A mindentudó pereces című isteni kis vígjátékot Lázár Csabi barátommal. A darab arról szólt, hogy a porondmester kérdezett valamit, én meg mindent kiforgattam, olyan Hacsek és Sajó módjára. Horváth Péter volt a gorilla, aki a végén berohant és kikergetett minket. Ettől kezdve minden évben volt előadásunk, aztán Lázár Csabival végül úgy döntöttünk, hogy színészek leszünk. Ez volt az első állomás, utána bekerültem a gimnáziumba, ahol fantasztikus magyartanárom lett, Lukácsi Huba. Eleinte megijesztett, hogy mekkora tudásanyag van a fejében az irodalomról és a színházról, ami miatt úgy gondoltam, hogy nem vagyok erre a pályára való. Ő azonban biztatott, és amikor harmadikos lettem, létrehozott egy színjátszó kört, amelynek én is tagja lettem.

 

Hívott vagy mentél magadtól?

Rendeztek egy tábort Tatán, ahol a színházas csoportba jelentkeztem és el is mentem. Onnantól kezdve egyértelmű volt, hogy a színjátszó körbe is eljárok, sőt a főiskolai felvételit is megpróbálom.

 

Mi fogott meg a színészetben?

Világéletemben szerettem játszani, bohóckodni, sírni-ríni. Tetszett, hogy így nem annyira egyhangú az ember élete, mert mindig más bőrébe kell belebújni. Izgalmas és szép dolog, hogyha az ember meg tudja csinálni, amit a rendezővel elgondolt.

 

Attól, hogy más bőrébe bújsz – ahogy Nagy Alfréd fogalmazott – a saját bőrödből nem tudsz kibújni.

A lényeg, hogy saját magamon keresztül megmutassam az éppen aktuális szereplőt, vagy kihozzam magamból azokat az érzéseket, amelyek a szerepre jellemzőek lehetnek. Hogy ez sikerül-e egy-egy előadáson, azt a néző dönti el. Az viszont tény és való – és így Alfrédnak igaza van – hogy nem tudok kibújni a bőrömből, mert akármit játszom, ugyanaz a nagydarab, jetiszerű lény leszek, bár megpróbálok azonosulni az adott szereppel.

 

Sokszor megemlíted az alkatod. Volt olyan, hogy olyan szerepek is megtaláltak, amelyek alkatilag nem illettek hozzád?

Zömében olyanokat kapok, amelyek stimmelnek az alkatomhoz, ám egy-kettő azért előfordult. Rendezője válogatja, hogy mennyire mer bevállalni olyat, amely egyértelműen nem rám illik… De mondjuk egy repertoárszínházban, ahol társulat van, le van osztva, ki milyen szerepeket játszik.


_DSC1993


A főiskola után rögtön az Új Színházhoz szerződtél, majd Bálint András meghívására a Radnóti Színházba mentél. Ha másik igazgató hívott volna, akkor is váltasz?

Akkor nem biztos, hogy megtettem volna ezt a lépést. Az Új Színházban nagyon jó dolgom volt, ahogy most a Radnótiban is. Majdnem minden este játszottam, sőt alapító tagja is voltam a színháznak, ez sokat nyomott a latban. Csakhogy András kétszer is megkeresett: első alkalommal vendégként léptem fel, ekkor azt kértem, várjunk egy évet, nézzük meg, mit szól hozzám a Radnóti és én a Radnótihoz. Aztán újból megkeresett. Féltem, hogy keresni fog, és akkor döntenem kell, ettől függetlenül a mai agyammal is igent mondanék.

 

A kollégák hogyan fogadták a döntésedet?

Mindenki azt mondta, hogy lépjek, kell a változás. Persze Márta Pista (az Új Színház akkori igazgatója – a szerk.) szerette volna, ha maradok, és a rendezők is még nagy feladatokban számítottak rám. De úgy döntöttem, hogy ezt nem lehet tovább húzni, harmadszorra már nem jön az arany tojást tojó tyúk.

 

Nem hittél abban, hogy tényleg jöhetnek még nagy feladatok az Új Színházban?

Felkérésnél már nem ezzel foglakozik az ember, inkább azzal törődik, hogy milyen lehet a másik helyen. Azt már tudtam, hogy az Új Színházban milyen típusú szerepek várhatnak rám, ezért a bizonytalanság vonzóbb volt. Meg akárhogy is vesszük, mióta a Radnótiban vagyok, öregedtem 13 évet. Lehet, hogy ha ott maradok, ugyanazokat a szerepeket játszanám, mint most.

 

Szóval mertél kockáztatni.

Volt egy kis félsz bennem, izgultam, de igen.

 

Nyilatkoztad korábban, hogy Cyrano de Bergeracot nagyon szeretnéd eljátszani. Miért pont őt?

Talán azért, mert egy nagyon csúnya ember szép lélekkel, és ezzel tudok azonosulni. Egyszerűen csak szeretem ezt a művet, bár ráférne a leporolás, újra kellene fordítani.

 

Nem vagy az a típus, aki utánamegy egy szerepnek?

Minek? Nem jó az, ha az ember nagyon vágyik egy szerepre, mert ha az elmegy mellette, akkor csak a keserűség marad. Annak kell örülni, ami van, és amit kap az ember. Én is tudom, hogy sok darabban volt olyan szerep, amelyet, habár nekem kellett volna, nem én játszottam el – ettől azonban még nem áll meg az élet. Irigykedni butaság.

Kulcsszavak:

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma