2017.07.17

„Miatyánk ki vagy a mennyekben,/ harcokban, bünökben, szennyekben,/ rád tekint árva világod:/ a te neved megszenteltessék,/ a te legszebb neved: Békesség!” – írja Babits Mihály 1914-ben a versében. Nincs időgépünk. Nem tudunk visszamenni, hogy lássuk, mit éltek át az I. világháború alatt az emberek. Viszont vannak verseink, szépirodalmunk és könnyű olvasmányaink, melyek bepillantást adnak az akkori szenvedésekbe.

Hallottatok már az Isonzó Expresszről? A különvonat az I. világháború helyszíneire viszi el az érdeklődőket, hogy felidézzék a múltat, és megemlékezzenek az áldozatokról. Az utat az Indóház, a MÁV Nosztalgia Kft., a Budakeszi Kultúra Alapítvány, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítvány összefogása hozta létre még 2015-ben. Az emlékvonat az első világháború déli frontvonalait érinti, a szerelvény áthalad Ausztrián, Szlovénián és Olaszországon, és az utasok rövid megemlékezést tartanak Isonzó völgyben is. Az idei járat július 16-án indul és július 20-án érkezik vissza Budapestre. A különvonaton lesz a Kultúra.hu tudósítója is, hogy minket is elkalauzoljon a történelembe.

 

1_013a
mek.oszk.hu


Hogy miért éppen ide visz a vonat? Az isonzói ütközetek az egyik legvéresebb csatái voltak az első nagy világégésnek. Az Isonzó folyó melletti csata az egyik leghosszabban elhúzódó állóháború volt az első világháború történetében. Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia 1915-től kezdve egészen két évig harcolt a területen, a felőrlő harcokat végül a Caporettói áttörés szüntette meg, amikor a Monarchia seregei áttörték az olasz frontvonalat. Az Isonzói csata tipikusan jellemzi az első világháborúban kialakult állóháborúkat, ahol kis területen csapott össze viszonylag nagyobb lélekszámú sereg, kevés területi nyereséggel, annál több emberveszteséggel.

 

Az emlékvonat azonban csak az egyik lehetőség arra, hogy elinduljunk a múlt ösvényein. A másik, ha kezünkbe vesszük a magyar írók, költők műveit, akik hol saját élményeiket és érzéseiket tárják elénk, hol a múltat kutatják, hogy átadják nekünk alkotásaikban a tudásukat.

 

Versek

Két nagy költőnk kihagyhatatlan a sorból. Babits Mihály a háború első évében fordul Istenhez és az olvasókhoz, Ady Endre pedig apokaliptikus képeken keresztül figyelmeztet arra: az emberiséget öldöklés fenyegeti. Tőlük hoztunk egy-egy részletet.

 

Babits Mihály: Miatyánk

„Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bünökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!
Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háboru van,
kezed sujtását sejtjük, uram,
s mondjuk, de nyögve, szomoruan,
- add hogy mondhassuk könnyebben -:
Legyen meg a te akaratod!
- mint angyalok mondják mennyekben.
Előtted uram, a hon java,
s hulljon a lomb, csak éljen a fa:
de vajon a legkisebb lombot
nem őrzi-e atyai gondod?
nem leng-e az utolsó fürtön is,
áldva miképen mennyekben,
azonképen itt a földön is?”

Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára

„Különös nyár-éjszaka volt.
Tudtuk, hogy az ember esendő
S nagyon adós a szeretettel:
Hiába, mégis furcsa volt
Fordulása élt s volt világnak.
Csúfolódóbb sohse volt a Hold:
Sohse volt még kisebb az ember,
Mint azon az éjszaka volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Az iszonyuság a lelkekre
Kaján örömmel ráhajolt,
Minden emberbe beköltözött
Minden ősének titkos sorsa,
Véres, szörnyű lakodalomba
Részegen indult a Gondolat,
Az Ember büszke legénye,
Ki, íme, senki béna volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Azt hittem, akkor azt hittem,
Valamely elhanyagolt Isten
Életre kap s halálba visz
S, íme, mindmostanig itt élek
Akként, amaz éjszaka kivé tett
S Isten-várón emlékezem
Egy világot elsüllyesztő,
Rettenetes éjszakára:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.”

 

Háborús memoár és visszaemlékezés

Nemcsak azoknak a tollából olvashatunk a háborúról, akik itthonról aggódtak a magyarságért. Szurmay Sándor például arról a világról mesél, amit maga élt át, hiszen gyalogsági tábornokként az ő vezetésével védték meg sikeresen az uzsoki hágót 1915-ben az osztrák−magyar csapatok a betörő orosz erőkkel szemben. Könyvét a honvedelem.hu oldal ajánlja.

 

Szurmay Sándor: A magyar katona a Kárpátokban − Élmények és tapasztalatok a világháborúból (1940)
„Nem hadi eseményeket szándékozom leírni és megörökíteni. A katonai hadműveletek, a csaták és ütközetek leírását, melyekben a vezényletem alatt álló seregtestek részt vettek, nyugodtan átengedem az okmányok alapján készülő hivatalos hadtörténelmi műveknek. Könyvem tehát nem szakmunka, csak egyszerű leírása az emberek életének és tevékenységének a hadszíntéren, a harcvonalban és a hadtápkörletben; egyszerű leírása néhány kiváló teljesítménynek, lélekemelő esetnek, néhány kedélyt és szívet érintő eseménynek, amint én ezeket az orosz harctéren és itthon is átéltem” − írja könyve előszavában a szerző. „A későbbi honvédelmi miniszter visszaemlékezése remek stílusával, élethű leírásaival és gazdag képanyagával kiemelkedik a háborús memoárok irodalmából” – olvasható a honvedelm.hu oldalon. Itt ajánlják az egykori királyi járásbíró, a fiatal géppuskás szakaszvezető, dr. Hary József visszaemlékezését is.

 

Hary József: Az utolsó emberig - Isonzói jelentés (2011)
A nagyváradi 37. gyalogezred 4. zászlóaljának harcairól szól a szerző műve. „Ezek a sorok a pokolban íródtak” – idézik róla a Szépirodalmi Figyelő című kiadvány szavait. Az olasz fronton, az Isonzó folyó mentén történteket leíró naplóból az isonzói csaták legkegyetlenebb részleteit is megismerhetjük – írják az oldalon, AHOL a világirodalomból is ajánlanak szövegeket az olvasóknak az I. világháborúról.

Könnyedebb olvasmány, viszont számtalan izgalmas, valós részletet tudhatunk meg az I. világháborúról Fábián Janka Búzavirág című regényéből. A főhős egy fiatal lány, aki ápolónőként indul a frontra. A szerző rengeteget kutat, számtalan apróságnak néz utána, hogy hiteles képet adjon a letűnt világról. „A nagy történelmi események mellett mindig megtalálható a „kisbetűs” történelem, amely az emberek hétköznapi életébe enged bepillantást. Ezek az apró momentumok teszik átélhetővé és hihetővé az olvasók számára az általam teremtett világot. Viszont ezeket nem találjuk meg a történelemkönyvekben. Olvasok a témában forrásokat, feldolgozásokat, korabeli irodalmat és regényeket, levelezéseket, de vizuális tartalmakat: fotót, filmet, festményeket is megnézek. Nagyon sokat kutatok, de élvezet ez a munka. Borzasztóan szeretem csinálni, és az olvasói visszajelzésekből is látszik, hogy sokukat éppen a bemutatott hétköznapi világ fog meg. Annak is mindig nagyon örülök, amikor valaki azt mondja, hogy elolvasta a regényt, és annyira felkeltette az érdeklődését egy-egy történelmi esemény iránt, hogy annak még külön utánanézett” – mesélte nekünk korábban az írónő.

 

Kultúra.hu

Forrás: Kultúra.hu/honvedelem.hu

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma