15_eves

2019.01.01

A Liszt Ferenc Kamarazenekar több mint fél évszázada a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjébe tartozik, a világ legjelentősebb koncerttermeiben, elsőrangú szólisták közreműködésével lép színpadra. A Pesti Vigadóban harmadik éve ad újévi koncertet. 2019. január 3-án Szirtes Edina Mókus énekesnő a vendégük. A vigado.hu vele készített interjút.

Szirtes_Edina_Mokus_Czako_Balazs
Fotó: Czakó Balázs

Mikor és miért döntötted el, hogy zenész leszel?

Szinte fantáziátlanul egyszerű a kezdet: a nővérem hegedült, és kivettem a kezéből. Majd a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolába jártam hegedű szakra. Már hatévesen tudtam, hogy zenész leszek.


Játszol más hangszeren is?

A hegedű adott volt, de zongorázni is meg kellett tanulnunk; mellette játszom harmonikán és tilinkón, sőt nemrég vettem egy mandolint, a Recirquel Újcirkusz Társulat MyLand előadásában már használtam is.


Hogy kaptad a Mókus becenevet?

Mókus a szegedi konziban lettem. Korkedvezménnyel vettek fel, így én voltam a legfiatalabb, és a nagyobb lányok neveztek el. Ott is diplomáztam Szecsődi Ferenc növendékeként.


Szites_Edina_Mokus
Fotó: Nagy Gábor

16 éves korodban József Attila Ódáját zenésítetted meg először, azóta pedig több száz verset. Mi alapján választod ki, melyikhez írsz zenét?

A versek nemcsak elkísérnek, de erőt, hitet és vigaszt is adnak. Mindig olyan verseket zenésítek meg, amelyek mondanivalójával azonosulni tudok: abban az életszakaszomban, amikor rábukkanok, a benne megfogalmazott gondolatokkal élek. Nem is tudnám nem elénekelni...


Van olyan vers, amely évek óta elkísér?

Azok maradnak meg bennem, amelyek elkezdenek énekelni nekem. Például József Attila: Mámor című verse évekig adott célt és értelmet az életemnek.


Az utóbbi években az elektronikus zenei irányába fordultál. A világzene mennyire egyeztethető össze az elektronikus zenei stílusokkal és hangszereléssel?

Szerintem jó ízléssel minden zenei irányzat összeegyeztethető. Ha alkalmazott zenét kell írni, tudatosabb ez a folyamat, saját zenénél a határtalanságra vágyom. Például amikor a Weöres Sándor fordította Lao Ce Tao Te King kötetből zenésítettem meg 12 verset, tudtam, hogy vonós ötös zenei közeget hallok, de vágytam a groove-okra, a lüktetésekre és az improvizációra is. Szerintem nagyon izgalmas a komolynak nevezett zenét improvizációval életre kelteni.


LFKZ
A Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar már harmadik éve a Pesti Vigadóban köszönti az új évet. Játszottál már velük?

Nyáron a kapolcsi Művészetek Völgye Fesztivál színpadán szerzői estem volt velük, sok népzenésszel kiegészülve. Nagy élmény volt! Etno-szimfonikus koncertnek neveztem, mert a szólistákból és a témákból adódóan autentikus népzenei átiratnak tűnhetnek a darabjaim, de ezek egytől egyig írott zenék, amelyet balkán, cigány, magyar zene inspirált. Ebből a koncertanyagból játszunk most ízelítőt.


Mit szeretnél átadni a zenéddel?

Egész életemben azt kerestem, hol a helyem, és mit kell tennem, hogy szolgálhassak. Hiszek a zene és a művészet emberjobbító hatásában. Közvetítjük, amit fentről kapunk: ha kell, vigasz legyünk, vagy épp egy pofon. A lényeg, hogy szolgáljunk.


A teljes interjú vigado.hu-n olvasható.

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma