2017.07.17

„Miatyánk ki vagy a mennyekben,/ harcokban, bünökben, szennyekben,/ rád tekint árva világod:/ a te neved megszenteltessék,/ a te legszebb neved: Békesség!” – írja Babits Mihály 1914-ben a versében. Nincs időgépünk. Nem tudunk visszamenni, hogy lássuk, mit éltek át az I. világháború alatt az emberek. Viszont vannak verseink, szépirodalmunk és könnyű olvasmányaink, melyek bepillantást adnak az akkori szenvedésekbe.

Hallottatok már az Isonzó Expresszről? A különvonat az I. világháború helyszíneire viszi el az érdeklődőket, hogy felidézzék a múltat, és megemlékezzenek az áldozatokról. Az utat az Indóház, a MÁV Nosztalgia Kft., a Budakeszi Kultúra Alapítvány, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítvány összefogása hozta létre még 2015-ben. Az emlékvonat az első világháború déli frontvonalait érinti, a szerelvény áthalad Ausztrián, Szlovénián és Olaszországon, és az utasok rövid megemlékezést tartanak Isonzó völgyben is. Az idei járat július 16-án indul és július 20-án érkezik vissza Budapestre. A különvonaton lesz a Kultúra.hu tudósítója is, hogy minket is elkalauzoljon a történelembe.

 

1_013a
mek.oszk.hu


Hogy miért éppen ide visz a vonat? Az isonzói ütközetek az egyik legvéresebb csatái voltak az első nagy világégésnek. Az Isonzó folyó melletti csata az egyik leghosszabban elhúzódó állóháború volt az első világháború történetében. Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia 1915-től kezdve egészen két évig harcolt a területen, a felőrlő harcokat végül a Caporettói áttörés szüntette meg, amikor a Monarchia seregei áttörték az olasz frontvonalat. Az Isonzói csata tipikusan jellemzi az első világháborúban kialakult állóháborúkat, ahol kis területen csapott össze viszonylag nagyobb lélekszámú sereg, kevés területi nyereséggel, annál több emberveszteséggel.

 

Az emlékvonat azonban csak az egyik lehetőség arra, hogy elinduljunk a múlt ösvényein. A másik, ha kezünkbe vesszük a magyar írók, költők műveit, akik hol saját élményeiket és érzéseiket tárják elénk, hol a múltat kutatják, hogy átadják nekünk alkotásaikban a tudásukat.

 

Versek

Két nagy költőnk kihagyhatatlan a sorból. Babits Mihály a háború első évében fordul Istenhez és az olvasókhoz, Ady Endre pedig apokaliptikus képeken keresztül figyelmeztet arra: az emberiséget öldöklés fenyegeti. Tőlük hoztunk egy-egy részletet.

 

Babits Mihály: Miatyánk

„Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bünökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!
Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háboru van,
kezed sujtását sejtjük, uram,
s mondjuk, de nyögve, szomoruan,
- add hogy mondhassuk könnyebben -:
Legyen meg a te akaratod!
- mint angyalok mondják mennyekben.
Előtted uram, a hon java,
s hulljon a lomb, csak éljen a fa:
de vajon a legkisebb lombot
nem őrzi-e atyai gondod?
nem leng-e az utolsó fürtön is,
áldva miképen mennyekben,
azonképen itt a földön is?”

Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára

„Különös nyár-éjszaka volt.
Tudtuk, hogy az ember esendő
S nagyon adós a szeretettel:
Hiába, mégis furcsa volt
Fordulása élt s volt világnak.
Csúfolódóbb sohse volt a Hold:
Sohse volt még kisebb az ember,
Mint azon az éjszaka volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Az iszonyuság a lelkekre
Kaján örömmel ráhajolt,
Minden emberbe beköltözött
Minden ősének titkos sorsa,
Véres, szörnyű lakodalomba
Részegen indult a Gondolat,
Az Ember büszke legénye,
Ki, íme, senki béna volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Azt hittem, akkor azt hittem,
Valamely elhanyagolt Isten
Életre kap s halálba visz
S, íme, mindmostanig itt élek
Akként, amaz éjszaka kivé tett
S Isten-várón emlékezem
Egy világot elsüllyesztő,
Rettenetes éjszakára:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.”

 

Háborús memoár és visszaemlékezés

Nemcsak azoknak a tollából olvashatunk a háborúról, akik itthonról aggódtak a magyarságért. Szurmay Sándor például arról a világról mesél, amit maga élt át, hiszen gyalogsági tábornokként az ő vezetésével védték meg sikeresen az uzsoki hágót 1915-ben az osztrák−magyar csapatok a betörő orosz erőkkel szemben. Könyvét a honvedelem.hu oldal ajánlja.

 

Szurmay Sándor: A magyar katona a Kárpátokban − Élmények és tapasztalatok a világháborúból (1940)
„Nem hadi eseményeket szándékozom leírni és megörökíteni. A katonai hadműveletek, a csaták és ütközetek leírását, melyekben a vezényletem alatt álló seregtestek részt vettek, nyugodtan átengedem az okmányok alapján készülő hivatalos hadtörténelmi műveknek. Könyvem tehát nem szakmunka, csak egyszerű leírása az emberek életének és tevékenységének a hadszíntéren, a harcvonalban és a hadtápkörletben; egyszerű leírása néhány kiváló teljesítménynek, lélekemelő esetnek, néhány kedélyt és szívet érintő eseménynek, amint én ezeket az orosz harctéren és itthon is átéltem” − írja könyve előszavában a szerző. „A későbbi honvédelmi miniszter visszaemlékezése remek stílusával, élethű leírásaival és gazdag képanyagával kiemelkedik a háborús memoárok irodalmából” – olvasható a honvedelm.hu oldalon. Itt ajánlják az egykori királyi járásbíró, a fiatal géppuskás szakaszvezető, dr. Hary József visszaemlékezését is.

 

Hary József: Az utolsó emberig - Isonzói jelentés (2011)
A nagyváradi 37. gyalogezred 4. zászlóaljának harcairól szól a szerző műve. „Ezek a sorok a pokolban íródtak” – idézik róla a Szépirodalmi Figyelő című kiadvány szavait. Az olasz fronton, az Isonzó folyó mentén történteket leíró naplóból az isonzói csaták legkegyetlenebb részleteit is megismerhetjük – írják az oldalon, AHOL a világirodalomból is ajánlanak szövegeket az olvasóknak az I. világháborúról.

Könnyedebb olvasmány, viszont számtalan izgalmas, valós részletet tudhatunk meg az I. világháborúról Fábián Janka Búzavirág című regényéből. A főhős egy fiatal lány, aki ápolónőként indul a frontra. A szerző rengeteget kutat, számtalan apróságnak néz utána, hogy hiteles képet adjon a letűnt világról. „A nagy történelmi események mellett mindig megtalálható a „kisbetűs” történelem, amely az emberek hétköznapi életébe enged bepillantást. Ezek az apró momentumok teszik átélhetővé és hihetővé az olvasók számára az általam teremtett világot. Viszont ezeket nem találjuk meg a történelemkönyvekben. Olvasok a témában forrásokat, feldolgozásokat, korabeli irodalmat és regényeket, levelezéseket, de vizuális tartalmakat: fotót, filmet, festményeket is megnézek. Nagyon sokat kutatok, de élvezet ez a munka. Borzasztóan szeretem csinálni, és az olvasói visszajelzésekből is látszik, hogy sokukat éppen a bemutatott hétköznapi világ fog meg. Annak is mindig nagyon örülök, amikor valaki azt mondja, hogy elolvasta a regényt, és annyira felkeltette az érdeklődését egy-egy történelmi esemény iránt, hogy annak még külön utánanézett” – mesélte nekünk korábban az írónő.

 

Kultúra.hu

Forrás: Kultúra.hu/honvedelem.hu

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma