2018.02.04

A 20. században még virágkorát élte a líra, mára azonban egyre inkább háttérbe szorul. A legtöbb fiatal kötelező iskolai tananyagként gondol a költészetre, és ma már nagyon kevesen olvasgatnak verseskötetet kikapcsolódás céljából. De valóban ilyen rossz lenne a helyzet? Többek között erről, az Arany János-emlékévről és a versek szeretetéről beszélgettek a januári Alkotóművészeti Szalon vendégei.

_D0A0676_Copy


A MANK Nonprofit Kft. minden hónapban megrendezi az Alkotóművészeti Szalont, ahol a meghívott vendégek érdekesebbnél érdekesebb témákról beszélgetnek. A tizenegyedik szalonon Mirtse Zsuzsa költő, az est állandó háziasszonya Prőhle Gergellyel, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójával, Tallián Mariann színművésznővel és Lázár Balázs költővel, színművésszel, a Pinceszínház irodalmi referensével beszélgetett a versek szeretetéről és arról: ezt miként lehet közvetíteni a fiatalabb generáció felé.


_D0A0688_Copy


Prőhle Gergely jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, korábban azonban volt berlini nagykövet, helyettes államtitkár, sőt még zongoristaként is dolgozott. Saját elmondása szerint ezt a szerteágazó érdeklődést a szüleinek köszönheti, akik számos kaput nyitottak ki előtte, hiszen hatéves korától bejárták egész Európát. „Az egyetlen tudatos döntésem az életem során, az volt, hogy pályáztam a PIM főigazgatói pozíciójára” – hangsúlyozta Prőhle Gergely, mennyire fontos számára a tisztség, az irodalom és annak közvetítése. Ezzel pedig elérkeztünk a januári Szalon egyik kulcskérdéséhez: hogyan lehet felkelteni a mai fiatal generáció érdeklődését a versek iránt? Miként lehet ezt mai köntösben tálalni? Az irodalomnak valóban mostohagyermeke a vers, amely a legtöbb ember számára nehezen értelmezhető?


_D0A0705_Copy


A vers áll a legközelebb a zenéhez, ritmusa van, a görögségben külön múzsája is volt, minden adott ahhoz, hogy közkedvelt legyen, mégsem az. Ennek mi lehet az oka? – tette fel a kérdést Mirtse Zsuzsa. Prőhle Gergely szerint nincs versellenesség, erre a legjobb bizonyíték az Arany-emlékév, amely iránt hatalmas volt az érdeklődés. Nemcsak az Önarckép állarcokban című kiállítás volt rendkívül népszerű, hanem az Arany-busz is – utóbbi olyannyira, hogy a tervezettnél tovább, 2018 szeptemberéig járja a településeket. Ugyancsak nagy figyelem kísért minden, Arany Jánoshoz fűződő pályázatot, előadást, kiállítást a fiatalok részéről.


_D0A0709_Copy
Tallián Mariann és Lázár Balázs


Tallián Mariann és Lázár Balázs – akik nemcsak a színpadon, de az élteben is egy párt alkotnak – élő példa arra, hogy igenis van igény a versekre. A páros évek óta szívvel-lélekkel állítja össze közös projektjét: a versszínházat. Tallián Mariann arról mesélt, hogyan épül fel egy versszínházi estjük: „Első körben mindig kiválasztjuk a verseket, aztán elkészítjük a dramaturgiát, szituációkba helyezzük a költeményeket, majd ezt formáljuk akár éveken keresztül. A színészházaspár sok felolvasóesten vett részt – Lázár Balázs maga is költő –, ebből alakult ki később a versszínház. „Az a fajta versmondás, hogy egy ember kiáll a színpadra a mikrofon elé, és elszavalja a költeményt, nagyon szép dolog, de mi egy kicsit avíttnak éreztük, hiszen ezzel már nem lehet megfogni a fiatal korosztályt. Ezért hoztuk létre a versszínházat, mellyel az volt az elsődleges célunk, hogy a fiatalokkal megszerettessük, a középkorúakban és az idősekben pedig – akik már kezdik elveszíteni az érdeklődésüket a versek iránt – felidézzük a versek szeretetét. Ez szélmalomharc, de azzal a formával, amelyet mi űzünk, látványos sikereket érünk el” – fűzte hozzá Tallián Mariann. Majd felhívta a figyelmet arra is: szerinte sem övezi teljes apátia a verseket. „Olykor háromszáz gyerek ül velünk szemben egy versszínházi előadás során, ez pedig nagyon komoly feladat és felelősség, de úgy érzem, nincs minden veszve. Nagyon sokan jönnek ugyanis oda hozzánk az előadás után, hogy elmondják: mennyire jó volt, és hogy ők is olvasnak verseket. Sok fiatalt inspirál az előadásunk, ezért sem szabad feladni. Nem lehet tehát azt mondani, hogy nem érdeklődnek a versolvasás iránt, és nem szeretik a verseket.” Lázár Balázs kiemelte: az élményközpontúságon van a hangsúly, hiszen ahogyan ők a versszínházban különféle 21. századi módszerekkel próbálják átadni a költeményeket a fiatalabb generáció számára, úgy a PIM és az emlékév is erre törekedett, éppen ezért volt olyan sikeres.


_D0A0761_Copy
dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója


Mind a versszínház, mind az emlékév − és az összes ilyen kezdeményezés − valóban közelebb hozza az emberekhez az irodalmat, a verseket, és nem valami távoli, elérhetetlen polcra helyezik azokat. Az Arany-emlékév pontosan ezt a folyamatot segítette a különböző előadásaival, pályázataival. Nemcsak megfoghatóvá, de könnyebben értelmezhetővé is tették a kicsik számára a verseket, és még az érdeklődésüket is felkeltették egy-egy költő, író iránt. Erre a legjobb példa Tallián Mariann és Lázár Balázs Arany-ballada estje, és a Semmi természet című előadásuk, amelyben Arany János-verseket dolgoztak fel – ezekkel többek között a PIM-ben is felléptek. „Fiatalokkal dolgozzuk fel a klasszikusokat, élményszerűen. Ilyen formában foglalkoztunk már a János vitézzel, készítettünk ’56-os emlékelőadást is, tavaly pedig a Toldit dolgoztuk fel ötvenhat diákkal. Hatalmas siker volt mind. Az Arany-ballada estünk hatására pedig talán több mindent is elolvasnak majd a gyerekek Arany Jánostól” – osztotta meg a hallgatósággal Lázár Balázs, hogy ők miként kapcsolódtak az Arany-emlékévhez.


_D0A0809_Copy


Tallián Mariann azt is elárulta, hogy neki milyen ajándékot adott Arany János művészete: „Arany János a magyar irodalom egyik alapköve, költők tanulnak tőle, és mégis egész életében mérhetetlen szerénység volt rá jellemző. Nem egy költőnkről, hanem a költőnkről beszélünk. Arany János a világmindenséget egyben látta, és abban mint egy kis csillag elhelyezte saját magát, ami lenyűgözött engem. Arany rendkívül bátor ember volt, hiszen mindig felvállalta a véleményét és sosem volt simulékony, ami példaértékű.” A színésznő felhívta a figyelmet: a művészek számára az emlékévek nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy valami újat hozzanak létre a saját művészeti területükön belül, hanem arra is, hogy egy zseniális költő, író életét újra felfedezzék, átolvassák az összes költeményét, írását, és kutatómunkát végezzenek. „Ebben az a fantasztikus, hogy mindezzel együtt a saját művészetünket is megújíthatjuk” – tette hozzá.

 


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

anna-margit-remulet-980-483-900x444

2018.11.19

20. századi magyar női képzőművészek munkáiból nyílik Mint liliom a tövisek közt címmel időszaki kiállítás a Bibliamúzeumban. Az intézmény főleg a vidéki múzeumok gyűjteményeiből válogatva mutat be olyan alkotásokat, amelyek nem, vagy csak ritkán voltak láthatóak fővárosi kiállítóhelyeken.

Bartos_Erika

2018.11.19

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma