IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.04.12

A Versünnep Fesztivál célja segíteni a klasszikus és kortárs magyar költészet alkotásainak népszerűsítését, emellett felhívni a figyelmet a mindennapi versolvasás szükségességére - mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 11-én Budapesten.

Balog Zoltán a Versünnep egyik fővédnökeként a költészet napján idén 10. alkalommal megrendezett fesztivál döntője előtt mondott köszöntőt a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Mint hangsúlyozta, verset olvasni, mondani, hallgatni és írni ma is nagyszerű dolog, és az irodalom közösségi ereje sohasem fog kihalni.


"Az ünnep akkor ünnep, ha van időnk rá készülni, és ha annak elmúltával nem tűnik el azonnal a kisugárzása, hanem viszünk az ünneptől kapott erőből magunkkal a hétköznapokra. Így válhat belőle akár mindennapi tevékenység is. A Versünnepen, a költészet napján a verset ünnepeljük, illetve elsősorban a magyar nyelvet, amelyen verselünk" - fogalmazott az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette: a Versünnep Fesztivál olyan verseny, ahol nincs vesztes.


Balog_Zoltan


Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a Versünnep másik fővédnöke arról beszélt, hogy a szervezet a rendezvény felkarolásával nemzetegyesítő küldetésnek tesz eleget. "A fesztivál lehetőséget ad a nemzeti irodalom iránt elkötelezett magyar fiataloknak kapcsolatba lépni egymással, és újraszőni a nemzet valamikor szétszakított, de szervesen létező kelméjét" - szögezte le.


Kitért arra, hogy a kétharmados parlamenti többséggel felruházott magyar kormány megteremtette a nemzet újraegyesítésének lelki és közjogi feltételeit, és ezek az ünnepnapokat hozták el a külhoni magyarok számára. Szász Jenő fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Alaptörvény szerint Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. "Azt valljuk, hogy a nemzet határokon átívelő újraegyesítése jegyében új tartalmat és dimenziót kell adnunk a haza fogalmának" - hangsúlyozta.


Az idén tízéves Versünnep rendezvénysorozat egy színművészek és előadóművészek részére meghirdetett vers- és prózamondó verseny megrendezésével népszerűsíti a magyar költészet alkotásait. A versengést megelőzően szombaton a Nemzeti Színház előtti parkban és az épületben egész napos rendezvényt tartottak.


A Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon által megszervezett Versünnep 2015 jubileumi versenysorozatára idén először három kategóriában lehetett nevezni. A hivatásos színművészek és előadóművészek, illetve a színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói mellett első ízben hirdették meg az "Énekelt vers, vers megzenésítés" kategóriát, amelyre a magyar költészet iránt elkötelezett zenészek, zeneszerzők, előadók jelentkezését várták.


A Versünnep Fesztivál idén a 225 éves a magyar nyelvű színjátszást, a 150 éves a Színház- és Filmművészeti Egyetemet és a 100 éve született Gáti Józsefet, az egyetem egykori legendás beszédtanárát köszöntötte, amellett, hogy 2015-ben ünnepeljük József Attila születésének 110., illetve Márai Sándor születésének 115. évfordulóját. A versenyzőknek idén az ő műveikből kellett választaniuk, illetve egy kortárs alkotással is készülniük kellett.


A versenyre 73 nevezés érkezett, közülük a határon túlról nyolcan delegálták magukat. A versenyzők kétharmada vers- és prózamondás, egyharmada pedig megzenésített vers kategóriában indult. A zsűri elnöke Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a nemzet művésze volt. Az idei Versünnep védnöke a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Írószövetség, a Nemzeti Színház, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara volt.


MTI

Fotó: Marjai János

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma