2015.04.12

A Versünnep Fesztivál célja segíteni a klasszikus és kortárs magyar költészet alkotásainak népszerűsítését, emellett felhívni a figyelmet a mindennapi versolvasás szükségességére - mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 11-én Budapesten.

Balog Zoltán a Versünnep egyik fővédnökeként a költészet napján idén 10. alkalommal megrendezett fesztivál döntője előtt mondott köszöntőt a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Mint hangsúlyozta, verset olvasni, mondani, hallgatni és írni ma is nagyszerű dolog, és az irodalom közösségi ereje sohasem fog kihalni.


"Az ünnep akkor ünnep, ha van időnk rá készülni, és ha annak elmúltával nem tűnik el azonnal a kisugárzása, hanem viszünk az ünneptől kapott erőből magunkkal a hétköznapokra. Így válhat belőle akár mindennapi tevékenység is. A Versünnepen, a költészet napján a verset ünnepeljük, illetve elsősorban a magyar nyelvet, amelyen verselünk" - fogalmazott az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette: a Versünnep Fesztivál olyan verseny, ahol nincs vesztes.


Balog_Zoltan


Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a Versünnep másik fővédnöke arról beszélt, hogy a szervezet a rendezvény felkarolásával nemzetegyesítő küldetésnek tesz eleget. "A fesztivál lehetőséget ad a nemzeti irodalom iránt elkötelezett magyar fiataloknak kapcsolatba lépni egymással, és újraszőni a nemzet valamikor szétszakított, de szervesen létező kelméjét" - szögezte le.


Kitért arra, hogy a kétharmados parlamenti többséggel felruházott magyar kormány megteremtette a nemzet újraegyesítésének lelki és közjogi feltételeit, és ezek az ünnepnapokat hozták el a külhoni magyarok számára. Szász Jenő fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Alaptörvény szerint Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. "Azt valljuk, hogy a nemzet határokon átívelő újraegyesítése jegyében új tartalmat és dimenziót kell adnunk a haza fogalmának" - hangsúlyozta.


Az idén tízéves Versünnep rendezvénysorozat egy színművészek és előadóművészek részére meghirdetett vers- és prózamondó verseny megrendezésével népszerűsíti a magyar költészet alkotásait. A versengést megelőzően szombaton a Nemzeti Színház előtti parkban és az épületben egész napos rendezvényt tartottak.


A Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon által megszervezett Versünnep 2015 jubileumi versenysorozatára idén először három kategóriában lehetett nevezni. A hivatásos színművészek és előadóművészek, illetve a színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói mellett első ízben hirdették meg az "Énekelt vers, vers megzenésítés" kategóriát, amelyre a magyar költészet iránt elkötelezett zenészek, zeneszerzők, előadók jelentkezését várták.


A Versünnep Fesztivál idén a 225 éves a magyar nyelvű színjátszást, a 150 éves a Színház- és Filmművészeti Egyetemet és a 100 éve született Gáti Józsefet, az egyetem egykori legendás beszédtanárát köszöntötte, amellett, hogy 2015-ben ünnepeljük József Attila születésének 110., illetve Márai Sándor születésének 115. évfordulóját. A versenyzőknek idén az ő műveikből kellett választaniuk, illetve egy kortárs alkotással is készülniük kellett.


A versenyre 73 nevezés érkezett, közülük a határon túlról nyolcan delegálták magukat. A versenyzők kétharmada vers- és prózamondás, egyharmada pedig megzenésített vers kategóriában indult. A zsűri elnöke Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a nemzet művésze volt. Az idei Versünnep védnöke a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Írószövetség, a Nemzeti Színház, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara volt.


MTI

Fotó: Marjai János

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma